Know-Nothing (Amerikai Párt): 1850-es évek nativista mozgalma
Az 1850-es évek nativista Amerikai Pártja (Know-Nothing): katolikus- és bevándorlásellenes mozgalom, rövid politikai felemelkedés és bukás a rabszolgaságviták miatt.
Amerikai Párt, közismert nevén Know-Nothing Party, egy 1850-es évek közepén működő amerikai nativista politikai párt volt. Eredetileg elsősorban katolikusellenes és bevándorlásellenes irányultságú mozgalomként alakult, amely más nemzetiségekkel és vallási kisebbségekkel szemben is gyakran előítéletes volt. A mozgalom szervezetei titkos társaságokból nőttek ki, tagjai titoktartást fogadtak, és amikor kívülállók a mozgalom tevékenységéről kérdeztek, sokan a „Nem tudok semmit” választ adták — innen terjedt el a csoport legismertebb elnevezése, amely a köznyelvben a Know-Nothing megnevezést jelentette. A mozgalom rövid időre jelentős politikai erőnek bizonyult az Egyesült Államok különböző térségeiben.
Eredet és szervezeti háttér
A tudni-nem-tudók gyökerei a 1840-es–1850-es évek titkos társasági mozgalmaiban keresendők, amelyek a gyorsan növekvő bevándorlás és az abból fakadó társadalmi feszültségek nyomán alakultak. A szervezetek gyakran helyi szinten működtek, ritualizált belépési eljárásokkal és eskükkel. A titoktartás és a „nem mondok semmit” attitűd segített a mozgalom hírnevének, de ugyanakkor megnehezítette a szélesebb, egységes országos vezetés kialakulását is.
Ideológia és követelések
A Tudni-Nem-Tudók alapvető céljai és követelései között szerepeltek:
- a bevándorlók kiváltságainak korlátozása, különös tekintettel a katolikusokra;
- a bevándorlók állampolgársági és választójogi időszakának meghosszabbítása;
- a protestáns vallási és társadalmi értékek védelme a mozgalom szerint fenyegetettnek látott befolyásokkal szemben.
Fontos megjegyezni, hogy a nativizmus nem mindig járt együtt azonos hangsúllyal a különböző államokban: míg Északon a hangsúly erősen katolikusellenes volt, délen a párt sokszor inkább a Demokrata Párt ellenfeleként, politikai alternatívaként funkcionált, és kevésbé a vallási kérdést tette központivá.
Politikai fellépés és választási sikerek
A Whig Párt szétesése és a Kansas–Nebraska-törvény körüli viták politikai űrt hagytak, amelyet a tudálékos mozgalom részben betöltött. Az 1854-es választásokon a Know-Nothing mozgalom helyi és állami szinten jelentős sikereket ért el: több városi tisztséget és képviselői mandátumot szerzett, majd a mozgalom az Amerikai Párt néven föderális párttá szerveződött. Az új párt jelöltjei közül Nathaniel P. Banks massachusettsi politikus volt az egyik legismertebb, aki kongresszusi mandátumot szerzett és később állami szinten is befolyásos lett. 1856-ban az Amerikai Párt Millard Fillmore volt elnököt állította jelöltként az elnökválasztáson (Fillmore maga nem nyilatkozott egyértelműen tagságáról). Fillmore az 1856-os választáson a szavazatok mintegy 21,5%-át kapta, amivel harmadik helyen végzett a demokrata és a republikánus jelölt mögött.
A gyors hanyatlás okai
Bár a párt rövid időre jelentős momentumot kapott, hamar belső ellentmondások és külső nyomások következtében meggyengült. Főbb okok:
- szekretari rendszerből eredő gyenge, decentralizált vezetés és hiányzó erős nemzeti apparátus;
- a rabszolgaság kérdésében kialakult éles és mélyen megosztó nézetkülönbségek, amelyek Észak és Dél között is szakadásokat okoztak;
- a republikánus párt gyors szerveződése Északon, amely a rabszolgaság kérdésével kapcsolatos ellenérzéseket jobban tudta képviselni, és sok tudálékost magához vonzott;
- az 1857-es Dred Scott kontra Sandford ítélet, amely tovább polarizálta a közvéleményt és megerősítette a rabszolgaság elleni tömörülést Északon.
Eredményként a párt gyorsan elvesztette választói támogatását, szervezeti kohézióját, és sok tagszervezet vagy átsorolt más pártokba, vagy helyi szintre esett vissza. Az 1860-as elnökválasztás idején a megmaradt tudálékos csoportok többsége az Alkotmányos Unió Pártja mellé állt, amely a megosztó kérdések középutas kezelését kínálta.
Örökség és hatás
A Know-Nothing mozgalom rövid életű volt, de több tartós hatást hagyott maga után. Egyrészt a 19. századi amerikai politikai életbe bevitte a nyílt nativista retorikát és a bevándorlás korlátozását célzó követeléseket, amelyek később — különböző formákban — újra és újra megjelentek az amerikai politikában. Másrészt a párt bukása jól példázza, hogy a regionális és nemzeti kérdések (különösen a rabszolgaság) milyen gyorsan felülírhatják az etnikai és vallási alapú politikai mozgalmak konszolidációnak esélyét.
Mindezek alapján a Tudni-Nem-Tudók története fontos fejezet az Egyesült Államok politikai múltjában: bemutatja a bevándorlástól való félelmek politikai kihasználását, a titkos társasági formák szerepét és azt, hogyan képesek a nagyobb nemzeti konfliktusok egy párt gyors megerősödését éppúgy lemetszeni, mint korábban dinamikus térnyerését lehetővé tenni.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az amerikai párt közismert neve?
V: Az amerikai pártot általában úgy ismerték, hogy a Semmit sem tudó párt.
K: Mit mondtak a mozgalom tagjai, amikor kívülállók kérdezték őket a mozgalom sajátosságairól?
V: Amikor kívülállók kérdezték a mozgalom jellemzőiről, a mozgalom tagjai azt válaszolták: "Nem tudok semmit".
K: Milyen meggyőződéseket vallott a Tudni-Nem-Tudók mozgalma?
V: A Tudni-nem-akarók úgy vélték, hogy egy "romanista" összeesküvés van készülőben a polgári és vallásszabadság aláásására az Egyesült Államokban, és politikailag meg akarták szervezni az őshonos protestánsokat, hogy megvédjék hagyományos vallási és politikai értékeiket. Attól is tartottak, hogy a katolikus papok és püspökök a választók nagy részét irányítják majd.
K: Mennyi ideig tartott a semmit sem tudóizmus, mielőtt szétesett?
V: A legtöbb helyen a semmit sem tudók csak egy-két évig tartottak, mielőtt széthullottak volna, mert a helyi vezetők gyengék voltak, kevés országos vezető állt a nyilvánosság előtt, és a rabszolgasággal kapcsolatos mély megosztottság miatt.
K: Melyik pártot támogatták a megmaradt tagok közül sokan az 1860-as elnökválasztáson?
V: A megmaradt tagok közül sokan az Alkotmányos Unió pártját támogatták az 1860-as elnökválasztáson.
K: Kit jelölt az amerikai párt elnöknek az 1856-os választásokon?
V: Az Amerikai Párt Millard Fillmore korábbi elnököt jelölte az 1856-os elnökválasztáson.
Kérdés: Az 1856-os elnökválasztáson Fillmore a népszavazatok hány százalékát kapta?
V: Fillmore az 1856-os elnökválasztáson a szavazatok 21,5%-át kapta.
Keres