A Hongkong–Zhuhai–Makaó híd (angolul Hong Kong–Zhuhai–Macau Bridge, röviden HZMB) egy hatalmas hidakból, alagutakból és mesterséges szigetekből álló tengeri átkelő a Gyöngy-folyó deltájában. Hossza körülbelül 55 kilométer (34 mérföld), és három hídból, egy elsüllyesztett alagútból és négy mesterséges szigetből áll. A komplexum a Lingdingyang és a Jiuzhouyang tengeri csatornákat keresztezi, és földrajzilag Hongkongot, Zhuhai-t és Makaót köti össze, így a térség egyik legjelentősebb közlekedési infrastruktúrája lett.
A beruházást gyakran említik a modern mérnöki teljesítmények egyik példájaként: a hivatalos adatok szerint a híd élettartamát mintegy 120 évre tervezték. Az építkezés összköltségét végül 126,9 milliárd jüanra (kb. 18,77 milliárd dollárra) becsülték; ez jóval magasabb az eredetileg várt 51,1 milliárd jüanos (7,56 milliárd USD) költségvetésnél. A finanszírozásban a szárazföldi Kína, Hongkong és Makaó kormányai, valamint több pénzintézet vettek részt. Az építkezés hivatalosan 2009 körül kezdődött, a munkálatok 2018. február 6-án fejeződtek be, és a létesítményt 2018. október 24-én nyitották meg a forgalom előtt.
Szerkezet és műszaki megoldások
A HZMB alapvető elemei közé tartoznak a hosszú, parti és tengeri híd-szakaszok, valamint az úgynevezett elsüllyesztett (immersed) alagút, amelyet a hajóforgalom miatt építettek: az alagút lehetővé teszi, hogy a hajók zavartalanul közlekedjenek a fő hajózási útvonalakon. A hidak és a rámpák mesterséges szigetekre csatlakoznak, ahol a híd átmegy alagútba és vissza. A pálya általában hat sávos (három sáv mindkét irányban), és a tervezési sebességet a nagy részen 100 km/h körül határozták meg. A szerkezetek tervezése során különös figyelmet fordítottak a viharoknak (taifunoknak), a korróziónak és a tengeri környezetnek való ellenállásra.
Célok, hatások és kritikák
A híd egyik fő célja a Gyöngy-folyó deltájának nagyvárosi agglomerációit közelebb hozni egymáshoz: gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tenni a személy- és áruszállítást Hongkong, Zhuhai és Makaó között, valamint erősíteni a térség gazdasági integrációját. Az építkezés azonban komoly vitákat váltott ki környezetvédelmi és gazdasági okokból. Környezetvédők aggódtak például a ritka kínai fehér delfin populációjára gyakorolt hatás miatt, és több kritikát kapott a költségtúllépés, a projekt szükségessége illetve a társadalmi haszon mérhetősége kapcsán. Emellett a híd használatát szabályozó határellenőrzési és járműengedélyezési rendszerek is bonyolultabbá tették a tényleges átjárhatóságot (különösen a Hongkongból induló magánautókra vonatkozóan a megnyitáskor szigorú feltételek voltak érvényben).
Használat és turisztikai jelentőség
A híd lehetőséget ad a gyorsabb szárazföldi összeköttetésre, ami a személyforgalom és az áruszállítás terén is időtakarékot eredményezhet: a forgalom függvényében a közvetlen átkelés akár fél órától egy óráig is tarthat, ami jelentősen rövidebb lehet a korábbi komp- vagy szárazföldi útvonalakhoz képest. A nyitás óta különböző határon átnyúló buszjáratok, fuvarozási szolgáltatások és fizetős átkelők (díjak) működnek, bár a használat részleteit helyi szabályozások és engedélyek határozzák meg.
Összességében a Hongkong–Zhuhai–Makaó híd egyszerre szimbolizálja a modern infrastruktúra-fejlesztés mérnöki ambícióit és a nagy léptékű beruházások társadalmi, környezeti és politikai kihívásait. A projekt továbbra is jelentős szerepet tölt be a Gyöngy-folyó deltájának közlekedési hálózatában, és a jövőben fontos kérdés lesz, hogyan egyensúlyozzák a közlekedési hasznot a környezeti és költségvetési hatásokkal.
