Türkmenisztán nemzeti zászlaja — jelentése, szimbólumai és története

Fedezze fel Türkmenisztán zászlajának jelentését, szimbólumait, az öt szőnyegmintát, a félholdat és a zászló történetét.

Türkmenisztán zászlaját 2001. január 24-én fogadták el Türkmenisztán nemzeti lobogójaként. Gyakran a világ legrészletesebb nemzeti zászlajának nevezik, mivel egyszerre több történelmi, etnikai és állami jelképet egyesít.

Alak, elrendezés és fő motívumok

A zászló alapja a zöld mező, amely a felvonási oldal közelében egy függőleges, piros csíkkal van megtörve. A piros csíkban egymás alatt öt hagyományos gül (szőnyegminta) látható, míg a zöld mező felső, a piros csík felőli oldalán fehér növekvő félhold és öt fehér, ötágú csillag található. A csillagok és a félhold elhelyezkedése, valamint a szőnyegminták összhangja adják a zászló jellegzetes, sűrűen díszített megjelenését.

Jelentés és szimbólumok

A zászló színeinek és motívumainak jelentése többrétegű:

• Zöld – hagyományosan a türkmén nép és az iszlám szimbolikus színe; a természetre, termékenységre és a nemzeti hagyományokra utal.
• Vörös csík – a történelmi tisztelet és a hagyományos türkmén értékek kifejezője; a csík mentén helyezkednek el a szőnyegminták.
• Félhold – a török és iszlám jelképrendszer része; hivatalosan az ország fényes jövőbe vetett reményét szimbolizálja.
• Öt csillag – a hivatalos értelmezés szerint Türkmenisztán öt közigazgatási egységét (Welayatlar) jelölik: Ahal, Balkán, Dashhowuz, Lebap és Mária. (Egyes, nem hivatalos értelmezések a csillagokat a muszlim hit öt alapelvével, azaz az Öt Pillérrel is összekapcsolják, de a hivatalos magyarázat a tartományokra utal.)

Szőnyegminták (gülök) és törzsi jelentésük

A piros csíkban látható öt hagyományos szőnyegminta — a gülök — a türkmén népcsoportok kézműves hagyományait és törzsi identitását tükrözik. Ezek a minták a zászlón az állami címer és egyéb állami jelképek dekoratív motívumaként is megjelennek. A gülök a hagyományos sorrendben (fentről lefelé) a következő törzseket jelképezik:

• Teke (Tekke)
• Yomut (Yomud)
• Arsary (Ersary)
• Chowdur (Choudur)
• Saryk (Saryq)

A Salyr (Salor) törzs nem szerepel a zászlón: történelmi források szerint ennek az egyik oka, hogy a Salyrok a modern kor előtt katonai vereségek és elvándorlás miatt politikai befolyásukat vesztették. Emellett nem minden kisebb törzs vagy altörzs kap helyet a zászló motívumaiban.

A koszorú és a semlegesség jelképe

A zászló egyik különleges eleme a gülökön elhelyezett, két keresztezett olajágból álló koszorú, amely a heraldika hagyományos szabályai szerint szokatlan kiegészítésnek számít, mert megtöri a szőnyegmintázat egységét. A koszorút a zászlóba utólag illesztették be, hogy kifejezze Türkmenisztán nemzetközi státuszát: az ország állandó semlegességét, amelyet az Egyesült Nemzetek 1995. december 12-én elismert. Így a koszorú kettős jelentéssel bír: egyszerre utal a békére és a nemzetközi elismerésre.

Történeti háttér és jogi rögzítés

A mai zászló kialakulása a Szovjetunió felbomlása utáni időszakra vezethető vissza: a független Türkmenisztán a hagyományos nemzeti motívumokat kívánta visszahozni a hivatalos állami jelképekbe. A jelenlegi, részletes formáját és a hozzáadott koszorút a 2001. jogszabály rögzítette, amely pontosan meghatározta a motívumok elhelyezését és jelentését. A zászló pontos arányait, a motívumok méretét és elhelyezkedését törvény szabályozza, hogy egységes és következetes legyen a használata állami és nemzeti alkalmakon.

Miért „a világ egyik legrészletesebb zászlaja”?

A címet a zászlóra azért ragasztották rá, mert ritka, hogy egy nemzeti lobogó egyszerre tartalmazzon ennyi aprólékos, etnikai és történelmi jelentéssel bíró elemet: a többszínű alapot, a belső piros csíkot, az öt különböző gült, a félholdat, az öt csillagot és a koszorút. Ez a gazdag szimbolika tükrözi Türkmenisztán azon törekvését, hogy modern állami identitását hagyományos motívumokkal kössön össze.

Használat és rítusok

A zászlót állami ünnepeken, hivatalos épületeken és nemzeti eseményeken használják. A motívumok és a színek hivatalos értelmezését a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és e szabályok betartása fontos a lobogó egységes megjelenésének fenntartásához.

Összességében Türkmenisztán zászlaja egyszerre történelmi, kulturális és politikai üzenet: a hagyományok tiszteletét, a nemzeti egységet és az ország semleges, békepárti külpolitikai irányvonalát fejezi ki.

Kérdések és válaszok

K: Milyen arányban van jelen Türkmenisztán zászlaja?

K: Milyen színek szerepelnek Türkmenisztán zászlaján?

K: Milyen szimbólumok szerepelnek a zászlón?

K: Miért éppen ezeket a színeket és szimbólumokat választották ehhez a zászlóhoz?

K: Mit jelképez a koszorú?

K: Kit nem képvisel ez a zászló?

Keresés betűvel