Parker Solar Probe — NASA űrszonda a Nap külső koronájához

Ismerd meg a NASA Parker Solar Probe küldetését: rekordközeli Nap‑külső korona‑megközelítések, hihetetlen sebesség és áttörő tudományos felfedezések.

Szerző: Leandro Alegsa

A Parker Solar Probe a NASA robotűrszondája, amely a Nap külső koronája felé tart. A tervezett legkisebb távolsága a Nap középpontjától körülbelül 8,86 napsugár (kb. 6,2 millió kilométer), és a legközelebbi megközelítéseknél a sebessége elérheti a 700 000 km/h-t (körülbelül 190–200 km/s), ezzel a valaha volt egyik legnagyobb pályasebességet produkálja bolygóközi űreszköz számára.

Az űrszonda 2018. augusztus 12-én indult, a start egy Delta IV Heavy hordozórakétával történt a floridai Cape Canaveralból. Ez volt az első alkalom, hogy a NASA űreszközét élő személyről nevezték el: a névadó Eugene Parker amerikai asztrofizikus, aki alapvető felismeréseket tett a napszél mechanikájáról és a Nap külső légkörének fizikájáról.

Célok és tudományos feladatok

  • A Nap külső koronájának és a napszél eredetének, gyorsulásának vizsgálata – hogyan és miért forrósodik a korona a Nap "felszíne" (fotoszféra) sokszorosára, és hogyan alakul át anyag és energia a koronában.
  • Az űridőjárásért felelős részecskesugárzások és a nagyenergiájú részecskék (szoláris részecskék) keletkezésének megértése – ez fontos a Földre és az űreszközökre gyakorolt hatások előrejelzéséhez.
  • A mágneses mezők és a plazma kölcsönhatásainak közvetlen mérése a Nap környezetében: hullámok, turbulencia és mágneses rekonstrukciók feltérképezése.

Műszerek

A Parker Solar Probe négy fő tudományos csomagot visel, amelyek egymást kiegészítve mérik a plazmát, részecskéket, elektromágneses mezőket és képi anyagot:

  • FIELDS – elektromos és mágneses mezők, valamint hullámtevékenység mérése.
  • SWEAP (Solar Wind Electrons Alphas and Protons) – a napszél elektronjainak, alfa-részecskéinek és protonjainak száma, sebessége és energiaeloszlása.
  • ISʘIS (Integrated Science Investigation of the Sun, korábban ISIS) – nagyenergiájú részecskék észlelése.
  • WISPR (Wide-field Imager for Parker Solar Probe) – koronális képek készítése, struktúrák és kitörések vizuális nyomon követése.

Szerkezet és hővédelem

Az űrszonda egyik legfontosabb eleme a hővédő pajzs (TPS – Thermal Protection System), amely nagy sűrűségű karbon-kompozitból készült és néhány centiméter vastag. A napsugárzásnak kitett oldalon a hőmérséklet több száz vagy ezer Celsius-fokra is emelkedhet, míg az árnyékolt belső tér hűvös, a műszerek működéséhez szükséges hőmérsékletet tartja. A tervezés lehetővé teszi, hogy a Parker Solar Probe közvetlen közelről mérje a koronát anélkül, hogy a fedélzeti elektronika sérülne.

Pálya és manőverek

A Parker pályája több Vénusz-gravitációs assziszt segítségével alakult ki: az indítás után többször elhaladt a Vénusz mellett, így fokozatosan csökkent a pályájának perihéliuma (a Naphoz legközelebbi pontja). Ezek a manőverek teszik lehetővé, hogy az űrszonda egyre közelebb jusson a Naphoz, anélkül, hogy túl nagy energiaigényű fékező manővereket kellene végrehajtani.

Emberi emlékek a fedélzeten

2018. május 18-án az űreszköz nagy nyereségű antennája alatt egy emléktáblára szerelt memóriakártyát helyeztek el, amelyen több mint 1,1 millió ember neve szerepel. A kártya fényképeket is tartalmaz Parkerről, a Chicagói Egyetem professor emeritusáról, valamint egy példányt az 1958-as tudományos munkájáról, amelyben Parker leírta a napszél elméleti alapjait.

Jelentőség és eredmények

A Parker Solar Probe adatai új, közvetlen információkat szolgáltatnak a Nap közeléből: megfigyelései hozzájárulnak a korona fűtésének, a napszél fejlődésének és a részecskesugárzások keletkezésének jobb megértéséhez. Ezek az ismeretek fontosak a napszél és a Napból kiinduló kitörések előrejelzéséhez, ami közvetlen hatással van a műholdakra, a kommunikációra és a földi technológiákra.

A küldetés folyamatosan gyűjti az adatokat, és az eredmények hosszú távon alapvetően formálhatják a csillagászattal és a heliofizikával kapcsolatos elméleteinket, továbbá hozzájárulnak a bolygóközi űrtevékenység biztonságosabb tervezéséhez.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Parker Solar Probe?


V: A Parker Solar Probe a NASA robotizált űrszondája, amely a Nap külső koronája felé tart.

K: Milyen közel fog jutni a Nap felszínéhez?


V: A Nap "felszínétől" 8,86 napsugárnyira (6,2 millió kilométerre vagy 3,85 millió mérföldre) fog eljutni.

K: Jelenleg ez a valaha épített leggyorsabb űreszköz?


V: Igen, jelenleg ez a valaha épített leggyorsabb űreszköz, és a legközelebbi megközelítésnél 700 000 km/h (430 000 mph) sebességgel fog haladni.

K: Milyen típusú küldetésen dolgozik a Parker Solar Probe?


V: A Parker Solar Probe küldetése a Nap külső koronájának feltárása és tanulmányozása.

K: Honnan indították a Parker Solar Probe-t?


V: A Parker Solar Probe 2018 augusztusában indult a floridai Cape Canaveral légibázisról.

K: Mennyi ideje utazik már?


V: 2018 augusztusa óta utazik, és várhatóan 2025-re fejezi be küldetését.

K: Mennyi adatot gyűjt útja során? V: A Parker Solar Probes a Nap körüli útja során hatalmas mennyiségű adatot gyűjt a napszélről és más, csillagunk légkörével kapcsolatos jelenségekről.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3