Települések a Fülöp-szigeteken – definíció, típusok és barangayok
Ismerd meg a Fülöp‑szigetek településeinek definícióját, típusait és barangayok rendszerét — részletes útmutató helyi önkormányzatokról és közigazgatási felosztásról.
A Fülöp-szigeteken a település (tagalog: bayan/munisipalidad; cebuano: lungsod/munisipalidad; ilocano: ili) egyfajta helyi önkormányzattal rendelkező hely ("önkormányzati egység"), amely különbözik a városoktól. Az önkormányzatokat városoknak is nevezik, ha a régies, de elterjedtebb szót használjuk. Ez azért van így, mert a települések bevezetésük óta a városok kormányzati célját látják el.
Az ország valamennyi tartománya városokra és településekre van felosztva, amelyek viszont falusi típusú, barangays néven ismert körzetekre oszlanak. A 2019. szeptember 7-i állapot szerint[frissítés] 1488 település volt országszerte...
Típusok és jogi keret
A Fülöp-szigeteki helyi kormányzatok (Local Government Units, LGU) rendszerét elsősorban a 1991-es Helyi Kormányzati Kódex szabályozza (Republic Act No. 7160). Az LGU-k hierarchiájába tartoznak a tartományok (provinces), városok (cities), települések (municipalities) és a barangayok (a legkisebb egységek).
A települések tipikusan olyan önkormányzati egységek, amelyek nagyobbak egy barangaynál, de nem rendelkeznek városi ranggal. Jogilag a településeknek megvannak a saját feladataik és hatásköreik: helyi rendeletek alkotása, közszolgáltatások szervezése, helyi adók beszedése és fejlesztési tervek kidolgozása. A települések osztályozása általában jövedelem alapján történik (első osztálytól hatodikig), ami befolyásolja a költségvetési lehetőségeiket és támogatási jogosultságaikat.
Kormányzás – tisztségek és testületek
- Városi/polgármesteri szint: A települést általában egy választott polgármester (mayor) vezeti, aki végrehajtó hatáskört gyakorol.
- Képviselő testület: A helyi törvényhozásért a Sangguniang Bayan (települési tanács) felel, amely a vice-mayor vezetésével működik és helyi rendeleteket alkot.
- Pénzügyek: A települések bevételei helyi adókból, illetékekből és országos forrásokból (pl. Internal Revenue Allotment, IRA) származnak.
Barangayok — a legkisebb egységek
A barangay a legkisebb közigazgatási egység, amely egy településen belül körzetekre, falvakra vagy városrészekre osztja a területet. A barangay az elsődleges kapcsolódási pont az állampolgárok és az önkormányzat között. Feladatai közé tartozik a helyi rendfenntartás, közösségi szolgáltatások szervezése és kisebb fejlesztési projektek lebonyolítása.
A barangay vezetője a punong barangay (barangay kapitány), akit a helyiek választanak. A barangay tanács (Sangguniang Barangay) a kapitányból és általában hét tanácsosból (kagawad) áll; emellett a fiatalok képviseletét a Sangguniang Kabataan (ifjúsági tanács) elnöke biztosítja.
Szolgáltatások és feladatok
A települések felelősek többek között:
- alapinfrastruktúra fejlesztése és karbantartása (utak, vízellátás, szennyvíz);
- alapszintű egészségügyi szolgáltatások és közegészségügyi programok támogatása;
- helyi gazdaságfejlesztés, piacok és üzleti engedélyek kezelése;
- katasztrófavédelem és helyi vészhelyzeti intézkedések koordinálása;
- szociális szolgáltatások, segélyprogramok és helyi oktatási együttműködések.
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos területeken (pl. közoktatás, rendőrség) a nemzeti kormány intézményei is szerepet játszanak, így a települések és a központi szervek együttműködése létfontosságú a szolgáltatások biztosításában.
Átalakulás várossá (cityhood)
Egyes települések idővel várossá alakulhatnak át, ha teljesítik a vonatkozó jogi és gazdasági feltételeket. A várossá válás általában meghatározott pénzügyi jövedelmi, népességi vagy területi követelményekhez kötött, és törvényi eljárást igényel. A városi státusz több autonómiát, nagyobb költségvetési forrásokat és különböző adminisztratív struktúrát hozhat magával.
Gyors áttekintés
- Település (municipality): középszintű helyi önkormányzati egység, mely a barangayokat foglalja magában.
- Barangay: legkisebb közigazgatási egység, helyi ügyek intézője.
- Jogi alap: a helyi önkormányzati rendszert elsősorban a 1991-es Local Government Code szabályozza.
Ha szeretné, kiegészítem a cikket naprakész statisztikákkal (például aktuális településszám, városok és barangayok száma), vagy részletezem a települések osztályozását és a várossá válás konkrét követelményeit.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a település a Fülöp-szigeteken?
V: A település a Fülöp-szigeteken egyfajta önkormányzattal rendelkező hely ("önkormányzati egység"), amely különbözik a városoktól.
K: Milyen más elnevezéseket használnak a Fülöp-szigeteki településekre?
V: Az önkormányzatokat városoknak is nevezik, ha a régies, de elterjedtebb szót használjuk.
K: Mi a városok kormányzati célja a Fülöp-szigeteken?
V: A települések kormányzati célja a városé, amióta először bevezették őket.
K: Hogyan oszlanak fel a Fülöp-szigeteken a tartományok?
V: A Fülöp-szigetek összes tartománya városokra és községekre oszlik, amelyek viszont falusi típusú, barangay néven ismert körzetekre tagolódnak.
K: Hány település van a Fülöp-szigeteken 2019. szeptember 7-én?
V: 2019. szeptember 7-én 1488 település volt országszerte.
K: Milyen nyelveken szoktak önkormányzatokra utalni a Fülöp-szigeteken?
V: A Fülöp-szigeteki településekre általában a tagalog, a cebuano és az ilocano nyelveken hivatkoznak.
K: Mi a különbség a Fülöp-szigeteki önkormányzatok és városok között?
V: Az önkormányzatok és a városok különböző helyi kormányzati egységek a Fülöp-szigeteken. A városok fejlettségi szintje magasabb, népességük nagyobb, és gazdasági tevékenységük is nagyobb, mint az önkormányzatoké.
Keres