Holland aranykori festészet
A 17. században volt egy időszak, amikor a holland kereskedelem, tudomány és művészet a legfejlettebbek közé tartozott Európában. Ezt az időszakot holland aranykornak nevezik. Általában ez az időszak a nyolcvanéves háború második felében kezdődött. A háború után jött a Holland Köztársaság, amely Európa legvirágzóbb országa volt. Az akkori történelmi korszakot barokknak nevezték. Ennek a korszaknak a festményei közül sokan szebbnek mutatják a jeleneteket, mint amilyenek valójában voltak. Ezt nevezik "idealizálásnak". A korabeli holland festményekről gyakran hiányzik ez a tulajdonság. A mozgalom művészei közé tartozik Peter Paul Rubens, Johannes Vermeer, Bartholomeus van der Helst és Jacob van Loo.
Ebben az időszakban viszonylag kevés vallási témájú festmény készült. Ennek oka az volt, hogy a hollandok többsége kálvinista volt. A kálvinizmus tiltotta a vallásos festészetet a templomokban. Bár a magánlakásokban elfogadhatóak voltak az ilyen témák, nem voltak túl népszerűek. A történelem- és portréfestészet más hagyományos osztályai is jelen voltak, de ez a korszak inkább más műfajok óriási változatosságáról nevezetes, amelyek számos speciális kategóriára oszlanak, mint például a paraszti élet jelenetei, tájképek, városképek, tájképek állatokkal, tengeri festmények, virágfestmények és különböző típusú csendéletek. E festészet számos típusának kialakulására döntő hatással voltak a 17. századi holland művészek.
A festészetben volt egy elmélet, miszerint egyes festménytípusok nagyobb presztízsűek, mint mások. Ez az elmélet a műfajok hierarchiája néven ismert. Mivel a történelmi festészet a lista élén állt, sok festő akart történelmi festményeket készíteni. A probléma ezzel az volt, hogy a történelmi festményeket volt a legnehezebb eladni. Ahhoz, hogy meg tudjanak élni a festészetükből, sok festő kénytelen volt portrékat vagy zsánerjeleneteket készíteni, amelyek sokkal könnyebben eladhatók voltak. A hierarchia a következőképpen alakult:
- történelmi festészet, beleértve az allegóriákat és a népszerű vallási témákat.
- Portréfestészet, beleértve a tróniát is
- zsánerfestészet vagy a mindennapi élet jelenetei
- tájképek, beleértve a tengeri tájképeket, csatajeleneteket, városképeket és romokat.
- csendélet
A hollandok erősen koncentráltak az "alacsonyabb" kategóriákra, de semmiképpen sem vetették el a hierarchia fogalmát. A legtöbb festmény viszonylag kicsi volt - az igazán nagyméretű festmények egyetlen gyakori típusa a csoportos portrék voltak. Közvetlenül a falra festés alig létezett; ha egy középület falfelületét kellett díszíteni, általában keretes vásznat használtak. A kemény felületen elérhető nagyobb pontosság érdekében sok festő továbbra is használta a falapokat, jóval azután, hogy Nyugat-Európa többi része már lemondott róluk; néhányan rézlemezeket használtak, általában a nyomdászatból származó lemezek újrahasznosításával. A fennmaradt aranykori festmények számát viszont csökkentette, hogy a 18. és 19. század folyamán a művészek új művekkel festették át őket - a rossz festmények általában olcsóbbak voltak, mint egy új vászon, hordozó és keret. Holland szobrászat nagyon kevés volt a korszakban; leginkább síremlékeken és középületekhez csatoltan található, a házak számára készült kisplasztikák pedig feltűnő hiányt jelentenek, helyüket az ezüsttárgyak és kerámiák vették át. A festett delfiter csempék nagyon olcsóak és gyakoriak voltak, ha ritkán is igazán jó minőségűek, de az ezüst, különösen az aurikuláris stílusban, vezette Európát. Ettől a kivételtől eltekintve a legjobb művészi erőfeszítések a festészetre és a grafikára összpontosultak.
Galéria
· 
Johannes Vermeer, A tejeslány (1658-1660)
· 
Frans Hals tróniája, a későbbi Cigánylány címmel. 1628-30. Olaj, fa, 58 cm × 52 cm (23 in × 20 in). A trónia a portréfestészet, a zsánerfestészet és néha a történeti festészet elemeit is tartalmazza.
· 
Jacob van Loo, Danaë
· 
Paulus Potter, A fiatal bika (1647); 3,4 méter széles. Szokatlanul monumentális állatfestmény, amely megkérdőjelezi a műfaji hierarchiát.
Kérdések és válaszok
K: Melyik időszakot nevezik a holland aranykornak?
V: A holland aranykor egy olyan időszak volt a 17. században, amikor a holland kereskedelem, tudomány és művészet a legfejlettebbek közé tartozott Európában.
K: Milyen típusú kormányzat volt jelen ebben az időszakban?
V: Ebben az időszakban létezett a Holland Köztársaság, amely Európa legvirágzóbb országa volt.
K: Mi az az "idealizáció"?
V: Az idealizálás az, amikor a festmények szebb jeleneteket ábrázolnak, mint amilyenek valójában voltak. A korabeli holland festményeken gyakran hiányzott ez a tulajdonság.
K: Miért volt viszonylag kevés vallásos festmény ebben az időszakban?
V: Azért volt viszonylag kevés vallásos festmény ebben az időszakban, mert a hollandok többsége kálvinista volt, és a kálvinizmus megtiltotta a vallásos festészetet a templomokban.
K: Mi a műfajok hierarchiája?
V: A műfaji hierarchia az az elmélet, amely szerint egyes festménytípusok nagyobb presztízsűek, mint mások. A történelmi festészet a lista élén állt, ezért sok festő akart történelmi festményeket készíteni, de ezeket nehéz volt eladni.
K: A hollandok milyen festészeti műfajokra összpontosítottak nagy hangsúlyt?
V: A hollandok erősen összpontosítottak az "alacsonyabb" kategóriákra, mint például a portréfestészet, a tájképfestészet, a csendélet és a mindennapi életből vett jelenetek.
K: Hogyan festettek a művészek nagyméretű műveket ebben az időben? V: A legtöbb festmény ebben az időben viszonylag kicsi volt, a csoportos portrék voltak az egyetlen nagyméretű művek, amelyeket a művészek készítettek. Közvetlenül a falra festeni alig létezett, és ha mégis, akkor általában vászonkeretet használtak a kemény felületen lehetséges extra pontosság érdekében.
