Dakkai kapituláció (1971) – a bangladesi felszabadító háború megadási okmánya

Dakkai kapituláció (1971) – a bangladesi felszabadító háború megadási okmánya: részletek, aláírók, 93 000 hadifogoly és a történelmi következmények áttekintése.

Szerző: Leandro Alegsa

A megadási okmány (bengáliul: আত্মসমর্পনের দলিল) formálisan rögzítette a kelet-pakisztáni hadműveletek végét és lehetővé tette a pakisztáni fegyveres erők megadását a bangladesi felszabadító háborúban. A megadásra Dakkai Ramna versenypályáján került sor 1971. december 16-án: ekkor írták alá az okmányt az A. A. K. Niazi altábornagy, a pakisztáni fegyveres erők közös parancsnoka Kelet-Pakisztánban, valamint Jagjit Singh Aurora altábornagy, a bangladesi-indiai szövetséges erők közös parancsnoka, több ezer néző, katonai és politikai küldött jelenlétében. Tanúként részt vett az eseményen A. K. Khandker légi parancsnok, a bangladesi fegyveres erők főparancsnok-helyettese, valamint J. F. R. Jacob altábornagy, az indiai keleti parancsnokság parancsnoka.

Rövid történeti háttér

1971-ben Kelet-Pakisztánban (mai Banglades) politikai és fegyveres konfliktus alakult ki a központi pakisztáni kormány és a bengáli többség között. A konfliktus során kialakult szabadságharcot a bangladesi függetlenségi mozgalom, a Mukti Bahini, indiai katonai segítséggel támogatta. A harcok március körül kezdődtek, és az év végén vezettek a pakisztáni erők tömeges megadásához és a terület tényleges felszabadulásához.

A megadási okmány jellege és következményei

Az aláírt okmány gyakorlati következménye az volt, hogy az indiai csapatok mintegy 93 000 pakisztáni katonát és tisztviselőt vett hadifogságba. Ez a fogolyszám a második világháború óta az egyik legnagyobb hadifogoly‑eseménynek számított. A megadás gyakorlatilag véget vetett a fegyveres összecsapásoknak Kelet-Pakisztánban, és lehetővé tette a polgári rend és a humanitárius segélyek megkezdését az érintett területeken.

Politikai és nemzetközi következmények

Az 1971. december 16-i megadás nyomán gyakorlatilag létrejött Banglades független állama; a napot ma Bangladesben Bijoy Dibosh (Győzelem napja) néven ünneplik. A nemzetközi közösség fokozatosan elismerte az új államot, és megkezdődött a háborús okozta károk felmérése, valamint a menekültek és belső elhelyezésre szorultak helyzetének rendezése.

Utóélet: hadifoglyok visszatérése és jogi kérdések

A megadott pakisztáni katonák és tisztviselők visszaszállítása politikai tárgyalások eredménye volt: a foglyokat később, 1973-ban a delhi megállapodás értelmében hazatelepítették. Az esemény után nemzetközi és helyi vizsgálatok, illetve viták foglalkoztak a háború során elkövetett emberiesség elleni cselekményekkel és háborús bűnökkel, amelyekre a történészek és jogi fórumok a későbbi években többféle vizsgálatot és eljárást szenteltek.

Jelentőség

  • Vége a fegyveres konfliktusnak: a megadás formálisan lezárta a harcokat Kelet-Pakisztánban.
  • Új állam megszületése: a megadást követően Banglades ténylegesen függetlenné vált.
  • Humanitárius következmények: lehetőség nyílt a menekültek visszatérésére és a helyreállítási munkák megkezdésére.
  • Történelmi emlékezet: december 16-a a bangladesi nemzeti emlékezet egyik legfontosabb napja.

A dakkai megadási okmány tehát nem csupán egy katonai dokumentum volt, hanem a régió politikai átrendeződésének fordulópontja, amely hosszú távú következményekkel járt a dél-ázsiai geopolitikára nézve.

Az eszköz szövege

A pakisztáni keleti parancsnokság beleegyezik, hogy a bangladesi pakisztáni fegyveres erők teljes egészében átadják magukat Jagjit Singh Aurora altábornagynak, a keleti hadszíntéren lévő indiai és bangladesi erők főparancsnokának. Ez a megadás magában foglalja az összes pakisztáni szárazföldi, légi és tengeri erőt, valamint az összes félkatonai és polgári fegyveres erőt. Ezek az erők leteszik a fegyvert és megadják magukat a Jagjit Singh Aurora altábornagy parancsnoksága alatt álló legközelebbi reguláris csapatoknak azokon a helyeken, ahol jelenleg tartózkodnak.

A pakisztáni keleti parancsnokság Jagjit Singh Aurora altábornagy parancsnoksága alá kerül, amint ezt az okmányt aláírták. A parancsok megtagadása a megadási feltételek megszegésének minősül, és az elfogadott háborús törvények és szokások szerint kezelik. Jagjit Singh Aurora altábornagy döntése végleges, amennyiben bármilyen kétség merülne fel a megadási feltételek értelmezésével vagy értelmezésével kapcsolatban.

Jagjit Singh Aurora altábornagy ünnepélyes biztosítékot ad arra vonatkozóan, hogy a katonákat megadó személyi állományt a genfi egyezmény rendelkezéseivel összhangban a katonákat megillető méltósággal és tisztelettel fogják kezelni, és garantálja a megadó pakisztáni katonai és félkatonai erők biztonságát és jólétét. A Jagjit Singh Aurora altábornagy parancsnoksága alatt álló erők védelmet biztosítanak a külföldi állampolgárok, az etnikai kisebbségek és a nyugat-pakisztáni származású személyzet számára.

Aláírás:

(Jagjit Singh Aurora) altábornagy, az indiai és bangladesi erők főparancsnoka a keleti hadszíntéren

(Amir Abdullah Khan Niazi) altábornagy, a B zóna hadiállapot-felügyelője és a Keleti Parancsnokság (Pakisztán) parancsnoka.

1971. december 16."

Ez a dokumentum a Delhi Nemzeti Múzeumban látható (2012 januárjától).

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a bangladesi felszabadító háborúban a megadási okmány?


V: A Megadási okmány egy írásos megállapodás volt, amely lehetővé tette a pakisztáni fegyveres erők megadásának lehetőségét a bangladesi felszabadító háborúban.

K: Mikor került sor a megadásra?


V: A megadásra 1971. december 16-án került sor.

K: Ki írta alá a megadási okmányt?


V: A A. K. Niazi altábornagy, a pakisztáni fegyveres erők közös parancsnoka Kelet-Pakisztánban, és Jagjit Singh Aurora altábornagy, a bangladesi-indiai szövetséges erők közös parancsnoka írta alá az okiratot.

K: Hol került sor a megadásra?


V: A megadásra a dakkai Ramna versenypályán került sor.

K: Kik voltak a megadás tanúi?


V: A. K. Khandker légi parancsnok, a bangladesi fegyveres erők főparancsnok-helyettese és J. F. R. Jacob altábornagy, az indiai keleti parancsnokság parancsnoka volt a megadás tanúja.

K: Hány pakisztáni katonát és tisztviselőt ejtett hadifogságba az indiai hadsereg?


V: Az indiai hadsereg mintegy 93 000 pakisztáni katonát és tisztviselőt ejtett hadifogságba.

K: Mikor repatriálták a pakisztáni katonákat és tisztviselőket?


V: Később, 1973-ban a Delhi Megállapodás értelmében hazatelepítették őket.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3