Mértani közép
A geometriai átlag egy szám, amelyet számok halmazának ábrázolására használnak. Számítása úgy történik, hogy e számok szorzatának n-edik gyökét vesszük. A legtöbb ember, amikor átlagról vagy átlagról beszél, a számtani átlagra hivatkozik. A mértani átlag szinte mindig kisebb, mint a számtani átlag. Bizonyos esetekben megegyezik vele. A mértani középértéket gyakran használják a pénzügyekben és a statisztikában.
Mivel van egy szorzat, nincs értelme kiszámítani a mértani középértéket, ha az egyik szám nulla. Általában akkor sincs sok értelme kiszámítani, ha az egyik szám negatív. Komplex számok esetén nem használják, mert egy komplex szám gyökének kiszámítása több eredményt ad.
Kérdések és válaszok
K: Mi a geometriai átlag?
V: A geometriai középérték egy számhalmaz ábrázolására használt szám. Úgy számítjuk ki, hogy e számok szorzatának n-edik gyökét vesszük.
K: Hogyan kell kiszámítani a mértani középértéket?
V: A geometriai közép kiszámításához vegyük ki egy halmaz összes adott számának a szorzatából az n-edik gyökét.
K: Mire szoktak utalni, amikor az emberek "átlagról" vagy "átlagról" beszélnek?
V: Amikor az emberek "átlagról" vagy "átlagról" beszélnek, általában a számtani átlagra utalnak.
K: A geometriai átlag mindig kisebb, mint a számtani átlag?
V: Igen, általánosságban elmondható, hogy a mértani átlag szinte mindig kisebb, mint a megfelelő számtani átlag. Bizonyos esetekben megegyezhet.
K: Ki lehet számítani a mértani középértéket, ha az egyik szám nulla?
V: Nem, mivel a számításában egy szorzat is szerepel, nincs értelme geometriai középértéket számolni, ha az egyik száma nulla.
K: Van értelme geometriai átlagot számítani, ha az egyik száma negatív?
V: Általánosságban nem - nincs sok értelme geometriai középértéket számítani, ha az egyik szám negatív.
K: Lehetséges ezt a módszert komplex számok esetében is alkalmazni?
V; Nem - a komplex számokkal történő gyökszámításnak több eredménye van, így ez a módszer nem használható rájuk.
