M25 (London Orbital) – London 188 km-es körgyűrűs autópályája
Fedezd fel az M25 (London Orbital) 188 km-es körgyűrűs autópályáját: történet, forgalom, repülőtéri összeköttetések és aktuális fejlesztések egy helyen.
Az M25-ös autópálya, vagy London Orbital, egy 117 mérföldes (188 km) körgyűrűs autópálya London nagyvárosa körül. A körút célja az volt, hogy a főváros körül elvezetve a tranzitforgalmat tehermentesítse a belső utakat, és biztosítsa a gyors kapcsolatot a különböző radiális autópályák és fontos csomópontok között.
Történet és építés
A körgyűrű gondolata már a 20. század elején felmerült, de az építési munkák nagyobb ütemben csak a 20. század közepétől és a 1970-es évek elején indultak el. Az M25 különböző szakaszait különböző időpontokban adták át a forgalomnak; a teljes kör 1986-ban készült el, így az M25 a világ egyik leghosszabb és legismertebb körgyűrűs útjává vált.
Forgalom és használat
Az M25 a brit autópálya-hálózat egyik legforgalmasabb és legzsúfoltabb része. Például a londoni Heathrow repülőtér közelében előfordult, hogy egyetlen napon 196 000 jármű haladt át; emiatt az M25 fontos tranzitútvonal a négy fő londoni repülőtér — Heathrow, Gatwick, Stansted és Luton — közötti összeköttetésben.
Mivel London centrumán nem halad autópálya, az M25 funkcionálisan összeköti a várost Észak–Dél és Kelet–Nyugat irányokban, és erősen befolyásolja a térség közlekedési dinamikáját. A körgyűrű számos fontos sugárirányú út csomópontjánál csatlakozik be (pl. M1, M3, M4, M11 stb.), ezért a helyi és átmenő forgalom egyaránt nagy terhelést jelent.
Sávok, bővítések és forgalomirányítás
Az autópályát eredetileg hat sávosra tervezték és építették (három sáv mindkét irányban), noha a korabeli előrejelzések szerint nyolc sávra lett volna szükség a hosszú távú kapacitásigények kielégítéséhez. Az elmúlt évtizedekben sok szakaszt bővítettek: ma az M25 nagy részén négy sáv található mindkét irányban, és egyes különleges szakaszokon ennél több sáv áll rendelkezésre (lásd az ábrát).
A forgalom hatékonyabb kezelése érdekében az M25-en széles körben alkalmaznak modern forgalomirányítási megoldásokat: kamerákat, forgalmi jelzéseket és változtatható sebességkorlátozásokat, valamint a „managed motorway” (menedzselt autópálya) rendszereket, amelyek szükség szerint a leállósáv ideiglenes bevonását is lehetővé teszik. Egyes bővítési és korszerűsítési tervek — például a nagyobb, állandó sávbővítések — költség- és környezeti megfontolások miatt 2009-ben átértékelésre kerültek, de az üzemeltetési és korszerűsítési munkák azóta is folyamatosan zajlanak.
Biztonság, üzemeltetés és szolgáltatások
Az autópályán erős a közúti ellenőrzés és gyors reagálású műszaki mentési rendszer, mivel a torlódások és balesetek gyors elhárítása létfontosságú a körút folyamatos átjárhatósága szempontjából. Az M25 mentén több pihenőhely és szolgáltatóállomás (services) található, amelyek a hosszabb utazások során biztosítanak üzemanyag-töltést, étkezési és mosdó szolgáltatásokat, valamint pihenőlehetőséget a járművezetők számára.
Környezeti és társadalmi hatások
A körgyűrű megépítése erőteljesen befolyásolta a londoni agglomeráció fejlődését: könnyítette az elővárosi terjeszkedést és a bevásárlási, logisztikai zónák elérhetőségét, ugyanakkor növelte a zaj- és levegőszennyezési terhelést a közvetlenül érintett területeken. A bővítési tervek mindig is vitákat váltottak ki a környezetvédelem és a helyi közösségek érdekei miatt.
