Amarna-korszak (Akhenaten): vallási és művészeti reformok az ókori Egyiptomban

Amarna-korszak: Akhenaten vallási és művészeti reformjai — Aten-kultusz, androgün királyábrázolás és az ókori Egyiptom drámai átalakulása.

Az Amarna-korszak a ókori Egyiptom egyik korszaka volt a Tizennyolcadik dinasztia utolsó felében.

A fáraó és királynője királyi rezidenciáját a mai Amarna területén lévő Akhetatenbe ("Aten horizontja") helyezték át. Ez IV Amenhotep uralkodásának idejére esett, aki nevét Akhenatenre változtatta (Kr. e. 1353–1336). A döntés és az azt kísérő intézkedések aláhúzták az egyiptomi többistenhitű vallás drámai átalakulását: az állam- és udvari kultusz középpontjába a napkorong, Áten került. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer nem volt egyszerű, szigorú értelemben vett monoteista vallás: inkább a napkorong központi kiváltságát, illetve az istenek közötti hierarchia radikális átrendezését jelentette, más istenségek kultusza háttérbe szorult, de nem tűnt el azonnal.

Vallási és ideológiai reformok

Akhenaten vallási reformja több szinten jelentkezett:

• Központi isten: Az Áten került a kultusz élére, gyakran a napkorongként ábrázolva, sugarainak végén a kis kezek a királyi család vagy a király kezébe nyújtják az élet szimbólumait.
• Állami propaganda és uralkodói szerep: Az uralkodó új ideológiai szerepet kapott: ő a vallási közvetítő és a napisten földi megtestesítője, ami jelentősen csökkentette a többi papi rend, különösen az amoni papi társadalom politikai befolyását.
• Templomok és kultuszok átszervezése: A hagyományos templomi intézményrendszer több helyen megszenvedte a reformot; néhány régebbi istenség papsága elvesztette privilégiumait, és új, Atennek szentelt épületek épültek Akhetatenben.
• Teológiai jelleg: A kutatás ma általában henoteizmusnak vagy monolátriának nevezi a rendszer jellemzőit: az Aten kiemelt tisztelete dominált, de nem beszélhetünk a későbbi vallásokhoz hasonló kizárólagos egyistenhitről.

Művészet és ikonográfia

Akhenaten uralkodása alatt a királyi portréfestészet és a domborművek stílusa jelentősen megváltozott. Az ún. amarnai művészet a következő jellemzőkkel bír:

• Realizmus és idealizáció keveréke: A korábbi, kanonikus arányokat követő ábrázolásoktól eltérően megjelenik a testek torzított, elnyújtott, néha androgünséget sugalló formája: hosszú nyak, telt ajkak, széles csípő, lógó vagy puha has, karcsú törzs.
• Családi és intim jelenetek: Szokatlanul sok, udvari családi életet ábrázoló relief maradt fenn: a fáraó, a királynő és gyermekeik kölcsönhatása, a szeretet és gyengédség hangsúlyozása.
• Új ikonográfiai elemek: Az Aten sugarai, amelyek gyakran kis kézben végződnek, életet adó erejét ábrázolják, és a király, illetve a királyi család közvetlen kapcsolatát hangsúlyozzák a nappal.
• Vita a motivumok okáról: Néhány kutató szerint a testek „torzulása” valamilyen genetikai vagy endokrin rendellenességre utalhat (pl. Marfan-szerű jegyek, feminizáció), mások stílusbeli, ideológiai vagy teológiai választ látják: az új eszmevilág, az Aten-kultusz más vizuális nyelvet követelt.

