Metoikosz
Az ókori Görögországban a metikosz (görögül: metoikosz) egy görög városállamban (polisz) élő külföldi volt. A metikosz nem rendelkezett ugyanazokkal az állampolgári jogokkal, mint egy olyan polgár, aki abban az államban született, ahol élt.
A "metikus" kifejezést különösen az ókori Athénban használták a Kr. e. 4. és 5. században. A metikusok közül kiemelkedik Arisztotelész, aki Stageirában született, de sokáig Athénban élt.
Függetlenül attól, hogy a család hány generációja élt a városban, a metiek nem váltak polgárokká, kivéve, ha a város úgy döntött, hogy ajándékba adja nekik a polgárságot. Erre ritkán került sor. Az athéni állampolgárság számos állami juttatásra, például esküdt- és gyűlési fizetésre való jogosultságot jelentett, ami a dolgozó emberek számára jelentős lehetett. Vészhelyzetben a város fejadagokat oszthatott ki a polgároknak. Ezek közül a jogok közül egyik sem állt a metikusok rendelkezésére. Nem birtokolhattak ingatlanokat Attikában, sem tanyát, sem házat, hacsak nem kaptak külön mentességet.
A metikusok osztoztak az állampolgárság terhein, annak kiváltságai nélkül. A polgárokhoz hasonlóan katonai szolgálatot kellett teljesíteniük, és ha elég gazdagok voltak, külön adófizetési kötelezettségük volt. A meticsek csak nagyon ritkán kaptak állampolgárságot. Gyakoribb volt az "egyenlő jogok" (isoteleia) különleges státusza, amelynek értelmében mentesültek a szokásos kötelezettségek alól.
A rendszer a hellenisztikus Athénban ért véget, amikor az állampolgárság megvásárlása nagyon gyakori lett. Az i. e. 317. évi népszámlálás 21 000 polgárt, 10 000 metikust és 400 000 rabszolgát adott meg Attikában.
A görög-római világban a poliszok területén élő szabad embereket (nem polgárokat) "paroikoi"-nak (lásd a parókia etimológiáját), Kis-Ázsiában "katoikoi"-nak nevezték.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a meteorit?
A: A metis az ókori Görögországban egy görög városállamban (poliszban) élő külföldi volt az ókori Görögországban. Nem rendelkeztek ugyanazokkal a jogokkal, mint az abban az államban született állampolgárok, ahol éltek.
K: Ki volt példa egy kiemelkedő metikusra?
V: Arisztotelész volt a példa egy kiemelkedő metikoszra, aki Stageirában született, de hosszú ideig Athénban élt.
K: Hogyan váltak a Metics polgárokká?
V: A metiek akkor válhattak polgárrá, ha a város úgy döntött, hogy ajándékba adja nekik az állampolgárságot, ami ritkán fordult elő.
K: Milyen kiváltságokkal rendelkeztek a polgárok, amelyekkel a metiek nem?
V: A polgárok számos állami juttatásra voltak jogosultak, például esküdtszéki és gyülekezési díjakra, míg a metikusok nem rendelkezhettek tulajdonjoggal Attikában, kivéve, ha különleges mentességet kaptak, és ezek a jogok nem jártak nekik.
K. Megosztották a metisek a terheket a polgárokkal?
V: Igen, a metieknek, akárcsak a polgároknak, katonai szolgálatot kellett teljesíteniük, és ha elég gazdagok voltak, külön adót kellett fizetniük.
K: A metiek gyakran kaptak állampolgárságot?
V: Nem, a metiek nagyon ritkán kaptak állampolgárságot; sokkal gyakoribb volt az "egyenlő jogok" különleges státusza, amelynek értelmében mentesültek a rendes kötelezettségek alól.
K: Milyen más kifejezéseket használtak a rendőrség területén élő nem állampolgárokra? V: A görög-római világban "paroikos"-nak, Kis-Ázsiában pedig "katoikos"-nak hívták őket.
