2020-as kínai–indiai összecsapások: Ladakh, Pangong-tó és Nathu La
Részletes áttekintés a 2020-as kínai–indiai összecsapásokról: Ladakh, Pangong-tó és Nathu La incidensei, halálesetek, területi viták és a katonai patthelyzet következményei.
A 2020-as kínai–indiai összecsapások a Kína és India közötti hosszan tartó határviták és a határ menti katonai patthelyzet súlyosbodásának részei voltak. A feszültség 2020 májusában erősödött fel: a határ mentén állomásozó kínai és indiai csapatok több helyszínen is összetűztek, egyes esetekben agresszív akciókra és közvetlen szembekerülésekre került sor.
Háttér
A vita gyökerei visszanyúlnak az 1962-es kínai–indiai háború és az azóta is vitatott határvonal, a tényleges ellenőrzési vonal (LAC) eltérő értelmezéséig. A terület jellege (magashegységi, részben nehezen beazonosítható határvonal) és a mindkét oldalon végrehajtott infrastruktúra- és csapatfejlesztések hosszú távon is feszültségforrást jelentenek.
Főbb események és következmények
2020. május 5. után több helyen történtek incidensek. A legsúlyosabb összecsapás a Ladakh térségében fekvő Galwan-völgyben zajlott 2020. június 15–16-án: a közelharc során 20 indiai katona (köztük egy tiszt) vesztette életét. A kínai veszteségekre vonatkozó adatok ellentmondásosak: egyes indiai médiabeszámolók legalább 43 kínai katona haláláról vagy sebesüléséről számoltak be (köztük egy tiszt haláláról), míg egyes külföldi hírszerzési források 35 kínai áldozatról tettek említést. A harcok jellemzően lőszer használata nélkül, közelharc formájában, botokkal, kövekkel és egyéb kézi fegyverekkel zajlottak, mert mindkét fél hivatalosan elutasította a kis- és nagyobb kaliberű fegyverek alkalmazását a LAC mentén.
Incidensek történtek a ladakhi Pangong-tó térségében is, ahol a tó hossza és a partvonal miatt különösen kényesek a területi érintkezések; ezenkívül jelentések szerint konfliktusok voltak a szikkimi Nathu La-hágó közelében is. A Ladakh keleti részén az LAC mentén több ponton is feszült volt a helyzet, ami a frontvonal többé-kevésbé befagyott állapotához vezetett: helyenként folyamatos állomásoztatás, helyenként pedig erősítés és árkok, állások kiépítése volt megfigyelhető.
Egyes indiai jelentések szerint Kína 2020 májusa és júniusa között mintegy 60 négyzetkilométernyi India által ellenőrzött területet foglalt el; ezeket az állításokat Kína határozottan tagadta. Mindkét fél hivatalosan bejelentette, hogy deeszkalációs megállapodásokat kíván kötni, és ideiglenes lépések történtek a feszültség csökkentésére, de a kivezetés és a határ végleges rendezése egyértelműen nem történt meg.
Politikai és katonai lépések, tárgyalások
Az incidensek után többször zajlottak diplomáciai és katonai szintű egyeztetések: diplomáciai jegyzékek, védelmi és hadtestparancsnoki találkozók próbálták helyreállítani a „béke és nyugalom” elvét a LAC mentén. A felek megállapodtak bizonyos helyi kivezetési lépésekben, pánikkeltő kijelentések és hadgyakorlatok ideiglenes visszafogásában, ugyanakkor a visszavonulás részlegesnek és pontszerűnek bizonyult.
Az összecsapás közben az indiai kormány nem mindig kommunikálta nyíltan a lakosság felé az összes részletet; 2020. augusztus 6-án a belső védelmi helyzetre vonatkozóan jelent meg egy dokumentum az indiai védelmi minisztérium honlapján, amely szerint a feszültség várhatóan elhúzódik — ezt a dokumentumot később eltávolították az oldalról. A nyilvános és zárt tárgyalások mellett mindkét ország többször is hangsúlyozta, hogy a konfliktust békés, diplomáciai úton kívánja rendezni.
Következmények és jelenlegi állapot (rövid áttekintés)
- A 2020-as összecsapások következtében mindkét oldalon megerősítették a katonai jelenlétet a kiemelt határszakaszokon, ami hosszabb távon is költséges és kockázatos állapotot teremt.
- A kétoldalú kapcsolatok diplomáciai és gazdasági szálaiban is feszültség keletkezett: sor került tárgyalásokra, de a bizalom visszaállítása nehézkes.
- Bár bizonyos helyszíneken részleges kivezetés és fokozatos csökkentés történt (egyes pontokon 2020 vége felé és 2021 elején további egyeztetések zajlottak), a határvita hosszú távú megoldása továbbra is rendezésre vár.
Összességében a 2020-as összecsapások rávilágítottak arra, hogy az LAC körüli vitás területek mennyire érzékenyek, és hogy a magashegységi határmenti védelem, út- és infrastruktúraépítés, valamint a katonai jelenlét növelése könnyen vezethet váratlan és súlyos incidensekhez. A helyzet szinten tartása érdekében a két oldal továbbra is fenntartja a katonai és diplomáciai csatornákat, de a végleges rendezés továbbra is komplex és időigényes feladat.
Kérdések és válaszok
K: Mi a 2020-as kínai-indiai csetepaté?
V: A 2020-as Kína-India csetepaték a Kína és India közötti folyamatos katonai patthelyzet része. A jelentések szerint 2020. május 5. óta a kínai és indiai csapatok agresszív akciókat, szembekerüléseket és másfajta intenzív katonai akciókat folytatnak a kínai-indiai határ mentén fekvő helyszíneken.
K: Mi történt 2020. június 16-án?
V: 2020. június 16-án közelharcra került sor, amelynek következtében 20 indiai katona (köztük egy tiszt) meghalt, indiai médiaforrások eddig azt állították, hogy legalább 43 kínai katona meghalt vagy megsebesült (köztük egy tiszt halála), míg amerikai hírszerzési források szerint 35 kínai katona, köztük egy magas rangú tiszt meghalt.
K: Hol történt ez az összecsapás?
V: Az incidensek a ladakhi Pangong-tó és a szikkimi Nathu La-hágó közelében történtek. Ezenkívül Ladakh keleti részén, a tényleges ellenőrzési vonal (LAC) mentén, amely az 1962-es kínai-indiai háború eredménye, folynak az összecsapások. Egyes jelentések szerint Kína 2020 májusa és júniusa között 60 km2. indiai őrség által ellenőrzött területet foglalt el.
Kérdés: India nyilvánosan elismerte-e állampolgárai előtt, hogy a kínai PLA csapatai behatoltak a területükre?
V: Nem, az összecsapás között az indiai kormány nem ismerte el nyilvánosan az indiai állampolgároknak, hogy a kínai PLA csapatai behatoltak a területükre.
K: Milyen dokumentumot tett közzé az indiai védelmi minisztérium honlapja 2020. augusztus 6-án?
V: 2020. augusztus 6-án egy ilyen dokumentumot tettek közzé az indiai védelmi minisztérium honlapján, amely azt állítja, hogy a jelenlegi összecsapás várhatóan elhúzódik. Ezt a dokumentumot a hivatalos weboldal röviddel azután, hogy online megjelent, levette.
K: Miért alakult ki ez a katonai patthelyzet S Jaishankar szerint?
V: S Jaishankar, India külügyminisztere szerint ez a katonai patthelyzet annak az eredménye, hogy Peking nem tartotta be a két ország között fennálló megállapodásokat.
Keres