Szürke gúnár (Anser anser) – leírás, élőhely, vándorlás

Szürke gúnár (Anser anser) – a legnagyobb lúdfaj leírása, élőhelye és vándorlása: fészkelés, vonulás, táplálkozás és háziasítás története egy áttekintésben.

szürke gúnár (Anser anser) a vízimadarak családjába (Anatidae) tartozó, nagytestű szürke gúnárfaj. A legnagyobb lúdfajok egyike. Elterjedése széles: egész Európában és Ázsiában megtalálható. Az európai és ázsiai elterjedési terület északi részein költő populációk sokszor délre vándorolnak, hogy a telet melegebb területeken töltsék, míg más, például dél‑angliai vagy városi állományok részben vagy teljesen helyben maradnak egész évben.

Leírás

A felnőtt madarak testhossza általában 74–90 cm, testtömegük 2,5–4,5 kg között változik, szárnyfesztávuk 147–180 cm. A tolla­szerkezet szürkésbarna, világosabb fej‑nyak, erőteljes, pikkelyszerű mintázat a háton és a szárnyakon. A faroktő és a csőr tövének színe sötétebb lehet; a csőr általában rózsás‑narancsos árnyalatú, a lábak rózsaszínűek. A hím általában valamivel nagyobb a tojónál, de a nemek megkülönböztetése egyedileg nem mindig egyszerű. Hangja jellegzetes, erős „honk”‑szerű kürtölés, amelyet csoportokban gyakran hallani.

Élőhely és elterjedés

Tavasszal a Anser nemzetség típusfajaként ismert szürke gúnár lápréteken, nádasok és mocsarak környékén, tavak partján és partmenti szigeteken költ. Télen félvízi élőhelyeket, torkolatokat, mocsarakat és elárasztott mezőket részesít előnyben, ahol fűvel, gyökerekkel és mezőgazdasági terményekkel táplálkozik. Megtelepedik mezőgazdasági területeken, parkokban és városi tavak környékén is, ahol könnyen találnak táplálékot.

Táplálkozás

Főként növényevő: fűféléket, gyökereket, szárított vízinövények hajtásait és mezőgazdasági terményeket fogyaszt. Kásás, sekély vízben is keres táplálékot, de természetes élőhelyeken a leggyakoribb tápláléka a szárazföldi fűfélék és gabonaszármaradványok. A táplálkozásnál nagy szerepet játszik a mezőgazdaság — betakarítás után gyakran nagy csapatokban legelnek a leszedett parcellákon.

Szaporodás és viselkedés

A szürke gúnárok általában élethosszig tartó párkapcsolatot alakítanak ki. A fészek a földön, a növényzet között, gyakran egy kiemelkedő folton vagy kis szigeten található; a fészket a tojó száraz növényi anyagokkal és saját tollával béleli. A fészekalj általában 3–6 tojásból áll, ritkábban 8 is lehet. A tojások távfogakban 26–28 napig kelnek. A kikelő fiókák előtermettek (precocial) — rögtön képesek járni és követik a szülőket, akik aktívan védik és vezetik őket. A családok ősszel gyakran együtt maradnak, és nagyobb rajokhoz csatlakozva vonulnak.

Vándorlás

A vándorlás intenzitása és iránya populációnként eltérő: északibb állományok rendszerint délebbre költöznek télre (Európa déli része, Észak‑Afrika, Közel‑Kelet), míg déliabb és városi populációk gyakran helyhez kötöttek. A csapatok jellegzetes „V” alakban repülnek, ami csökkenti az energiafelhasználást hosszú repülések során.

Veszélyeztetettség és védelem

Nemzetközi viszonylatban a faj jelenleg nem tartozik a legsúlyosabban veszélyeztetett madarak közé; az IUCN rendszerint Least Concern státuszt ad. Ugyanakkor helyi szinten fenyegeti élőhelyvesztés (mocsarak lecsapolása, vízszabályozás), a mezőgazdasági gyakorlatok változása, vadászat és az ütközések közlekedési akadályokkal. Sok országban védett, és a vadászatot szabályozzák; a védett vizes élőhelyek és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elősegítik a túlélését.

Kapcsolat a házilúddal

Az Anser nemzetség típusfaja, a házilúd egyik őse. Legalább i. e. 1360 óta háziasították, így kulturális és gazdasági jelentősége régre nyúlik vissza — tenyésztése és háziasítása miatt a vadon élő populációk és a háziasított egyedek közötti génáramlás helyenként előfordul.

Megkülönböztetés más lúdfajoktól

A szürke gúnár nagyobb és robosztusabb, mint sok más vadlúd; jellegzetes szürke tollazata és rózsaszínes csőre megkülönbözteti például a rövidebb csőrű, sötétebb mintázatú ludaktól (pl. vadlúd‑fajok, kacsák). A hang és a termet szintén segít azonosítani nagy csapatokban.

Összességében a szürke gúnár alkalmazkodóképes, mezőgazdasági és természetes vizes élőhelyeken egyaránt jól boldoguló faj, amely fontos szerepet játszik a vizes élőhelyek ökológiájában és az emberi történelemben.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szürke gúnár?

K: Hol található a szürke gém elterjedési területe?

K: Hová vándorolnak a szürke gémek télen az elterjedési területük északi részéről?

K: Mi a házilúd őse?

K: Hol fészkelnek tavasszal a szürke gémek?

K: Mekkora a szürke gémek tojásának mérete?

K: Mivel táplálkoznak a szürke ludak télen?

Keresés betűvel