Kucha (Qiuci): ősi buddhista királyság és Selyemút városa Hszincsiangban

Kucha (ujgur: كۇچار, egyszerűsített kínai: 龟兹; hagyományos kínai: 龜茲; pinyin: Qiūcí) egy ősi buddhista királyság volt Hszincsiangban (Kelet-Turkesztán).

A Selyemúton volt.

Elhelyezkedés és jelentőség

Kucha a Tarim-medence északi peremén, oázisközpontként feküdt; mai megfelelése a Kucha megye környéke a mai Hszincsiang Ujgur Autonóm Régióban. Fekvése miatt fontos csomópont volt a kelet-nyugati kereskedelemben: áruforgalom, karavánok, kulturális és vallási hatások itt találkoztak.

Történelem röviden

Kucha virágkora az 1. évezredben kezdődött és a középkorban is jelentős maradt. Politikai és katonai kapcsolatban állt a kínai birodalmakkal (például a Tang-dinasztiával), időnként vazallusként, máskor önálló hatalomként. A 7. században a Tang megszervezte hadműveleteit a térségben, és 648 körül katonai győzelmek révén befolyást szerzett. A 10–11. századtól kezdve az iszlám térhódítása és a közép-ázsiai törzsek mozgolódása miatt fokozatosan vesztette el buddhista jellegét és politikai függetlenségét.

Művészet és vallás

Kucha kiemelkedően fontos volt a buddhista művészet és vallási élet terén. A környéken számos barlangtemplom és freskó található — a legismertebb példa a Kizil-barlangok, de említhetők további helyszínek, például a Kumtura és Subashi barlangtemplomok. Ezek a barlangok festményei és szobrainak stílusa az indiai, iráni és közép-ázsiai hatások keveredését tükrözi, és fontos forrást jelentenek a Selyemút korabeli művészet tanulmányozásához.

Nyelv és irodalom

A régióban beszélték a tocharai nyelvek egyik változatát (gyakran Kuchean vagy Tocharian B néven említik). Kucha az írott emlékek és kéziratok tekintetében is jelentős: buddhista szkripták, vallási és világias szövegek kerültek elő, több nyelven és különböző írásrendszerekkel, ami a térség kulturális sokszínűségét bizonyítja.

Kutatás és régészet

A 19–20. századi európai kutatók — köztük Aurel Stein és Sven Hedin — expedíciói hozták felszínre számos kéziratot, freskót és műtárgyat. Ezek az anyagok ma múzeumokban és gyűjteményekben találhatók, és alapvetőek a Kucha történetének és a Selyemút kulturális összefonódásainak rekonstruálásához.

Örökség

Kucha öröksége több szálon él tovább: vallási (a buddhista művészet emlékei), nyelvi (a tocharai emlékek), valamint zenei és táncos hagyományok, amelyekről a kínai források is megemlékeznek. A barlangtemplomok és a talált kéziratok ma is a világörökségi és tudományos érdeklődés középpontjában állnak, mivel egyedülálló ablakot nyitnak a Selyemút korabeli kulturális cserékre.

Keresés betűvel