Akhetaten városa és régészeti emlékek

Az új főváros — Akhetaten, a mai Amarna — gyorsan épült fel, és különleges régészeti forrásokat hagyott hátra:

• Várostervezés és építkezés: Paloták, lakónegyedek, Atennek szentelt nyitott templomok és a királyi sírépület maradványai mind megtalálhatók a területen; a városban található határköveken (boundary stelae) a városrendezés és az alapítás története olvasható.
• Írott források: Az ún. Amarna-levélgyűjtemény (clay tablets) fontos diplomáciai levelezést tartalmaz a keleti Mediterráneum és a kanaáni városállamok kormányzóival, ami párhuzamosan segít megvilágítani a korszak nemzetközi kapcsolatait.
• Művészeti tárgyak és talatatok: A könnyű, egyszerű építőelemekből (talatat) készült fal- és díszítőelemek egy része később szétszedésre és más épületekben való újrahasznosításra került, ami megnehezíti a teljes rekonstrukciót, ugyanakkor sok töredék új szemléletet adott a kutatásnak.
• Nefertiti és a királyi portrék: Akhenaten királynője, Nefertiti, valamint a királyi család ábrázolásai ikonikus emlékek; a királynő híres portréja (a berlini Nefertiti-büszt) a korszak művészetének legismertebb darabja.

Az Amarna-korszak vége és utóhatásai

Akhenaten halála után a korszak eseményei bizonytalanok: a társuralkodó és közvetlen utóda, Smenkhkare személye és politikai szerepe vitatott, forrásaink töredékesek. A későbbi uralkodók, különösen Tutankhamun és Horemheb idején, a következő folyamatokra került sor:

• Vallás visszaállítása: A hagyományos panteon, különösen Amun kultusza, fokozatosan visszanyerte befolyását; Tutankhamun — akinek eredeti neve Tutankhaten volt — visszatért a régi névhez és egyes kultikus intézmények helyreállításához kezdett.
• Damnatio memoriae és építményrombolás: Sok amarnai épületet, feliratot és a reform idejére utaló elemet megsemmisítettek vagy megpróbálták eltörölni; az amarnai királyok neveit gyakran kitörölték; számos talatatot később újra felhasználtak más templomokban.
• Hosszú távú hatás: Bár a reform rövid életű volt, az Amarna-korszak radikális kísérlete egyetlen isten (vagy egy kiemelt istenség) előtérbe állítására és a művészi nyelv megújítása rendkívül fontos forrás a korabeli politikai, vallási és esztétikai változások megértéséhez.

Régészeti kutatások és jelentőség

Az Amarna lelőhelye a 19–20. századi feltárások és a folyamatos kutatás tárgya volt; a megtalált tárgyak, feliratok és építészeti maradványok nélkülözhetetlenek a későbbi egyiptomi történelem és a közel-keleti diplomácia vizsgálatához. Az Amarna-őrület és Akhenaten személye a modern kutatás egyik legtöbbet vitatott és legtöbbet vizsgált témája: a források töredékessége, a művészeti és vallási újdonságok magyarázata ma is intenzív tudományos párbeszéd tárgya.

Összefoglalva: az Amarna-korszak egy rövid, de radikális kísérlet volt Egyiptom vallási és művészi arculatának megváltoztatására. Akhenaten reformjai a napisten, Áten központi szerepére építettek, míg a művészetben megjelenő új ábrázolási módok és a városépítészet egyaránt alapvetően hozzájárultak ahhoz, hogy ez az időszak kiemelt helyet foglaljon el az ókori egyiptológiai kutatásokban.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az Amarna-korszak?

K: Hol volt a fáraó és királynője királyi rezidenciája az Amarna-korszakban?

K: Ki volt a fáraó az Amarna-korszakban?

K: Milyen változást hajtott végre uralkodása alatt Ehnáton Egyiptom vallásában?

K: Egyistenhívő volt-e a vallás Ehnáton uralkodása alatt?

K: Hogyan változott a királyi arcképviselet Ehnáton uralkodása alatt?

K: Mi nem világos az Ehnáton halálát követő eseményekkel kapcsolatban, valamint társuralkodója és közvetlen utóda, Smenkhkare halála után?

Keresés betűvel