Glasgow-kóma skála (GCS): a tudatállapotértékelés 3–15 pontja

Glasgow-kóma skála (GCS): egyszerű, megbízható 3–15 pontos rendszer a tudatállapot gyors értékeléséhez intenzív osztályon és sürgősségi ellátásban.

Szerző: Leandro Alegsa

A Glasgow-kóma skála vagy GCS egy olyan skála, amelyet egy személy tudatállapotának mérésére használnak. Graham Teasdale és Bryan J. Jennett, a Glasgow-i Egyetem idegsebész professzorai találták ki 1974-ben.

A GCS-t a betegek értékelésére használják, különösen az intenzív osztályokon és sürgősségi ellátásban. Ez a skála három résztesztből áll: szemnyitás, verbális reakció és motoros válasz. Minden résztesztre pontszám adható, és a teljes GCS-pontszám az egyes részekre adott pontok összege. A maximális pontszám 15 (teljesen éber beteg), a minimális 3 (mély kóma). A nagyon alacsony pontszámok gyakran előfordulnak agyhalál vagy súlyos, mély kómában lévő betegeknél.

A skála felépítése és pontos pontozás

  • Szemnyitás (E) — 4 pont
    • 4 pont: spontán szemnyitás
    • 3 pont: hanghatásra nyitja a szemét
    • 2 pont: fájdalomra nyitja a szemét
    • 1 pont: nem nyitja a szemét
  • Verbális válasz (V) — 5 pont
    • 5 pont: orientált beszéd (helyet, személyt, időt is ismer)
    • 4 pont: összefüggő, zavart beszéd
    • 3 pont: nem megfelelő szavak (nem összefüggő)
    • 2 pont: hallható, nem céltudatos hangok (nyögés, sóhajtás)
    • 1 pont: nincs verbális reakció
  • Motoros válasz (M) — 6 pont
    • 6 pont: utasításra végrehajtott mozgás (céltudatos)
    • 5 pont: lokalizálja a fájdalmat (a fájdalomforrást célozza)
    • 4 pont: fájdalmashoz való koppanás/eltávolodás (visszahúzódás)
    • 3 pont: flexiós védekezés (decortikációs jelleg)
    • 2 pont: extensiós válasz (decerebrációs jelleg)
    • 1 pont: nincs motoros válasz

Értelmezés és klinikai jelentőség

  • Teljes pontszám: 3–15
  • Általános súlyossági csoportok:
    • 13–15: enyhe tudatzavar
    • 9–12: közepes súlyosságú
    • 3–8: súlyos tudatzavar (gyakran intubációs indikáció)
  • A GCS-t gyakran használják a sérült betegek állapotának követésére: a trend (pontszámváltozás) fontosabb lehet, mint az egyszeri mérés.
  • A motoros komponens prognosztikai szempontból különösen értékes: a legjobb motoros pontszám sok esetben jobban korrelál a kimenetellel, mint a teljes GCS.

Gyakorlati megjegyzések és korlátok

  • Intubált vagy beszélni képtelen betegek: ha a beteg intubált, a verbális rész általában nem értékelhető — ezt dokumentálni kell (például „V: intubált” vagy „V: NA”), és szükség esetén alternatív skálát (pl. FOUR score) vagy csak E+M összeget használhatjuk. Ne írjuk automatikusan 1-nek a verbális pontot anélkül, hogy megjelölnénk az intubációt.
  • Sedatio, paralízis, súlyos arcfaciális sérülés: gyógyszerek vagy neuromuscularis blokád megnehezítheti az értékelést — mindig jegyezzük fel az alkalmazott gyógyszereket és a vizsgálat körülményeit.
  • Gyermekek: csecsemők és kisgyermekek esetén a verbális és motoros normák különböznek, ezért existál gyermek (paediátriai) módosítás (Pediatric GCS).
  • Korlátozott információ: a GCS nem mér minden agyműködési aspektust (pl. agytörzsi reflexek, légzésmintázat, pupillatágasság), ezért más vizsgálatokkal és klinikai jelekkel együtt kell értékelni.

Mit jelent egy adott GCS-érték a gyakorlatban?

  • GCS ≤ 8: gyakran intubációs indikációt jelent a légút biztosítása és a légzés/oxigenizáció megőrzése céljából.
  • Gyors ismételt értékelés: a sürgősségi osztályon és az intenzív osztályon gyakori, hogy rövid időközönként (pl. 15–60 perc) mérik, különösen változó klinikai állapot esetén.
  • Dokumentálás: mindig rögzítsük az egyes komponensek pontszámát (pl. E2 V3 M5 = GCS 10), és adjuk meg a vizsgálat körülményeit (intubált, szedált stb.).

