Száj- és körömfájás (FMD): meghatározás, tünetek és megelőzés
Száj- és körömfájás (FMD) áttekintés: okok, tünetek, fertőzés terjedése állatoknál és gyakorlati megelőzési, járványvédelmi tippek gazdáknak.
A száj- és körömfájás (FMD) az állatok egyik akut fertőző betegsége (erősen fertőző betegség). A ragadós száj- és körömfájás vírusa okozza a betegséget, amely háziállatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és szarvasokat fertőzhet meg. Általában úgy tartják, hogy a száj- és körömfájás nem nagyon fertőző az emberre. Az emberek azonban a vírus ruházatukon és testükön való hordozásával terjeszthetik a száj- és körömfájást. A száj- és körömfájás az egész világon kitör, mivel sok állatra rendkívül fertőző. A száj- és körömfájás legkorábbi leírása Hieronymi Fracastorii (1546) munkája. Ő írta le a betegséget, amely szokatlan és csak szarvasmarhákat érint, amikor 1514-ben Észak-Itáliában előfordult.
Mi ez a betegség?
A száj- és körömfájás (FMD) egy gyorsan terjedő, vírusos állatbetegség, amelyet a picornavírusok családjába tartozó FMD vírus okoz. Több szerotípusa és variánsa van, ezért a védőoltások és a kontroll sokszor régióspecifikusak. A betegség elsősorban kérődzőket és sertéseket érint, de a tünetek és a járványdinamika fajonként eltérő lehet.
Tünetek
- Láz, levert állapot, étvágytalanság.
- Szájüregi bántalmak: apró hólyagok (vezikulák) a nyelven, ajkakon, szájpadláson és a fogínyen, amelyek feltörve fájdalmas fekélyekké alakulhatnak.
- Állkapocs- és nyelési problémák miatti fokozott nyálzás és táplálékfelvétel csökkenése.
- Lábvégek és körmök: hólyagok és repedések a paták környékén, melyek erős sántasághoz vezetnek.
- Tejelválasztás csökkenése tejelő állatoknál, emlőgyulladás-szerű tünetek teheneknél.
- Sertéseknél gyakran súlyosabb a bőr- és talptünetek megjelenése, a füstölt orr és köhögés is előfordulhat.
- A fiatal állatoknál a szívizom érintettsége következtében gyors, magas mortalitás is előfordulhat.
Hogyan terjed?
- Közvetlen kontaktussal: fertőzött állatok között nyál, tej, légúti váladék, bőrkontaktus útján.
- Indirekt terjedés (fomites): ruházat, járművek, takarmányeszközök, lábízületek, eszközök és emberek cipője vagy ruházata révén hosszú távolságra is eljuthat.
- Levegőben történő terjedés: rövidebb és bizonyos körülmények között akár nagyobb távolságra is terjedhet por és aeroszol formájában (különösen kérődzők között).
- Vadállatok szerepe: egyes vadon élő kérődzők rezervoárként szerepelhetnek, ami megnehezíti az eradikációt.
- Az inkubációs idő általában 2–14 nap, de változhat a fertőzött állat fajától és az expozíció dózisától függően.
Diagnózis
A klinikai jelek alapján felmerülhet a gyanú, de a pontos diagnózis laboratóriumi vizsgálatokra támaszkodik:
- vírusizolálás és szerotípus-meghatározás
- RT–PCR – gyors és érzékeny módszer a vírus genetikai anyagának kimutatására
- antigénkimutató tesztek és ELISA
- szérumantitest-vizsgálatok (szerológia) a fertőzés és/vagy vakcináció követésére
A gyanús eseteket haladéktalanul jelenteni kell a helyi állategészségügyi hatóságnak, mivel a betegség nemzetközi jelentési kötelezettség alá esik.
Megelőzés és járványügyi intézkedések
- Szigorú biobiztonság: látogatások korlátozása, lábmosó és fertőtlenítő zónák, tiszta- piszkos öltözők elkülönítése, járművek és eszközök fertőtlenítése.
- Állományok ellenőrzése és szűrése: rendszeres felügyelet, gyanús tünetek azonnali jelentése.
- Mozgáskorlátozások: fertőzött és környező területeken állatok és állati termékek mozgásának tiltása.
- Védőoltás: bizonyos országokban és helyzetekben vakcinázást alkalmaznak; a vakcinációs stratégia a helyi járványhelyzettől és a használható vakcinától függ.
- Stamping-out (kiirtás) és kártalanítás: súlyos kitöréseknél fertőzött állatok leölése és megfelelő ártalmatlanítása lehet szükséges; a gazdák kártalanítása a lehetséges intézkedés része.
