Tárgy (nyelvtan): meghatározás, típusok és példák
Tárgy (nyelvtan): meghatározás, típusok és példák — Ismerd meg a közvetlen és közvetett tárgy fogalmát, használatát és szemléletes példákat egyszerű, gyakorlati magyarázattal.
A nyelvtanban a tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul vagy amelyet a cselekvés érint; rendszerint azokban a mondatokban fordul elő, amelyekben tranzitív ige szerepel. A tárgy általában az ige után áll, és megválaszolható kérdőszavakkal (Kit? Mit? Kinek? Mire?).
A macska megette a reggelit.
Megütötte a fiút, majd azt mondta, hogy menj el innen..
Tárgy típusai
- Közvetlen tárgy (accusativus) – az a tárgy, amely közvetlenül szenvedi el vagy áll a cselekvés tárgyában. Magyarban gyakran -t raggal jelöljük: például megette a reggelit, láttam a filmet.
- Közvetett tárgy (dativus) – az a személy vagy dolog, aki/ami számára a cselekvés történik vagy aki/ami kapja az eredményt. Magyarban gyakran -nak/-nek ragozással vagy névutóval jelenik meg: például A kutya elhozta Jane-nek a pórázát, Küldtem a fiamnak egy levelet.
- Elöljárós (prepozicionális) tárgy – egyes igék speciális előljárós szerkezetet igényelnek (pl. várni valakire, emlékezni valamire), ilyenkor az objektum elöljárós szerkezetben áll: Vártam .
Hogyan találjuk meg a tárgyat?
- Kérdezzük meg: Kit? Mit? Kinek? Mire? – a válasz általában a tárgy. Például: Kit látsz? – A fiút. Mit olvasol? – Egy könyvet.
- Figyeljük a ragokat: a közvetlen tárgy gyakran -t ragot kap (a könyv → a könyvet), a közvetett tárgy pedig -nak/-nek ragot (a fiú → a fiúnak).
- Nézzük meg az ige bizonyos követelményeit: egyes igék maguktól objektumot igényelnek (kötelező tárgy), mások pedig tárgy nélkül is értelmesek (tárgyatlan igék).
Szerkezet és sorrend
A magyar alapszerkezete S–V–O (alany–ige–tárgy), de a szabad szórend és a hangsúly miatt a tárgy helye változhat: fókuszáláskor a tárgy előre kerülhet. Több tárgy esetén (pl. közvetett + közvetlen) gyakori a sorrend: S V IO DO (alany, ige, indirekt, direkt), például: Küldtem (S) (V) a fiamnak (IO) egy levelet (DO).
Nyelvtani hatások
- Passzív szerkezet: passzívban a korábbi tárgy gyakran lesz az új alany: Megütötték a fiút → A fiú megütve lett / A fiú megütődött (nyelvtani megoldástól függően).
- Állítás és elhagyás: bizonyos kontextusokban a tárgy elhagyható, ha a jelentésből adódik (pl. általános, ismert tárgyak esetén), de sok igénél a tárgy szükséges a mondat megértéséhez.
- Vita a kategóriákról: különböző nyelvtani tradíciók eltérően kezelhetik a tárgyakat; például egyes grammatikák a fent említett példában a fiút közvetett tárgynak tekintik, miközben mások a levelet tartják valódi közvetlen tárgynak (a levél az, ami elengedhetetlen a mondat jelentéséhez). p720
Gyakorlati tippek
- Gyakorold a kérdőszavak használatát: Kit? Mit? Kinek? Mire? – ezek segítenek elválasztani az alanyt és a tárgyat.
- Figyeld a ragokat és az elöljárós szerkezeteket: sokszor ezek döntik el, hogy tárgyról van-e szó és milyen típusú.
- Olvass figyelmesen példamondatokat, és próbáld meg átalakítani aktívból passzívba, illetve változtatni a szórendet, hogy lásd a tárgy szerepét.
A tárgy tehát alapvető szereplője a mondatnak: megmutatja, mire vagy kit érint a cselekvés. A pontos meghatározásához érdemes kombinálni a kérdéseket, a ragozást és az igék követelményeinek ismeretét.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tárgy a nyelvtanban?
V: A nyelvtanban a tárgy egy cselekvés célpontja, amely bármely tranzitív igével rendelkező mondatban előfordul.
K: Hol fordul elő a tárgy a mondatban?
V: A tárgy az igét követő mondatban fordul elő.
K: Mik a közvetlen tárgyak?
V: A közvetlen tárgyak általában a "mit" vagy "kit" kérdésre válaszolnak, és közvetlenül az igét követik.
K: Mik a közvetett tárgyak?
V: A közvetett tárgyak jellemzően a "kinek/kinek" vagy "mire/mihez" kérdésre válaszolnak, és a közvetlen tárgy előtt fordulnak elő.
K: Milyen a közvetlen és közvetett tárgyakat is tartalmazó mondat szerkezete?
V: Ezeknek a mondatoknak a szerkezete (S/V/O/O), ahol S = alany, V = ige és O = tárgy.
K: Lehet-e még értelme egy mondatnak közvetett tárgy nélkül?
V: Igen, egyes mondatoknak közvetett tárgy nélkül is lehet értelme, ahogyan a "Küldtem egy levelet a fiamnak" példában látható.
K: A "fiam" kifejezés közvetett tárgynak minősül-e a "Küldtem a fiamnak egy levelet" mondatban?
V: Egyes nyelvtanok a "fiút" tekintik közvetett tárgynak, míg mások a "levelet" tekintik a kihagyhatatlan kifejezésnek.
Keres