Hongkong–Zhuhai–Makaó híd: a 55 km-es tengeri átkelő és műszaki csoda
Hongkong–Zhuhai–Makaó híd: 55 km hosszú tengeri átkelő, mérnöki csoda — három híd, alagút és mesterséges szigetek, rekordhosszú összeköttetés Hongkong, Zhuhai és Makaó között.
A Hongkong–Zhuhai–Makaó híd (angolul Hong Kong–Zhuhai–Macau Bridge, röviden HZMB) egy hatalmas hidakból, alagutakból és mesterséges szigetekből álló tengeri átkelő a Gyöngy-folyó deltájában. Hossza körülbelül 55 kilométer (34 mérföld), és három hídból, egy elsüllyesztett alagútból és négy mesterséges szigetből áll. A komplexum a Lingdingyang és a Jiuzhouyang tengeri csatornákat keresztezi, és földrajzilag Hongkongot, Zhuhai-t és Makaót köti össze, így a térség egyik legjelentősebb közlekedési infrastruktúrája lett.
A beruházást gyakran említik a modern mérnöki teljesítmények egyik példájaként: a hivatalos adatok szerint a híd élettartamát mintegy 120 évre tervezték. Az építkezés összköltségét végül 126,9 milliárd jüanra (kb. 18,77 milliárd dollárra) becsülték; ez jóval magasabb az eredetileg várt 51,1 milliárd jüanos (7,56 milliárd USD) költségvetésnél. A finanszírozásban a szárazföldi Kína, Hongkong és Makaó kormányai, valamint több pénzintézet vettek részt. Az építkezés hivatalosan 2009 körül kezdődött, a munkálatok 2018. február 6-án fejeződtek be, és a létesítményt 2018. október 24-én nyitották meg a forgalom előtt.
Szerkezet és műszaki megoldások
A HZMB alapvető elemei közé tartoznak a hosszú, parti és tengeri híd-szakaszok, valamint az úgynevezett elsüllyesztett (immersed) alagút, amelyet a hajóforgalom miatt építettek: az alagút lehetővé teszi, hogy a hajók zavartalanul közlekedjenek a fő hajózási útvonalakon. A hidak és a rámpák mesterséges szigetekre csatlakoznak, ahol a híd átmegy alagútba és vissza. A pálya általában hat sávos (három sáv mindkét irányban), és a tervezési sebességet a nagy részen 100 km/h körül határozták meg. A szerkezetek tervezése során különös figyelmet fordítottak a viharoknak (taifunoknak), a korróziónak és a tengeri környezetnek való ellenállásra.
Célok, hatások és kritikák
A híd egyik fő célja a Gyöngy-folyó deltájának nagyvárosi agglomerációit közelebb hozni egymáshoz: gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tenni a személy- és áruszállítást Hongkong, Zhuhai és Makaó között, valamint erősíteni a térség gazdasági integrációját. Az építkezés azonban komoly vitákat váltott ki környezetvédelmi és gazdasági okokból. Környezetvédők aggódtak például a ritka kínai fehér delfin populációjára gyakorolt hatás miatt, és több kritikát kapott a költségtúllépés, a projekt szükségessége illetve a társadalmi haszon mérhetősége kapcsán. Emellett a híd használatát szabályozó határellenőrzési és járműengedélyezési rendszerek is bonyolultabbá tették a tényleges átjárhatóságot (különösen a Hongkongból induló magánautókra vonatkozóan a megnyitáskor szigorú feltételek voltak érvényben).
Használat és turisztikai jelentőség
A híd lehetőséget ad a gyorsabb szárazföldi összeköttetésre, ami a személyforgalom és az áruszállítás terén is időtakarékot eredményezhet: a forgalom függvényében a közvetlen átkelés akár fél órától egy óráig is tarthat, ami jelentősen rövidebb lehet a korábbi komp- vagy szárazföldi útvonalakhoz képest. A nyitás óta különböző határon átnyúló buszjáratok, fuvarozási szolgáltatások és fizetős átkelők (díjak) működnek, bár a használat részleteit helyi szabályozások és engedélyek határozzák meg.
Összességében a Hongkong–Zhuhai–Makaó híd egyszerre szimbolizálja a modern infrastruktúra-fejlesztés mérnöki ambícióit és a nagy léptékű beruházások társadalmi, környezeti és politikai kihívásait. A projekt továbbra is jelentős szerepet tölt be a Gyöngy-folyó deltájának közlekedési hálózatában, és a jövőben fontos kérdés lesz, hogyan egyensúlyozzák a közlekedési hasznot a környezeti és költségvetési hatásokkal.
