Muhammad Qudrat-i-Khuda – Bangladesi szerveskémikus, BCSIR alapítója
Muhammad Qudrat-i-Khuda — bangladesi szerves kémikus, pedagógus és a BCSIR alapítója; tudományos örökség, Ekushey Padak és posztumusz Függetlenség-díj.
Muhammad Qudrat-i-Khuda (bengáliul: মুহম্মদ কুদরাত-ই-খুদা, FPAS, SI) bangladesi szerves kémikus, pedagógus és író volt. Ő alapította a Bangladesi Tudományos és Ipari Kutatási Tanácsot. Khuda 1969 és 1972 között a Pakisztáni Tudományos Akadémia elnöke volt.
Khuda munkássága a kémia több területére kiterjedt, különös tekintettel a természetes eredetű anyagokra és azok ipari hasznosítására. Kutatásai hozzájárultak a helyi nyersanyagok, például a juta és más mezőgazdasági melléktermékek jobb feldolgozhatóságához, továbbá támogatta a tudományos kutatás és az ipari alkalmazások közötti szorosabb kapcsolat kialakítását. Pedagógusként és szerzőként jelentős szerepet vállalt a tudományos ismeretterjesztésben: számos cikket és könyvet írt, amelyekben megpróbálta közelebb hozni a tudományt a széles olvasóközönséghez, és elősegítette a tudományos terminológia fejlesztését bengáli nyelven. Munkássága révén fontos szerepet játszott a bangladesi tudományos infrastruktúra építésében és a kutatói közösség szervezésében.
A bangladesi kormány 1976-ban Ekushey Padak-díjjal tüntette ki az ország oktatásához való hozzájárulásáért. Az Ekushey Padak egyike Banglades kulturális és tudományos életének legnagyobb elismeréseinek, amelyet kiemelkedő teljesítményért adnak át. Emellett a bangladesi kormány 1986-ban (posztumusz) függetlenség napi díjjal ismerte el tudomány és technológia terén végzett munkáját. Ezek a kitüntetések jól tükrözik Khuda tartós hatását a nemzeti tudományos életre és az oktatásra.
Öröksége ma is él: alapításai és nézetei hozzájárultak ahhoz, hogy a Bangladesi Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (BCSIR) fontos szereplő legyen az ország ipari fejlesztésében és a kutatás-fejlesztés támogatásában. Számos kutató és oktató tekinti példaképének elkötelezettsége és a tudomány társadalmi hasznosítására irányuló szemlélete miatt.
Korai életút
Khuda Margram faluban született, Birbhum körzetben, Bengál elnökség, Brit India (ma India). A kalkuttai madrasza érettségi vizsgáját 1918-ban tette le első osztállyal. 1924-ben a kolkatai Presidency College-ban szerezte meg a kémia mesterszakos diplomáját. Később a Londoni Egyetemen tanult. 1929-ben ezen az intézetben fizikából doktorált.
Works
Khuda a szerves kémia területére szakosodott. Kutatásokat végzett a gyógynövények, a juta, a só, a faszén, a talaj és az ásványi anyagok területén. A helyi fákból és növényekből gyógyászati célokra felhasználható biokémiai elemeket nyert ki. Khuda és társai 18 tudományos találmányra rendelkeztek szabadalommal. Egyik legjelentősebb találmánya a Partex gyártása volt juta rúdból. Khuda további jelentős tudományos újításai közé tartozott a malátaecet előállítása cukornád és melasz levéből, a műselyem előállítása jutából és jutapálcikából, valamint a papír előállítása jutából.
Publikációk
- Bigganer Saras Kahini (Érdekes tudománytörténet)
- Bigganer Vichitra Kahini (A tudomány csodálatos története)
- Bigganer Suchana (A tudomány eredete)
- Jaiba Rasayan (Szerves kémia) - négy kötet
- Purba Pakistaner Shilpa Sambhabana (Kelet-Pakisztán ipari potenciálja)
- Paramanu Parichiti (Bevezetés az atomba)
- Bigganer Pahela Katha (A tudomány első szava)
- Pabitra Quraner Puti Kotha O Angari Jaoyara (A Korán és Angari Jaoyara szent mondásai)
Díjak
- 1976: Ekushey Padak a bangladesi kormánytól az oktatás területén.
- 1986: A bangladesi kormány Függetlenség napi díja (posztumusz) a tudomány és technológia területén.
Keres