Muhammad Qudrat-i-Khuda (bengáliul: মুহম্মদ কুদরাত-ই-খুদা, FPAS, SI) bangladesi szerves kémikus, pedagógus és író volt. Ő alapította a Bangladesi Tudományos és Ipari Kutatási Tanácsot. Khuda 1969 és 1972 között a Pakisztáni Tudományos Akadémia elnöke volt.
Khuda munkássága a kémia több területére kiterjedt, különös tekintettel a természetes eredetű anyagokra és azok ipari hasznosítására. Kutatásai hozzájárultak a helyi nyersanyagok, például a juta és más mezőgazdasági melléktermékek jobb feldolgozhatóságához, továbbá támogatta a tudományos kutatás és az ipari alkalmazások közötti szorosabb kapcsolat kialakítását. Pedagógusként és szerzőként jelentős szerepet vállalt a tudományos ismeretterjesztésben: számos cikket és könyvet írt, amelyekben megpróbálta közelebb hozni a tudományt a széles olvasóközönséghez, és elősegítette a tudományos terminológia fejlesztését bengáli nyelven. Munkássága révén fontos szerepet játszott a bangladesi tudományos infrastruktúra építésében és a kutatói közösség szervezésében.
A bangladesi kormány 1976-ban Ekushey Padak-díjjal tüntette ki az ország oktatásához való hozzájárulásáért. Az Ekushey Padak egyike Banglades kulturális és tudományos életének legnagyobb elismeréseinek, amelyet kiemelkedő teljesítményért adnak át. Emellett a bangladesi kormány 1986-ban (posztumusz) függetlenség napi díjjal ismerte el tudomány és technológia terén végzett munkáját. Ezek a kitüntetések jól tükrözik Khuda tartós hatását a nemzeti tudományos életre és az oktatásra.
Öröksége ma is él: alapításai és nézetei hozzájárultak ahhoz, hogy a Bangladesi Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (BCSIR) fontos szereplő legyen az ország ipari fejlesztésében és a kutatás-fejlesztés támogatásában. Számos kutató és oktató tekinti példaképének elkötelezettsége és a tudomány társadalmi hasznosítására irányuló szemlélete miatt.