Tervezés
Gordon Wu, aki a Hopewell Holdings alapítója volt, egy olyan híd és alagút létrehozására gondolt, amely összekötné Kínát, Hongkongot és Makaót. Ez 1983-ban történt. Azt mondta, hogy az ötletet a Chesapeake Bay Bridge-Tunnelből merítette. Ezt követően, 1988-ban megmutatta az ötleteket a kormánynak Guangzhou-ban és Pekingben. Az ő elképzelése szerint a híd északabbra indulna, mint a ténylegesen megépült tervezet. Azt akarta, hogy a híd a hongkongi Tuen Mun közelében lévő Black Pointnál kezdődjön. Ezután a Gyöngy-folyót keresztezné, áthaladva a Neilingding-szigeten és a Qi'ao-szigeten. Az ő elképzelése szerint a híd Tangjia-nál érne véget, és Zhuhai-ból Makaóba vezető út vezetne. A kormány és Wu közötti tárgyalások az 1989-es Tiananmen téri mészárlás után leálltak. Ez ugyanis aggodalmat keltett a külföldi befektetőkben.
A zuhai kormánynak tetszett ez az ötlet, és támogatta azt. A híd neve Lingdingyang-híd volt. Az 1990-es években Zhuhai megépített egy hidat, amely összekötötte a kínai szárazföldet és a Qi'ao szigetet. Ez a híd lett volna a rendszer első része, bár a kínai és a hongkongi kormány még nem hagyta jóvá a tervet. A kínai kormány 1997-ben támogatta a hidat. A hongkongi kormány nem közölte, hogy támogatta-e vagy sem. Ennek oka az volt, hogy tanulmányozták a Hongkong és Kína közötti forgalmat, és aggódtak a környezetre gyakorolt hatás miatt.
A projekt megkezdésére és a dolgok zökkenőmentes lebonyolítására 2003-ban létrehozták a HZMB Előrehaladási Munka Koordinációs Csoportját. A Zhuhai, Makaó és Hongkong kormányának munkatársai a híd tervezésén, a határőrség működésén és a híd finanszírozásán dolgoztak.
2009-ben Kína, Guangdong, Hongkong és Makaó kormánya beleegyezett, hogy a híd 22%-át állja. A fennmaradó 78%-ot számos bank, például a Bank of China állta.
Építkezés
A híd építése 2009. december 15-én kezdődött Kínában. Li Keqiang tartotta az indulási ünnepséget. Hongkongban 2011-ben kezdődött meg az építkezés. Az építkezés később kezdődött, mert az emberek megtámadták a híd építését.
Az utolsó hídtornyot és az alagút egy részét 2016. július 12-én állították fel. A teljes alagút és híd 2017 közepén készült el. A teljes projekt 2018 februárjában fejeződött be.
Hongkong 2015-ben épülő szakasza a Lantau-sziget közelében
A híd részei
Az egész híd három szakaszból áll. Az egyik a Főhíd, amely 29,6 kilométer hosszú, és a Gyöngy-folyó közepén található. A másik a Hong Kong Link Road volt, amely 12 kilométer hosszú volt és közel volt Hong Konghoz. A harmadik szakasz a Zhuhai Link Road volt, amely 13,4 kilométer hosszú és Zhuhai közelében volt.
Problémák
A delfinek száma
Sok környezetvédő szerint a híd károsítja a Gyöngy-folyó deltájában élő kínai fehér delfineket. Azt mondták, hogy a híd építése árt a delfinek élőhelyének. Ezek a delfinek veszélyeztetett állatok. A híd megnyitása előtti tíz évben a delfinek száma több mint 80%-kal csökkent.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Hong Kong-Zhuhai-Macau híd?
V: A Hongkong-Zhuhai-Makaó híd a Gyöngy-folyó deltájában található hidak és alagutak csoportja, amely Hongkongot, Zhuhai-t és Makaót köti össze.
K: Milyen hosszú a Hongkong-Zhuhai-Makaó híd?
V: A Hongkong-Zhuhai-Makaó híd 55 kilométer hosszú.
K: Miből áll a Hongkong-Zhuhai-Makaó híd?
V: A Hongkong-Zhuhai-Macau-híd három hídból, egy alagútból és négy mesterséges szigetből áll.
K: Hol keresztezik egymást a hidak?
V: A hidak a Lingdingyang és a Jiuzhouyang tengeri csatornákon haladnak át.
K: Mennyi ideig tart majd a híd?
V: A híd a tervek szerint 120 évig fog tartani.
K: Mennyibe került a híd?
V: A híd költsége mintegy 126,9 milliárd jüan (18,77 milliárd USD) volt, bár eredetileg 51,1 milliárd jüanba (7,56 milliárd USD) került volna.
K: Mikor nyitották meg hivatalosan a Hongkong-Zhuhai-Makaó hidat?
V: A Hongkong-Zhuhai-Makaó-híd hivatalosan 2018. október 24-én nyílt meg, bár az építkezés már 2018. február 6-án befejeződött.
Keres