Cao Cao — a Három Királyság kori kínai hadvezér és államférfi (155–220)
Cao Cao (155–220) — a Három Királyság korszakának ravasz hadvezére és hatalomépítő államférfija, aki Észak-Kína felett uralkodott és stratégiai zsenialitásáról nevezetes.
(曹操) Cao Cao (155–220) volt egyik legbefolyásosabb kínai hadvezér és államférfi a Han-dinasztia végén. Megszervezte Hszian, az utolsó Han császár hatalmát saját ellenőrzése alá, és meghódította nagy részét Észak-Kínának, egyidejűleg megteremtve az alapokat a későbbi Csin (Wei) állam számára.
Korai élet és hatalomra jutás
Cao Cao családja a mai Anhui és Henan határvidékén élt, és fiatalon katonai és közigazgatási pályára lépett. 184-ben sereget gyűjtött a Sárga Sálak lázadása elfojtására, ezzel indul útjára politikai és katonai karrierje. A késői Han-korszak zűrzavara során, amikor 189-ben Dong Zhuo megragadta a hatalmat és áthelyezte a császári udvart, számos helyi hadúr szerveződött Dong ellen.
Az uralom megszilárdítása és az uralkodó „védelme”
Ezek közül a koalíciók közti rivalizálást kihasználva Cao Cao fokozatosan növelte befolyását. 196-ban kijelző módon "megmentette" az utolsó Han császárt, Liu Xie-t (Hszian császár), és a császári udvart a saját biztonsági zónájába, Xuchangba vitte, ami gyakorlatilag lehetővé tette számára, hogy a császár nevén kormányozzon és megszilárdítsa hatalmát.
Főbb katonai sikerek és vereségek
- Korai harcai során legyőzte sok kisebb és közepes erejű hadurat Észak-Kínában, ezzel fokozatosan egyesítette a térséget a saját irányítása alatt.
- 200-ban a híres Guandu melletti csatában döntő vereséget mért a rivális Yuan Shao erőire, ami gyakorlatilag eldöntötte Észak-Kína feletti hegemóniáért folytatott versengést.
- Lü Bu-t is elfogatta és kivégeztette a korábbi harcok során, míg a későbbi nagyszabású szembenállásban 208–209 körül a Vörös Szikláknál vívott csatában (Red Cliffs) vereséget szenvedett a délre összefogó erők — elsősorban Liu Bei és Szun Quan — szövetségétől. Ez megállította a teljes délre terjeszkedését.
- Bár több dél elleni hadjáratot indított, eredményei korlátozottak maradtak; ugyanakkor északon katonai fölényét sikerült fenntartania.
- Cao Cao uralma alatt veszítette el a kiváló hadvezért, Guan Jü-t is: Guan később Szun Quan oldalán Lǚ Meng akciója során fogságba esett és kivégezték.
Kormányzás, intézkedések és reformok
Cao Cao nemcsak hadvezér volt, hanem hatékony államférfi is. Néhány fontos intézkedése:
- Tuntian (katonai-mezőgazdasági telepek) rendszer bevezetése: a hadsereg ellátását és az ország mezőgazdasági alapjainak helyreállítását szolgáló telepes gazdálkodás, ami hosszabb távon stabilabb élelmiszerellátást biztosított.
- Központosított igazgatás és hivatalnokkiválasztás: tehetségközpontú kinevezéseket alkalmazott, gyakran előnyben részesítve a gyakorlati képességeket a származás felett.
- Adó- és katonai szervezeti reformokkal igyekezett fenntarthatóvá tenni a háborús költségeket és az állami bevételeket.
Személyiség, irodalmi tevékenység és megítélés
Cao Cao személye és tettei a történetírásban és az irodalomban sokszor ellentmondásos képet mutatnak. Egyes források kegyetlen, számító hadúrként ábrázolják, aki a hatalomért bármit megtesz; mások javító, pragmatikus államférfiként írják le, aki rendet teremtett a káosz közepén. Emellett irodalmi alkotóként is ismert: költészetet írt, és műveltségét, stratégiai érzékét a versekben is megmutatta.
Halála és öröksége
Cao Cao 220-ban hunyt el. Halála után fia, Cao Pi átvette apja hatalmát, majd még ugyanabban az évben a császártól megvonta a címet és megalapította a Wei államot, apját pedig posztumusz Wei Wu császár címmel tüntette ki. Cao Cao politikai és katonai öröksége – az északi egyesítés, a közigazgatási reformok és a katonai szervezet – meghatározó később a Három Királyság (Three Kingdoms) korszakában. Történeti és irodalmi emlékezete máig élénk: a hivatalos krónikák, a középkori regények és a modern feldolgozások gyakran eltérő értékelést adnak róla, így alakja egyszerre kelt csodálatot és vitát.
Cao Cao
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Cao Cao Cao?
V: Cao Cao Cao kínai hadvezér volt, aki 155-220 között élt.
K: Mit csinált 184-ben?
V: 184-ben Cao Cao Cao sereget gyűjtött, hogy harcoljon a Sárga Sálak lázadása ellen.
K: Hogyan szerezte meg az irányítást Hszian császár felett?
V: Miután Dong Zhuo elfoglalta Liu Bian császárt, és leváltotta őt testvére, Liu Xie (Xian császár) javára, az egész országból helyi hadurak koalíciója alakult Dong ellen. Ezt Cao Cao hívta életre, és Yuan Shao vezette, és sok erős harcos csatlakozott hozzá. Dong Zhuo halála után nevelt fia, Lü Bu keze által, Xian császár irányítása Dong társai kezébe került. Csang'anba (a régi fővárosba) menekült 195-ben, de majdnem éhen halt. Cao Cao mentette meg 196-ban, és a saját helyére, Xuchangba vitte, ezzel megszerezve az irányítást Xian császár felett.
K: Mennyire voltak sikeresek a dél elleni hadjáratai?
V: A dél elleni hadjáratai nem voltak túl sikeresek; sikerült elérnie, hogy a híres hadvezért, Guan Yut megölette Szun Quan tábornoka, Lü Meng, de végül nem sikerült meghódítania a déli területeket Liu Bei és Szun Quan ellenállása miatt, akik a Vörös Szikláknál vívott csatában legyőzték erőit.
K: Mikor halt meg?
V: 220-ban halt meg.
K: Ki követte őt halála után?
V: Halála után fia, Cao Pi követte őt, aki végül még ugyanabban az évben letaszította Hszian császárt, és Wei Wen császárává vált, miközben apját posztumusz Wei Wu császárává tette.
Keres