2020-as oroszországi alkotmánymódosító népszavazás

2020-as oroszországi alkotmánymódosító népszavazás: Putyin újabb ciklusai, 79% támogatás, COVID-miatt halasztva, viták és szabálytalanságok — részletes elemzés és eredmények.

Június 25. és 2020. július 1. között népszavazást tartottak Oroszország alkotmányának reformjáról. A népszavazást Vlagyimir Putyin elnök a Szövetségi Gyűlésben 2020. január 15-én tartott beszédében javasolta.

A népszavazást jogilag "összoroszországi szavazásnak" (oroszul: общероссийское голосование, románul: obscsorosszijszkoje goloszovanyije) nevezik, mivel nem a népszavazásról szóló szövetségi alkotmánytörvénynek megfelelően tartják.

Háttér és célok

A javasolt módosítások célja hivatalos kommunikáció szerint az állam működésének és a társadalmi garanciáknak a megerősítése volt. A legvitatottabb pont azonban az volt, hogy a módosítások lehetővé teszik az elnöki ciklusok "nullázását", így Putyin számára megnyílt az út további két hatéves elnöki ciklusra való induláshoz. A változtatások között szerepeltek alkotmányos prioritásra vonatkozó szabályok, társadalmi-gazdasági garanciák és az állami szervek viszonyát érintő rendelkezések is.

Főbb módosítások (összefoglaló)

• Elnöki ciklusok „nullázása”: az egyik legfontosabb, és legtöbb politikai vitát kiváltó tétel lehetővé tette, hogy a korábbi elnöki ciklusok ne számítsanak az új, módosított szabályok szerint, így Putyin 2024-ben – és ha megválasztják, 2030-ban is – indulhatott.
• Nemzetközi jog és alkotmány viszonya: bekerült egy passzus, amely kimondhatónak tekinti az alkotmány elsőbbségét a nemzetközi szerződésekkel szemben bizonyos esetekben.
• Társadalmi garanciák: szerepeltek olyan rendelkezések, amelyek a minimálnyugdíj, a minimálbérek vagy a családvédelem jelentőségét hangsúlyozták és elvárták, hogy a törvényhozás figyelembe vegye az ilyen garanciákat.
• Család és házasság meghatározása: az alkotmányban került rögzítésre, hogy a házasság férfi és nő között jön létre, amit ellenzők a kisebbségi jogok szűkítésének tartottak.
• Állami vezetés átalakulása: több rendelkezés megnövelte a Szövetségi Tanács és az állami szervek szerepét, valamint intézményesítette a Szövetségi Tanács (State Council) korábbi, részben tanácsadói szerepét.

Lebonyolítás és a koronavírus miatti halasztás

Az eredetileg április 22-re tervezett szavazást az oroszországi COVID-19 járvány miatt egy későbbi időpontra halasztották. Az állami hatóságok aztán többnapos, megosztott szavazási időszakot tartottak június 25. és július 1. között, állításuk szerint a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Több régióban elektronikus és mobilurnás szavazást is alkalmaztak.

Eredmények és jogi hatály

A központi választási bizottság hivatalos eredménye szerint a szavazók 77,92%-a támogatta az alkotmány módosítását, a részvétel pedig 67,97% volt. A hivatalos eredmények közzétételét követően a módosításokat bevezették: a jogszabályi és közigazgatási lépések után az új rendelkezések 2020 nyarán léptek hatályba.

Vita, szabálytalanságok és nemzetközi reakciók

A szavazást több belső és külföldi ellenőrző szervezet, valamint ellenzéki politikusok vitatták. Jelentettek szabálytalanságokat, például urnákhoz történő tömeges kíséréseket ("carousel voting"), dolgozókra gyakorolt nyomást, valamint fényképes bizonyítékokat és videókat, amelyek duplikált vagy manipulált szavazatokat sugalltak. Különösen vitatott volt az elektronikus szavazás szerepe egyes nagyvárosokban, ahol az e-szavazatok jelentős mértékben növelték az "igen" arányát.

Nemzetközi megfigyelők részvétele korlátozott volt: több nyugati megfigyelőszervezet bírálta a lebonyolítást és azt, hogy a hagyományos nemzetközi megfigyelés nehezen volt biztosítható a járványhelyzet és a rövid határidők miatt. Orosz hatóságok visszautasították a legtöbb vádaskodást, és megerősítették, hogy a voksolás megfelelt a helyi szabályoknak.

Következmények

A módosítások hosszú távú politikai hatása az, hogy a politikai erőviszonyokat és az elnöki hatalom jövőbeli gyakorlatát jelentősen befolyásolták: az elnök számára megnyílt lehetőség további hosszú kormányzati ciklusokra, ami alapjaiban változtatta meg az orosz belpolitikai kilátásokat. A változtatások a társadalmi és jogi diskurzus központi témái maradtak az azt követő években.

Megjegyezték, hogy a szavazás eredeti időpontja egybeesett Vlagyimir Lenin születésének 150. évfordulójával.

A hivatalos eredmények szerint a szavazók 79%-a támogatta az alkotmány módosítását. Állítások és jelentések szerint szabálytalanságok történtek.

Kérdések és válaszok

K: Mikor tartották az orosz alkotmány reformjáról szóló népszavazást?

K: Ki javasolta az orosz alkotmány reformjáról szóló népszavazást?

K: Mi a népszavazás jogi megnevezése?

K: Milyen átfogó változásokat tartalmaznak a módosítások Oroszország alkotmányában?

K: Mikorra volt kitűzve a szavazás eredeti időpontja, mielőtt elhalasztották?

K: Miért halasztották el a szavazás eredeti időpontját?

K: A hivatalos eredmények szerint a szavazók hány százaléka támogatta az orosz alkotmány módosításait?

Keresés betűvel