Rövid példa

Példa: ha a beteg fájdalomra szemét kinyitja (E = 2), értékelhető, de összefüggéstelen szavakat mond (V = 3), és a fájdalmat lokalizálja (M = 5), akkor a GCS = 2 + 3 + 5 = 10. Ezt így is dokumentáljuk: E2V3M5 (GCS 10).

Összefoglalva: a Glasgow-kóma skála egyszerű, gyors és széles körben használt eszköz a tudatállapot objektív rögzítésére. Fontos a helyes alkalmazás, a korlátok ismerete és a körülmények, valamint az ismételt mérések dokumentálása a megfelelő klinikai döntéshozatalhoz.

A skála elemei

Glasgow Kóma Skála

6

5

4

3

2

1

Szemek

N/A

N/A

Magától kinyitja a szemét

Hangra nyitja ki a szemét

Fájdalomra kinyitja a szemét

Nem nyitja ki a szemét

Szóbeli

N/A

Orientált (normál)

Zavarodott (dezorientált)

Nem megfelelő szavakat mond

Értelmetlen hangokat ad ki

Nem ad ki hangokat

Motor

Engedelmeskedik a parancsoknak

Lokalizálja a fájdalmat

Visszavonul a fájdalmas ingerektől

Fájdalmas ingerekkel történő dekortikálás

Decerebrate pózolás fájdalmas ingerrel

Nem végez mozgást

A skála három tesztből áll: szem, verbális (beszéd) és motoros (mozgás) válaszok.

Legjobb szemreakció (E)

A tesztnek 4 osztályzata van:

  1. Nincs szemnyitogató
  2. A szemek kinyílnak fájdalomra (például amikor a szegycsontját erősen megnyomják).
  3. Szemnyitogatás a beszédre (vagyis amikor szólítják).
  4. A szemek maguktól kinyílnak (normálisan).

Legjobb szóbeli válasz (V)

A tesztnek 5 osztályzata van:

  1. Nincs szóbeli válasz (egyáltalán nem beszél).
  2. Értelmetlen hangok kiadása (azaz nyögés, de szavak nélkül).
  3. Nem megfelelő szavak (mint a véletlenszerű beszéd, anélkül, hogy helyesen tudnának kommunikálni).
  4. Zavarodott. (A beteg válaszol a kérdésekre, de némi zavartságot mutat).
  5. Orientált. (A beteg megfelelően válaszol az olyan kérdésekre, mint a beteg neve és kora, hol van és miért, az év, hónap stb.)

Legjobb motoros válasz (M)

A tesztnek 6 osztályzata van:

  1. Nincs motoros reakció (egyáltalán nincs mozgás).
  2. Fájdalomra adott reakcióként történő nyújtás (decerebrate reakció: a váll adductiója, belső rotációja, az alkar pronációja).
  3. Fájdalomra adott hajlítás (dekortikális válasz).
  4. Visszahúzódás a fájdalomtól (testrészek elhúzódása, ha megcsípik).
  5. A fájdalom lokalizálása. (Célzott mozgások a fájdalmas hely felé).
  6. Engedelmeskedik a parancsoknak. (A beteg egyszerű dolgokat tesz meg, amire megkérik).

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Glasgow Kóma Skála?


V: A Glasgow Kóma Skála (GCS) egy skála, amelyet egy személy tudatállapotának mérésére használnak.

K: Ki találta ki a Glasgow-i kómaskálát?


V: A Glasgow Kómaskálát Graham Teasdale és Bryan J. Jennett, a Glasgow-i Egyetem idegsebész professzorai találták fel.

K: Mikor találták fel a Glasgow Kómaskálát?


V: A Glasgow Kómaskálát 1974-ben találták fel.

K: Hol használják a Glasgow Kómaskálát?


V: A Glasgow Kómaskálát a betegek értékelésére használják, különösen az intenzív osztályokon.

K: Hány vizsgálatot tartalmaz a Glasgow Kómaskála?


V: A Glasgow Kómaskála három tesztből áll.

K: Mennyi a maximális pontszám a Glasgow Kómaskálán?


V: A Glasgow Kómaskála maximális pontszáma 15, ami azt jelenti, hogy a beteg teljesen magánál van.

K: Mennyi a minimális pontszám a Glasgow Kómaskálán?


V: A Glasgow Kóma Skála minimális pontszáma 3, és általában az agyhalálos vagy mély kómában lévő betegeknél fordul elő.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3