Đổi Mới (1986): Vietnam gazdasági reformjai és a szocialista piacgazdaság

Đổi Mới (1986): Vietnam gazdasági reformjai — a szocialista piacgazdaság kialakulása, magánvállalkozások térnyerése, piacnyitás és fenntartható gazdasági növekedés.

Szerző: Leandro Alegsa

Đổi mới a Vietnami Szocialista Köztársaság jelenlegi gazdasági rendszerének hivatalos megnevezése. Úgy írják le, mint egy multiszektorális piacgazdaságot, ahol az állami szektor döntő szerepet játszik a gazdasági fejlődés irányításában, a szocializmus fejlesztésének lehetséges hosszú távú céljával. A kifejezés a gazdasági nyitás, piaci mechanizmusok bevezetése és a tulajdonviszonyok liberalizálása együttesét jelöli, miközben a politikai hatalom a Vietnami Kommunista Párt kezében marad.

A szocialista irányultságú piacgazdaság a Đổi mới gazdasági reformok terméke, amelyek a központi tervgazdaság felváltásához vezettek egy állami tulajdonú iparon alapuló, piaci alapú vegyes gazdasággal. Ezeket a reformokat azért hajtották végre, hogy Vietnam részt vehessen a globális piacgazdaságban. A reformfolyamat célja volt a termelékenység növelése, a mezőgazdasági és ipari termelés ösztönzése, a külföldi tőke és technológia bevonzása, valamint a lakosság jólétének javítása.

Đổi mới-gazdasági reformokat a Vietnami Kommunista Párt 1986-ban, a párt hatodik nemzeti kongresszusán kezdeményezte. Ezek a reformok lehetővé tették a kisvállalkozások magántulajdonba vételét az állami és kollektív tulajdonú vállalatokkal együtt. Ezen túlmenően ezek a reformok a piaci erők nagyobb szerepét is játszották a vállalatok és az állami hatóságok közötti gazdasági tevékenység összehangolása érdekében. A bevezetésük fokozatos, kísérleti jellegű és állandóan finomított volt: nem egyszerre történt radikális privatizáció, hanem a piacok, jogszabályok és intézmények rendezésével párhuzamosan haladt.

Történeti háttér és okok

A Đổi mới előzményei között szerepelt a szocialista tervgazdaság válsága az 1980-as években, az élelmiszerhiány, az alacsony termelékenység és a nemzetközi elszigeteltség. A pártvezetés felismerte, hogy a növekedés érdekében szükség van piaci ösztönzőkre, a mezőgazdaság dekollektívizálására és a külföldi beruházások vonzására. A reformokat részben a sikeres kínai és kelet-ázsiai gazdasági modellek is inspirálták, ugyanakkor Vietnam saját, „szocialista irányultságú piacgazdaság” fogalmát alakította ki.

Fő intézkedések

  • Mezőgazdasági reformok: visszatérés a háztartási felelősségi rendszerhez, hosszabb távú használati jogok biztosítása a gazdálkodóknak, a kollektív gazdálkodás szerepének csökkenése.
  • Vállalati reformok: állami vállalatok részleges piacosítása, a vállalatirányítás reformja és fokozatos privatizáció (equity-szerkezet átalakítása, egyes vállalatok átalakítása autonóm egységekké).
  • Magánszektor és kisvállalkozások engedélyezése: a magántulajdon jogi elismerése és a kis- és középvállalkozások növekedésének ösztönzése.
  • Külföldi beruházások vonzása: törvények és kedvezmények bevezetése a külföldi tőke számára, amely új technológiát és exportkapacitást hozott.
  • Ár- és piacliberalizáció: fokozatos árszabályozás megszüntetése és a piaci kereslet-kínálat szerepének növelése.
  • Jogszabályi és intézményi reformok: új gazdasági törvények, piacgazdasághoz igazodó szabályozás és adminisztratív egyszerűsítések.

Eredmények

  • Gazdasági növekedés: Đổi mới után Vietnam tartós növekedési pályára állt; a GDP jelentős ütemben nőtt, a gazdaság egyre inkább integrálódott a régió és a világ kereskedelmébe.
  • Szegénységcsökkenés: milliók kerültek ki a mélyszegénységből, nőtt az életszínvonal és javultak az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatói.
  • Exportorientált iparosodás: Vietnam fontos exportőr lett, különösen a mezőgazdasági termékek, textíliák, elektronikai összeszerelés és más feldolgozott áruk terén.
  • Külföldi tőke és technológia: a külföldi beruházások hozzájárultak az ipari modernizációhoz és munkahelyek teremtéséhez.
  • Nemzetközi integráció: Vietnam fokozatosan csatlakozott különböző kereskedelmi egyezményekhez, és végül teljes jogú WTO-taggá vált, ami tovább megnyitotta piacát.

