Kanadai Képviselőház
A kanadai alsóház (franciául: Chambre des communes) a kanadai parlament része, a főkormányzó által képviselt uralkodóval és a szenátussal együtt. Az alsóház egy választott testület, amely 338 tagból áll, akiket parlamenti képviselőknek (Members of Parliament, MPs) neveznek. A képviselőket egyenként legfeljebb négy évre választják. Minden egyes képviselőt az ország egyik szövetségi választási körzetében választanak meg, amelyeket általában nevezünk "ridings"-nek.
Az alsóházat 1867-ben hozták létre, amikor az 1867-es Brit Észak-Amerika törvény létrehozta a Kanadai Dominiumot, és a brit alsóház mintájára alakították ki. Az alsóházat néha "alsóháznak" nevezik, annak ellenére, hogy több hatalommal rendelkezik, mint a "felsőház", a szenátus. Mindkét háznak egyet kell értenie az új törvényekkel, de a szenátus nagyon ritkán utasítja el az alsóház által elfogadott törvényjavaslatokat (bár a szenátus időnként módosítja a törvényjavaslatokat). Kanada kormánya csak az alsóháznak tartozik felelősséggel. A miniszterelnök csak addig marad hivatalban, amíg az alsóház támogatását élvezi.
A kanadai alsóház az Ontario állambeli Ottawában, a Parliament Hillen található Parlament épületének középső tömbjében található.
Az Egyesült Királyság parlamentjétől eltérően a kanadai parlament hatásköre korlátozott, mivel a tartományi törvényhozásoknak kizárólagos joguk van bizonyos dolgokról törvényt hozni.
1982-ig csak az Egyesült Királyság parlamentjének volt hatásköre a Brit Észak-Amerika törvény megváltoztatására, ez a tartományi törvényhozások jogainak és hatásköreinek védelmét szolgálta. Ezt a Kanadáról szóló törvény változtatta meg. Kanadában a Brit Észak-Amerika törvényt most alkotmánytörvénynek nevezik.
Az alsóház munkájának nagy részét bizottságok végzik, amelyek több időt tölthetnek egy-egy téma vizsgálatával, mint amennyit az egész alsóház tudna.
A bizottságok listája
- Bennszülött ügyek és északi fejlesztés
- Információhoz való hozzáférés, magánélet és etika
- Mezőgazdaság és agrár-élelmiszeripar
- Kanadai örökség
- Állampolgárság és bevándorlás
- Környezetvédelem és fenntartható fejlődés
- Pénzügyek
- Halászat és óceánok
- Külügyek és nemzetközi fejlesztés
- Kormányzati műveletek és becslések
- Egészség
- Emberi erőforrások, társadalmi fejlődés és a fogyatékossággal élő személyek helyzete
- Ipar, tudomány és technológia
- Nemzetközi kereskedelem
- Igazságszolgáltatás és emberi jogok
- Összekötő bizottság
- Honvédelem
- Természeti erőforrások
- Hivatalos nyelvek
- Eljárás és házi ügyek
- Közszámlák
- Közbiztonság és nemzetbiztonság
- A nők helyzete
- Közlekedés, infrastruktúra és közösségek
- Veteránügyek
Kérdések és válaszok
K: Mi az az alsóház?
V: Az alsóház a kanadai parlament alsóháza. Ez egy választott testület, amely 338 tagból áll, akiket parlamenti képviselőknek (Members of Parliament, MPs) neveznek.
K: Mennyi időre választják meg a képviselőket?
V: A képviselőket legfeljebb négy évre választják meg.
K: Hogyan választották meg a képviselőket az alsóházba?
V: A képviselőket Kanada valamelyik szövetségi választási körzetében választják meg, amelyeket általában ridingsnek neveznek.
K: Mikor hozták létre az alsóházat?
V: Az alsóházat 1867-ben hozták létre, amikor az 1867-es Brit Észak-Amerika törvény létrehozta a Kanadai Dominiumot, és a brit alsóház mintájára alakították ki.
K: Milyen kapcsolat van a szenátus és az alsóház között?
V: Mindkét háznak egyet kell értenie az új törvényekkel, de a szenátus nagyon ritkán utasítja el az alsóház által elfogadott törvényjavaslatokat (bár időnként módosítja azokat). A kormány csak az alsóháznak tartozik felelősséggel, és a miniszterelnök csak addig marad hivatalban, amíg annak támogatását élvezi.
K: Hol található a kanadai alsóház?
V: A kanadai alsóház az Ontario állambeli Ottawában, a Parlamenti Dombon található Centre Blockban található.
K: Milyen hatáskörrel rendelkezik a kanadai parlament?
V: A kanadai parlament hatásköre korlátozott, mivel a tartományi törvényhozásoknak kizárólagos joguk van bizonyos dolgokról törvényt hozni. Egészen 1982-ig csak az Egyesült Királyság parlamentjének volt hatásköre a Brit Észak-Amerika törvény megváltoztatására, ezt azért tették, hogy megvédjék a tartományi törvényhozások jogait és hatáskörét. Ez megváltozott a Kanadai Törvény elfogadásával, ahol a Brit Észak-Amerikai Törvény alkotmánytörvény lett.
