Amarna-reform
Az Amarna-korszak az ókori Egyiptom egyik korszaka volt a Tizennyolcadik dinasztia utolsó felében.
A fáraó és királynője királyi rezidenciáját a mai Amarna területén lévő Akhetatenbe ("Aten horizontja") helyezték át. Ez IV Amenhotep uralkodásának idejére esett, aki nevét Akhenatenre változtatta (Kr. e. 1353-1336). Ez aláhúzta az egyiptomi többistenhitű vallás drámai változását egy olyan vallássá, amelyben az Áten napkorongot imádták minden más istennel szemben. Nem kizárólag Atent imádták (a vallás nem volt monoteista), hanem más isteneket imádtak jelentősen kisebb mértékben. A minden isten és istennő egyenrangúságára épülő egyiptomi panteon Akhenaten utóda alatt állt helyre.
Akhenaten uralkodása alatt a királyi portréfestészet megváltozott. Az Akhenaten szobrok eltérnek a korábbi fáraók szobraitól. Ehnátont androgün (kevésbé férfias) és stilizált módon ábrázolják, nagy combokkal, karcsú törzzsel, lógó haszal, telt ajkakkal, hosszú nyakkal és orral. Egyesek úgy vélik, hogy a konvenciókkal való szakítás oka az volt, hogy "Amarnában új emberek vagy művészcsoportok voltak jelen, akiknek háttere és képzettsége különbözött a karnaki szobrászokétól".
Az Akhenaten halálát követő események nem világosak, és nem világos a társuralkodó és közvetlen utóda, Smenkhkare személye és politikája sem.
Akhenaten, Egyiptom fáraója. Egyiptomi Múzeum, Kairó
Akhenaten két lánya, Nofernoferuaton és Nofernoferure, Kr. e. 1375-1358 körül.
Tutanhamon és az Amarna-örökösödés
Tutanhamon húszéves kora előtt meghalt, és a dinasztia utolsó évei egyértelműen ingatagok voltak. A dinasztia királyi vonala Tutanhamonnal együtt kihalt. Egy 2008-as vizsgálat szerint a sírjában eltemetett két magzat lehetett az ikerlányai, akik folytatták volna a királyi vérvonalat.
A tizennyolcadik dinasztia két utolsó tagja - Ay és Horemheb - a királyi udvar tisztviselői soraiból lett uralkodó. Ay valószínűleg a hatalom megszerzése érdekében vette feleségül Tutanhamon özvegyét, aki nem élt sokáig. Ay uralkodása rövid volt. Utódja Horemheb volt, az egyiptomi hadsereg tábornoka, aki Tutanhamon kormányzóságában diplomataként dolgozott. Őt a gyermektelen Tutanhamon nevezhette ki utódjául. Horemheb talán puccsal vette el a trónt Ay-tól. Ő is gyermektelenül halt meg, és kinevezte utódját, Paramesszut, aki I. Ramesszész néven Kr. e. 1292-ben lépett trónra. Ő volt a tizenkilencedik dinasztia első fáraója.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Amarna-korszak?
V: Az Amarna-korszak az ókori Egyiptom egyik korszaka volt a Tizennyolcadik dinasztia utolsó felében.
K: Hol volt a fáraó és királynője királyi rezidenciája az Amarna-korszakban?
V: A fáraó és királynője királyi rezidenciája a mai Amarna területén lévő Akhetatenbe került.
K: Ki volt a fáraó az Amarna-korszakban?
V: Az Amarna-korszak fáraója IV Amenhotep volt, aki nevét Akhenatenre változtatta.
K: Milyen változást hajtott végre uralkodása alatt Ehnáton Egyiptom vallásában?
V: Ehnáton Egyiptom többistenhitű vallását olyan vallássá változtatta, amelyben a napkorongot, Atent imádták minden más istennel szemben.
K: Egyistenhívő volt-e a vallás Ehnáton uralkodása alatt?
V: Nem, az Ehnáton uralkodása alatti vallás nem volt monoteista, mivel a többi istent lényegesen kisebb mértékben imádták.
K: Hogyan változott a királyi arcképviselet Ehnáton uralkodása alatt?
V: Ehnáton szobrai különböznek a korábbi fáraók szobraitól. Ehnátont androgün és stilizált módon ábrázolják, nagy combokkal, karcsú törzzsel, lógó haszal, telt ajkakkal, hosszú nyakkal és orral.
K: Mi nem világos az Ehnáton halálát követő eseményekkel kapcsolatban, valamint társuralkodója és közvetlen utóda, Smenkhkare halála után?
V: Társuralkodójának és közvetlen utódjának, Smenkhkare-nak a személye és politikája nem világos, ahogyan az Ehnáton halálát követő események sem.
