A Good Night, and Good Luck. egy 2005-ös Oscar-díjra jelölt amerikai film, amelyet George Clooney rendezett. A forgatókönyvet Clooney és Grant Heslov írta, és a történet 1953 körül játszódik. A film a veterán rádiós és televíziós újságíró, Edward R. Murrow és Joseph McCarthy amerikai szenátor (Wisconsin) közötti konfliktust mutatja be, különös tekintettel McCarthy kommunistaellenes vizsgálataira és azok médiahatásaira.

A produkció tudatosan törekedett a kor hangulatának megidézésére: bár színes filmanyagra forgatták, a díszletek, fényképezés és utómunka során fekete-fehér megjelenést választottak, hogy a 1950-es évek televíziós világát és a dokumentarista stílust erőteljesebben érzékeltesse. A kontrasztos, visszafogott képi világ és a stílusos világítás a kort idéző atmoszférát teremt, miközben a rendezés és a dramaturgia a korszak politikai feszültségeit emeli ki.

A film központi témája a média felelőssége: hogyan viselkedik egy független hírműsor, amikor szembe kell szállnia a politikai hatalommal, illetve mi történik, ha a félelem és a konformizmus elnyomja a kritikus hangokat. A mű a sajtószabadság, az etikus újságírás és az állami hatalom visszásságainak nyilvánosságra hozatala körül forog — ezek a kérdések ma is aktuálisak, ezért a film történelmi drámaként egyben korunk számára is figyelmeztetésként olvasható.

A film erős, visszafogott színészi játékra épül: különösen emlékezetes David Strathairn alakítása Edward R. Murrow szerepében, amelyért széles körű kritikai elismerést kapott. Emellett a mellékszerepek és a stábbeli alakítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet hitelesen és feszes ritmusban haladjon előre.

Fogadtatása vegyesen volt kritikai és közönségoldalon: a filmet sokan dicsérték a rendezésért, a forgatókönyvért és a hiteles korábrázolásért, ugyanakkor akadtak, akik dramaturgiai egyszerűsítéseket vagy történelmi kitekintések hiányát vetették fel. A film több nemzetközi elismerést és jelölést kapott, továbbá hozzájárult ahhoz, hogy a MacCarthy-korszak és a médiára gyakorolt hatás kérdései újra napirendre kerüljenek.

Történelmi hűsége általában jó, de a film dramatizál: a valós eseményeket és személyeket a filmnyelv szabályaihoz igazítva mutatja be, így egyes időrendi tömörítések és karakterösszecsúsztatások előfordulnak. Ennek ellenére a fő konfliktus — Murrow és McCarthy, a sajtó és a politikai erő viszonya — a történelmi forrásokkal összhangban jelenik meg.

Szlogenek: Nem fogunk félelemben járni egymástól.