Dzsohar Anzorovics Csernaev (angolos átírással: Dzhokhar Tsarnaev; cirill betűkkel: Джохар Анзорович Царнаев; született 1993. július 22-én) és testvére, Tamerlan Tsarnaev 2013. április 15-én a célvonal közelében elhelyezett bombákat robbantottak a bostoni maratonon. A robbantások következtében három ember meghalt és több százan, hivatalosan 264-en megsebesültek. Dzsohar Tsarnaevet később a szövetségi bíróság bűnösnek találta, és 2015. május 15-én halálos ítéletet szabtak ki rá a bűncselekmények miatt.

Korai élet és háttér

Dzsohar és testvére csecsen származású családban születtek; a család a szovjet utáni térségben (Kirgizisztánban) élt, majd később az Egyesült Államokba költözött. Dzsohar 2002 körül érkezett a családjával Massachusetts államba. 2012-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Testvére, Tamerlan, idősebb volt és a hatóságok vizsgálatai szerint jelentős szerepe volt Dzsohar radikalizálódásában.

A támadás és az azt követő események

A 2013-as bostoni maratonon a célvonal közelében robbantak a készített pokolgépek, amelyekben szegecsekhez és egyéb repeszanyaghoz hasonló alkatrészeket helyeztek el a nagyobb sérülések okozására. A detonációk országszerte megrendítették a közvéleményt. A robbantásokat követő napokban a testvérek kapcsolatba kerültek további erőszakos cselekményekkel: 2013. április 18-án a rendőrséggel vívott tűzpárbajban megölték az MIT rendőrét, Sean Colliert, majd a másnapi nagyszabású embervadászat és Watertownban zajló összecsapás során Tamerlan Tsarnaev életét vesztette, míg Dzsohar súlyosan megsebesülve, élve került rendőrkézre, miután egy csónakban rejtőzött.

Vádak, tárgyalás és ítélet

A szövetségi ügyészség több tucat vádpontot emelt Dzsohar ellen, többek között tömeggyilkosságra és robbanóanyag használatára vonatkozó vádpontokat. 2015-ben a bostoni szövetségi bíróság esküdtszéke bűnösnek találta őt valamennyi vádpontban. A büntetőeljárásban az esküdtek halálbüntetést javasoltak, és a bíróság 2015. május 15-én ezt az ítéletet kihirdette. Emellett több életfogytiglani szabadságvesztést és kártérítési kötelezettséget is kimondtak.

Indíték és vizsgálatok

A hatósági vizsgálatok szerint a testvéreket részben a szélsőséges ideológiák és az iszlám radikalizáció, részben a külpolitikai indokok motiválták (szerintük megtorlásként az Egyesült Államok muszlim többségű országokban folytatott politikájára). Tamerlan 2012-ben rövid időre visszautazott a térségbe (Dagesztán/Kaukázus térsége), ami további figyelmet kapott a nyomozásban és a nyilvános vitában a radikalizáció forrásairól.

Következmények és jogi utóélet

A támadás hosszú távú hatással volt Boston közösségére, a maraton biztonsági gyakorlatára és az amerikai terrorellenes stratégiákra. A sérültek között sok súlyos, maradandó fogyatékosságot szenvedett áldozat van; a tragédia pszichológiai és társadalmi következményei évekig érezhetők voltak. A büntetőeljárást követően az ítéletet jogi úton megfellebbezték; 2020-ban a bostoni 1. kerületi fellebbviteli bíróság (First Circuit) részben érvénytelenítette a halálbüntetést, és új büntetéskiszabási eljárást rendelt el bizonyos eljárási problémák és esküdti kérdések miatt. Az ügy további fellebbezési szakaszokon ment keresztül; a jogi eljárások és fellebbezések hosszabb távon is folytatódtak.

Fontos megjegyzések

  • Áldozatok: A robbantásokban elhunyt három civil (köztük egy nyolcéves gyermek) és több százan megsebesültek.
  • Fegyverzet és módszer: A bombaeszközök nyomai szerint nyomás alatt kialakított sütőedényekhez (pressure cooker) hasonló tartályokat, repeszhatású anyagokat és gyújtómechanizmust alkalmaztak.
  • Nyilvános hatás: Az eset világszerte széles médiavisszhangot kapott és vitát indított a bűnüldözés, a polgári szabadságjogok és a radikalizáció elleni megelőzés kérdéseiről.

A történet jogi és társadalmi következményei miatt továbbra is aktív közérdekű és jogi vita tárgyát képezik; a fellebbezések és az ítéletek végleges státusza idővel változhat, amint a bírósági eljárások lezárulnak.