Jövő
Az M25 továbbra is kulcsfontosságú szereplője a londoni és az országos közlekedési hálózatnak. A jövőbeni fejlesztések elsősorban a forgalomkezelésre, a balesetmegelőzésre és a környezeti terhelés csökkentésére fókuszálnak: intelligens forgalomirányítás, jobb közösségi közlekedési alternatívák ösztönzése, valamint lokális zaj- és levegőminőség-javító intézkedések bevezetése várhatóak.
Összefoglalva, az M25 a londoni közlekedés gerince: műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból is meghatározó szerepet játszik, és folyamatos kihívást jelent a kapacitás, a fenntarthatóság és a helyi érdekek összehangolása terén.
A sávok száma 2009-től
Tervezés
A nyilvános vizsgálatok az 1970-es és 1980-as években folytatódtak. Minden egyes szakasznak megvolt a maga kérdőíve, ahol a helyi polgárok és érdekcsoportok megkérdőjelezhették a terveket. Összesen "39 nyilvános vizsgálatot tartottak független ellenőrök előtt, amelyek több mint 700 ülésnapot vettek igénybe - és még több munkanapot (és éjszakát) a bizonyítékok előkészítésével". A kifogást benyújtók alternatívákat javasolhattak, és ezek mindegyikére bizonyítékokkal kellett válaszolni. A bizonyítékok között szerepeltek a forgalomra vonatkozó előrejelzések és a forgalom növekedését befolyásoló események. A vizsgálatokat és a bizonyítékokat a nyilvánosság előtt is meg lehetett vizsgálni és megvitatni.
Néhány megkeresés egy napig tartott, egy pedig 97 ülésnapot tartott 13 hónap alatt. A javaslatokat a Parlament elé kellett terjeszteni, és külön törvényre volt szükség ahhoz, hogy engedélyezni lehessen az Epping Forest északi csücskének alagútban történő átkelését.
Működési előzmények
Ahogy azt a kutatások előre jelezték, az autópálya 1986-os megnyitása után nem sokkal a forgalom meghaladta a tervezett maximális kapacitást. 1990-ben a közlekedési miniszter bejelentette, hogy az M25-ös autópálya teljes hosszát négysávosra tervezik szélesíteni. 1993-ra az autópálya, amelyet napi 88 000 járműre terveztek, már 200 000 járművet szállított. Az Egyesült Királyság autópálya-forgalmának 15%-a az M25-ösön zajlott, és a tervek szerint a 12-es csomóponttól a 15-ös csomópontig tartó szakaszon 6 sávot építettek volna ki, valamint az autópálya többi részét is 4 sávosra bővítették volna.
1995-ben szerződést kötöttek a 8-as és 10-es csomópontok közötti szakasz hatról nyolc sávra történő kiszélesítésére 93,4 millió fontért, és 1995-ben 13,5 millió fontért bevezették az M25-ös autópályán a 10-es csomóponttól a 15-ös csomópontig az "autópálya incidensérzékelő és automatikus jelzőrendszert" (MIDAS), majd 2002-ben 11,7 millió fontért kiterjesztették a 16-os csomópontig. Ez a rendszer forgalmi és mélységi L-érzékelők, sebességmérő kamerák és változó sebességű táblák elosztott hálózatából áll, amelyek kevés emberi felügyelet mellett szabályozzák a forgalom sebességét. A rendszer némileg javította a forgalom áramlását, és csökkentette a start-stop vezetés mennyiségét. A változó sebességkorlátozások alkalmazása "ellenőrzött autópályává" teszi, és ha csúcsidőben a leállósávokat használják, akkor "irányított autópályává" válik.
1995-ben javaslatot tettek arra, hogy a Heathrow repülőtérhez közeli szakaszt 14 sávosra szélesítsék. Ez heves ellenállást váltott ki a Newbury elkerülő út és más tervek ellen tiltakozók részéről, és nem sokkal később törölték. A Közlekedési Minisztérium azonban 1997-ben új javaslatokat jelentett be, amelyek szerint a 12-es csomópont (M3) és a 15-ös csomópont (M4) közötti szakaszt 12 sávosra bővítenék. Az Ötös Terminál nyilvános vizsgálatán a Highways Agency egyik tisztviselője azt mondta, hogy a szélesítésre azért van szükség, hogy a tervezett új terminál forgalmát fogadni lehessen, a közlekedési miniszter azonban azt mondta, hogy ilyen bizonyítékot nem szolgáltattak. Környezetvédő csoportok kifogásolták a döntést, hogy nyilvános vizsgálat nélkül folytatják. A 10 sávos rendszerre vonatkozó engedélyt 1998-ban adták meg, és az "M25 Jct 12-15 szélesítése" című, 148 millió font értékű projektet 2003-ban ítélték oda a Balfour Beatty cégnek. A rendszer 2005-ben készült el, a 12-14. csomópontok között két-öt sávos, a 14-15. csomópontok között pedig hat sávos.
