Gímszarvas
A dámszarvas (Dama dama) a szarvasfélék családjába (Cervidae) tartozó szarvasfélék egyik fajtája. Az állat eredetileg Eurázsiában élt, de az emberek a világ más részeire, például Ausztráliába is behurcolták.
A hímet baknak, a nőstényt őznek, a kicsiny pedig őzgidának nevezik. Körülbelül 12-16 évig élnek. A dámszarvasok hátán fehér foltok, a farkuk végén pedig fekete foltok vannak. Csak a bakoknak van agancsa, amely széles és lapát alakú.
Ezek legelő állatok. Olyan területen szeretnek élni, amely vegyesen erdős és nyílt gyepes terület. Legfeljebb 150 fős csoportokban próbálnak együtt maradni.
Színek
Sokféle színű bundájuk (szőrük) van. Négy fő színt különböztetnek meg: "közönséges", "menil", "melanisztikus" és "fehér". A közönséges szőrzet egy barna szőrzet fehér foltokkal, amely leginkább nyáron látható. Télen a szőrzet sokkal sötétebb. A fehér szőrzet a legvilágosabb színű, majdnem fehér. A közönséges és a menil szőrzet sötétebb. A melanisztikus szőrzet nagyon sötét, néha még fekete is.
Történelmi állományok
Az egyik ismert történelmi dámszarvascsorda a svédországi Ölandon található Ottenby rezervátumban található. X. Károly Gusztáv a 17. század közepén négy kilométer hosszúságú drótkőfalat épített egy királyi dámszarvascsorda köré. A csorda 2006-ban még mindig létezik. Egy másik csorda az írországi Phoenix Parkban él. Az 1660-as években betelepített eredeti állományból 400-450 dámszarvas származik.
Három színváltozat a texasi Fossil Rim Wildlife Centerben találtak közül