- Oktatás és kommunikáció: termelők, állatorvosok és közösségek tájékoztatása a megelőzésről és a korai felismerés fontosságáról.
Gazdasági és társadalmi következmények
Az FMD kitörése súlyos gazdasági következményekkel járhat: állományveszteség, termeléscsökkenés, exportkorlátozások és hosszú távú piaci kiesések. Az intézkedések — például a területi lezárások és leöltetés — társadalmi feszültséget okozhatnak, ezért a gyors és átlátható járványügyi reagálás, továbbá kompenzációs mechanizmusok kulcsfontosságúak.
Emberre gyakorolt kockázat
Az emberi fertőződés ritka és általában enyhe tüneteket okoz. A fő kockázat az állatoktól vagy felszínekről történő közvetett terjesztés, ezért az állattenyésztők és állatorvosok számára fontos a személyes védőfelszerelés és a higiéniai intézkedések betartása.
Történelmi megjegyzés
A betegség leírása több évszázados: Hieronymi Fracastorii 1546-os leírása említi az 1514-es észak-itáliai kitörést, ami az egyik legkorábbi dokumentált megfigyelés.
Fontos: gyanús megbetegedés esetén azonnal értesítse a helyi állategészségügyi hatóságot vagy állatorvosát; a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a kitörés terjedésének megakadályozásában.
Ahol a száj- és körömfájás előfordul
Bár a betegség világszerte elterjedt, Észak-Amerika, Közép-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Chile és Európa számos országa mentesnek tekinthető az FMD-től. A száj- és körömfájás vírus különböző típusait találták meg Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európa egyes részein.
Tünetek
A száj- és körömfájás legnyilvánvalóbb jelei a túlzott nyálcsorgatás (a szájból folyékony folyadék folyik ki), az étvágytalanság és a sántaság (az egyik vagy mindkét láb sérülése miatt nem tud megfelelően járni). Az érintett állatoknál hirtelen hőemelkedés, sebek a szájban vagy más területeken.
A száj- és körömfájás jelei szarvasmarháknál
- Csobogás és ajkak csücsörítése
- Shivering
- Érzékeny és fájó lábak
- Csökkentett tejhozam
- Fekélyek és hólyagok a lábon
- Emelkedett hőmérséklet
A száj- és körömfájás jelei sertéseknél
- Hirtelen sántaság
- Inkább fekszik
- Fájdalom a pata felső szélén, ahol a bőr és a szarv találkozik, és a sarkakon.
Okok
A száj- és körömfájást vírus okozza. A betegség jelei egy-nyolc napos lappangási idő után jelentkezhetnek (a fertőző ágensnek való kitettségtől a betegség jeleinek és tüneteinek megjelenéséig eltelt idő), de gyakran már három napon belül kialakulnak. Az egyik típus elleni immunitás nem védi az állatot más típusokkal szemben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a száj- és körömfájás (FMD)?
V: A száj- és körömfájás (FMD) egy rendkívül fertőző betegség, amely háziállatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és szarvasokat érint.
K: Mi okozza a száj- és körömfájást?
V: A betegséget a ragadós száj- és körömfájás vírusa okozza.
K: Megfertőzheti-e a száj- és körömfájás az embert?
V: Általában úgy vélik, hogy a száj- és körömfájás nem nagyon fertőző az emberre. Az emberek azonban terjeszthetik a száj- és körömfájást azáltal, hogy a vírust a ruhájukon és a testükön hordozzák.
K: Mely állatok fogékonyak a száj- és körömfájásra?
V: A háziállatok, például a szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és őzek fogékonyak a száj- és körömfájásra.
K: Miért tör ki a száj- és körömfájás világszerte?
V: A száj- és körömfájás azért tör ki az egész világon, mert sok állatra rendkívül fertőző.
K: Ki írta le először a száj- és körömfájást?
V: Hieronymi Fracastorii (1546) írta le először a száj- és körömfájást. A betegséget rendkívül szokatlannak és csak szarvasmarhákat érintőnek írta le, amikor 1514-ben Észak-Olaszországban előfordult.
K: Hogyan lehetne megállítani a száj- és körömfájás terjedését?
V: A száj- és körömfájás terjedésének megállításának legjobb módja a fertőzött állatok karanténba helyezése és elkülönítése, valamint a fertőzött tetemek megfelelő ártalmatlanítása. Fontos továbbá a helyes biológiai biztonsági intézkedések gyakorlása, például a látogatók korlátozása, a felszerelés és a ruházat fertőtlenítése, valamint az állatok elkülönítve tartása.
Keres