Költségek
Az út 1 milliárd fontba került (az 1980-as években), és 11 évig tartott az építése. Kétmillió tonna betont és 3,5 millió tonna aszfaltot használtak fel.
Dartford
A keleti Dartford Crossingnál kialakult forgalmi torlódás jelenleg a legnagyobb probléma az autópályán, annak ellenére, hogy az átkelő technikailag nem része az M25-ös autópályának. Jelenleg az átkelő északról hídon, délről pedig alagúton keresztül közelíthető meg. Általában mindkét irányban hosszú torlódások alakulnak ki.
Következmények
25. születésnapján a BBC felsorolta, hogy milyen hatással volt a főváros környéki életre:
- Üzleti birodalmakat építettek és a fővárosból terjesztették az üzletet. Új kereskedelmi ingatlanpiac alakult ki. Az M25-ös körzetben 130 millió négyzetlábnyi extra kereskedelmi terület áll rendelkezésre. Hasonlítsuk ezt össze a londoni Cityvel, ahol ez az összeg körülbelül 170 millió négyzetláb. Az M25-ös körzet a foglalkoztatás szempontjából nagy befogadó terület.
- Emelkedett ingatlanárak. Az M25 előtt a Londonon kívüli területek kis vidéki gazdaságok és ingázóövezetek keverékei voltak. Az autópálya megjelenése segítette az ingázókat abban, hogy gyorsabban eljussanak az útjukra, ami az ilyen területeken magasabbra emelte a lakásárakat. "Kutatásainkból tudjuk, hogy az M25-ös 1986-os megnyitása óta a lakásárak általában mintegy 300%-kal emelkedtek" - mondja Anthony Wardell, a Knight Franks ingatlanügynökségtől. London nyugati részén a lakásárak közel 400%-kal emelkedtek - teszi hozzá.
- Megváltoztatta az emberek élettervezését. Chris Marshall, az M25-ös autópálya szakértője szerint "Londonban olyan módon lehet közlekedni, ahogy korábban nem lehetett, és ez nem csak azoknak az embereknek az életét változtatja meg, akik korábban a környéken éltek vagy dolgoztak, hanem az emberek élettervezését is megváltoztatja. Így most már nemcsak annak, aki Harlowban élt, amikor megnyitották, van lehetősége máshol dolgozni, hanem annak is, aki mondjuk a Heathrow repülőtéren dolgozik, van lehetősége házat venni London másik felén."
Kérdések és válaszok
K: Mi az az M25-ös autópálya?
V: Az M25-ös autópálya, vagy London Orbital, egy 117 mérföld (188 km) hosszú, London nagyvárosa körül keringő autópálya.
K: Mikor javasolták először az M25-ös autópályát?
V: Az M25 autópályát először a 20. század elején javasolták.
K: Hány szakasza épült meg az M25-ösnek az 1970-es évek elején?
V: Az M25 néhány szakasza az 1970-es évek elején épült meg.
K: Hány járművet regisztrálnak egy nap a londoni Heathrow repülőtér közelében?
V: A London Heathrow repülőtér közelében 196 000 járművet regisztrálnak egyetlen napon.
K: Melyik az a négy fő repülőtér, amelyet az M25-ös összeköt?
V: Az M25-ös út által összekötött négy fő repülőtér a Heathrow, a Gatwick, a Stansted és a Luton.
K: Miért nem vezetnek autópályák London belvárosán keresztül?
V: London központi részén azért nem vezetnek át autópályák, mert túl sűrűn lakott, és ez zavarokat okozna a helyi közösségeknek.
K: Hány sávos volt eredetileg az M25-ös autópálya, amikor 1986-ban elkészült? V: Az M25-ös eredetileg hat sávos volt (három mindkét irányban), amikor 1986-ban elkészült.
Keres