Eudora Alice Welty (1909. április 13. – 2001. július 23.) díjnyertes amerikai írónő, aki novellákat és regényeket írt az amerikai Délről. Írásaiban gyakran foglalkozott családi viszonyokkal, emlékezettel, társadalmi különbségekkel és a hétköznapi emberek belső világával; stílusát jellemzi az érzékeny megfigyelés, az irónia és a pontos részletábrázolás. Az Optimisták lánya című regénye 1973-ban Pulitzer-díjat nyert; Welty számos más kitüntetés mellett megkapta az Elnöki Szabadságérmet is. Ő volt az első élő szerző, akinek műveit a Library of America adta ki. A Mississippi állambeli Jacksonban található háza nemzeti történelmi műemlék, és múzeumként látogatható.
Életpálya és irodalmi munkásság
Welty egész életét Mississippihez kötötte; írásai sokszor kisvárosi és vidéki közösségekben játszódnak. Költői prózája és novellái az amerikai irodalomban a délies realizmus kiemelkedő példái közé tartoznak. Első novelláskötetei és regényei hamar ismertséget hoztak számára, és pályafutása során rendszeresen bővítette témáit: a családi dinamika, a nők helyzete, a társadalmi feszültségek, valamint az emlékezet és múlt kérdései gyakran visszatérnek műveiben. Jelentősebb prózai művei közé tartoznak novelláskötetek és több regény is, amelyek rendszeresen szerepelnek egyetemi irodalomkurzusok anyagában.
Fotográfia és dokumentarizmus
A nagy gazdasági világválság idején Welty a munkaügyi kormányzatnak dolgozott, és ennek kapcsán szerte Mississippit bejárva készített fényképeket. Munkássága során emlékezetes dokumentumfotókat rögzített: a képek többsége a különböző gazdasági és társadalmi osztályokból származó emberek életének egyszerű, mégis kifejező pillanatait mutatja be, ahogy megküzdenek a nehézségekkel. Fotóiból több válogatás is megjelent, például a One time, one place (1971) és a Photograph (1989) című kötetek.
Welty fotói nem csupán dokumentumok: gyakran szolgáltak irodalmi inspirációként is. Egyes novellái alapötlete egy-egy fényképből indult ki; ilyen például a rövid, humorral és családi konfliktussal átitatott Why I Live at the P.O., amelyet állítólag egy postahivatal hátsó részében vasaló nőről készült fénykép ihletett. Fotográfiái és prózája együttesen járultak hozzá egy részletes, emberközeli dél-illúzió megteremtéséhez.
Öröksége ma is élénken hat az amerikai irodalomban: műveit világszerte olvassák, elemzik és tanítják, otthona pedig múzeumként és kulturális központként őrzi személyes tárgyait, kéziratait és fotóit, bemutatva Welty sokoldalú pályáját és az amerikai Dél történetét.