Kihívások és kritikák

Bár a Đổi mới jelentős sikereket hozott, több problémát is felvetett:

  • Állami vállalatok és piaci torzulások: az állami szektor még mindig nagy súlyt képvisel sok kulcságazatban, és nem minden vállalat működik hatékonyan a piaci versenyben.
  • Jövedelmi egyenlőtlenség és regionális különbségek: a növekedés egyenlőtlenül oszlott meg; a nagyvárosok és az exportorientált térségek gyakran jobb helyzetbe kerültek.
  • Korrupció és átláthatóság hiánya: a gyors privatizáció és a szabályozási keretek hiányosságai visszaélésekre és korrupcióra adtak lehetőséget.
  • Környezeti problémák: gyors iparosodás és intenzív mezőgazdasági tevékenység okozta terhelés (víz- és levegőszennyezés, erdőirtás, vízgazdálkodási problémák).
  • Intézményi kihívások: szükség van továbbfejlesztett jogrendszerre, pénzügyi szektor reformjára és a versenypolitika erősítésére a fenntartható növekedéshez.

Fontos jogszabályok és mérföldkövek

  • 1986: A Vietnami Kommunista Párt VI. Kongresszusa — Đổi mới hivatalos elindítása.
  • Visszatérő reformok a későbbi évtizedekben: jogszabályok és gazdasági kísérletek sorozata, amelyek fokozatosan rendezték a tulajdonjogokat, a beruházási szabályokat és a vállalatirányítást.
  • A nemzetközi kapcsolatok bővülése és a WTO-tagság elérése — ezek segítették Vietnam további integrálódását a világgazdaságba.

Összegzés

Đổi mới radikálisan átalakította Vietnam gazdaságát: a tervgazdaság részleges feladásával és a piac szerepének növelésével gyors gazdasági növekedés, exportorientált iparosodás és jelentős szegénységcsökkenés valósult meg. Ugyanakkor a reformok nem oldottak meg minden problémát; továbbra is fontosak az intézményi fejlesztések, a korrupció elleni küzdelem és a környezeti fenntarthatóság kérdései annak érdekében, hogy a növekedés hosszú távon igazságos és fenntartható legyen.

Kérdések és válaszok

K: Mi a jelenlegi vietnami gazdasági rendszer hivatalos megnevezése?


V: A jelenlegi vietnami gazdasági rendszer hivatalos elnevezése Đổi mới.

K: Hogyan írják le a vietnami gazdasági rendszert?


V: A vietnami gazdasági rendszert úgy írják le, mint egy multiszektorális piacgazdaságot, ahol az állami szektor döntő szerepet játszik a gazdasági fejlődés irányításában.

K: Mi a vietnami gazdasági rendszer hosszú távú célja?


V: A vietnami gazdasági rendszer hosszú távú célja a szocializmus fejlesztése.

K: Mi vezetett a vietnami gazdasági reformokhoz?


V: A vietnami gazdasági reformokat a Đổi mới politika vezette, és azért hajtották végre, hogy az ország részt vehessen a globális piacgazdaságban.

K: Mikor indították el a Đổi mới-gazdasági reformokat?


V: A Đổi mới-gazdasági reformokat a Vietnami Kommunista Párt 1986-ban, a párt hatodik nemzeti kongresszusán kezdeményezte.

K: Milyen változásokat hoztak a gazdasági reformok Vietnamban?


V: A vietnami gazdasági reformok lehetővé tették a kisvállalkozások magántulajdonba vételét az állami és kollektív tulajdonú vállalatokkal együtt. Ezek a reformok nagyobb szerepet játszottak a piaci erőknek a vállalatok és az állami hatóságok közötti gazdasági tevékenység összehangolásában is.

K: Mi a vietnami gazdasági reformok eredménye?


V: A vietnami gazdasági reformok terméke az állami tulajdonú iparon alapuló szocialista orientált piacgazdaság.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3