A Mexikói Egyesült Államok vagy Mexikó zászlaja zöld, fehér és vörös színű trikolor, a fehér csík közepén egy sassal. Bár a színek jelentése az idők során változott, ezt a három színt Mexikó a Spanyolországtól való függetlenséget követően, az ország függetlenségi háborúja során vette át. A jelenlegi zászlót 1968-ban fogadták el, de a mintát már 1821 óta használják. A nemzeti szimbólumokról szóló jelenlegi törvény, a nemzeti címerről, zászlóról és himnuszról szóló törvény, amely a nemzeti zászló használatát szabályozza, 1984 óta van érvényben. A piros, fehér és zöld a nemzeti felszabadító hadsereg színei Mexikóban. A központi jelkép az azték birodalom központjának, Tenochtitlánnak (ma Mexikóváros) ősi azték szimbóluma. A jelkép azt a legendát idézi, amely az aztékokat arra ösztönözte, hogy letelepedjenek az eredetileg egy tó-szigeten. A címer formáját legutóbb 1968-ban dolgozták át. Az azték legenda szerint azon a helyen kellett várost alapítaniuk, ahol egy kaktuszon ülő sast láttak, amint kígyót eszik. A címer alján egy nemzeti színű szalag található.

Leírás és színek jelentése

A zászló három, függőleges sávból áll: az árbóc felőli oldalon a zöld, középen a fehér, a külső oldalon a vörös színű sáv helyezkedik el. A középső fehér sávban látható a nemzeti címer a sassal. A zászló hivatalos arányai elterjedten 4:7, és a színeket a törvény rögzíti.

  • Eredeti (19. századi) jelentés: a zöld a függetlenséget, a fehér a vallást (a katolicizmust), a vörös az egységet jelképezte – ez volt a „Három Garancia” eszméje az 1821-es függetlenség idején.
  • Mai, világi értelmezés: a zöld a reményt és a függetlenséget, a fehér a békét és az egységet, a vörös a hazáért életüket áldozó hősök vérét idézi.

A címer és az azték legenda

A címer központi alakja egy aranysas, amely csőrében és karmai között csörgőkígyót tart. A sas egy fügekaktuszon (nopál) ül, amely egy sziklából nő ki, a víz a Texcoco-tó ősi világát idézi. A pajzsot alul tölgy- és babérág félkoszorú fogja közre, trikolór szalaggal átkötve.

A kép az azték hagyomány egyik legismertebb történetére utal: Huitzilopochtli isten útmutatása szerint a mexikák ott alapítsák meg városukat, ahol egy kaktuszon ülő sast látnak, amint kígyót ragad meg. Ezt a jelet a monda szerint a Texcoco-tó egyik szigetén találták meg – így született meg Tenochtitlán, a későbbi Mexikóváros).

Történeti áttekintés

  • 1821 – az első trikolór: a függetlenségi háború végén az Ejército Trigarante (Három Garancia Hadserege) zászlaján jelennek meg a ma ismert színek. A korai változatokban a sas felett császári korona is szerepelt a Mexikói Császárság idején.
  • 1823 – köztársasági címer: a monarchikus jelképek eltűnnek, a sas természetesebb formát kap, s megjelenik a tölgy–babér félkoszorú.
  • 1864–1867 – második császárság: ismét koronás sas jelenik meg a császári időszakban, majd a köztársaság visszaállításával ezt elhagyják.
  • 1916 – modernizálás: a címer elemeit és arányait szabályozzák, közelebb hozva a mai megjelenéshez.
  • 1968 – a mai grafika: a címer véglegesített rajzát fogadják el; a mostani zászlóváltozat ettől az évtől hivatalos (ezt a mintát ma is használják).
  • 1984 – jogi kodifikáció: hatályba lép a Ley sobre el Escudo, la Bandera y el Himno Nacionales, amely részletesen szabályozza a nemzeti zászló megjelenését és használatát.

Használat és protokoll

  • Hivatalos és közhasználat: a zászló az állami intézmények, iskolák, katonai egységek és közterek alapvető jelképe. A törvény a felvonás, bevonás és a tiszteletadás módját is meghatározza.
  • Felvonás és bevonás: a lobogót hagyományosan napfelkeltekor vonják fel és napnyugtakor vonják be. Nemzeti gyász idején félárbocra engedik.
  • Dísz- és hadi változatok: a fegyveres erőknél szolgálati zászlók vannak használatban; a díszegységek lobogóin gyakran az alakulat megnevezése is szerepel. Köztereken gyakoriak az úgynevezett „monumentális” (óriás) zászlók.
  • Nemzeti ünnep és emléknapok: február 24. a Zászló Napja; a zászló kiemelt szerepet kap többek között a függetlenség napján és más állami ünnepeken is.
  • Függőleges kihelyezés: a trikolór ilyenkor is a zöld–fehér–vörös sorrendet követi, a címer úgy kerül elhelyezésre, hogy a sas kompozíciója helyes irányban álljon.

Érdekességek és szimbolika a mindennapokban

  • A zászló központi jelképe – a sas, a kígyó és a kaktusz – egyszerre utal az ősi hagyományra és a modern államiságra: a mexikói kultúra folytonosságát fejezi ki a prehispán múlttól a jelenig.
  • A színek árnyalatai és a címer részletei hivatalosan standardizáltak az állami használatban, hogy a megjelenés országszerte egységes legyen.
  • A címer alján látható nemzeti színű szalag a közösség, az egység és a történelmi emlékezet összekapcsolását jelképezi.