Saône-et-Loire megyében 5 kerület található. A francia megyék, és más országokban is, arrondissementekre vannak felosztva — ezeket angolra általában arrondissements, magyarul leggyakrabban kerületek néven fordítjuk. Egy arrondissement fővárosát alprefektúrának (franciául sous-préfecture) nevezik; ha a megye központja ugyanabban az arrondissementben van, akkor az ottani város egyszerre látja el a prefektúra és az alprefektúra funkcióit.

Ha a megye prefektúrája (fővárosa) egy arrondissementben található, akkor ez a prefektúra az arrondissement fővárosa, amely egyszerre működik prefektúraként és alprefektúraként. A prefektúra felel a központi állam helyi képviseletéért, koordinálja az állami szolgáltatásokat és a közbiztonsági, közigazgatási ügyeket.

Az arrondissementek kantonokra és községekre oszlanak. Ezek a kisebb egységek szolgálnak helyi közigazgatási, választási és statisztikai célokat; az arrondissementek elsősorban állami szervek (prefektúra, alprefektúra) által használt szervezeti egységek.

Saône-et-Loire megye következő kerületei:

A kerületek rövid bemutatása

  • Autun (alprefektúra): történelmi város gazdag római és középkori emlékekkel; a kerület tipikusan dombos, erdős területeket és kisvárosi központokat foglal magában.
  • Charolles (alprefektúra): elsősorban mezőgazdasági jellegű terület, híres a Charolais marhahídról és a hagyományos állattenyésztésről; vidéki karakter jellemzi.
  • Chalon-sur-Saône (alprefektúra): ipari és kereskedelmi központ, fontos folyami város a Saône partján; gazdasági és logisztikai szerepe jelentős a megye életében.
  • Mâcon (prefektúra): a megye hivatalos központja és közigazgatási székhelye; kulturális és gazdasági központ, jelentős közúti és vasúti csomópont.
  • Louhans (alprefektúra): jellegzetes árkádos utcáiról és helyi piacairól ismert kisváros; a turizmus és a helyi kézművesség mellett a vidék mezőgazdasága is fontos.

Az egyes kerületek között éles határok helyett sokszor gazdasági, földrajzi és kulturális különbségek figyelhetők meg: míg egyes részek inkább iparosodott városközpontok köré épülnek, mások mezőgazdasági vidékként, történelmi településekkel vagy turisztikai célpontokkal tűnnek ki. Az arrondissementek határai időről időre módosulnak a közigazgatási igények és területi reformok függvényében (például a kantonrendszer vagy az önkormányzati struktúrák átalakítása miatt).

Röviden: az arrondissementek nem önkormányzati, hanem állami közigazgatási egységek, amelyek a prefektúra és alprefektúrák révén szervezik a központi állam helyi működését, és tovább oszlanak kantonokra és községekre a helyi ügyintézés és statisztikák céljából.