2010. szeptember 4-i canterburyi földrengés (7,1) — nagy károk Christchurchben
2010. szeptember 4-i canterburyi földrengés (7,1) részletes összefoglaló: Christchurch pusztítása, erős utórengések, áram- és vízellátás kimaradása, gazdasági károk és következmények.
A 2010-es canterburyi földrengés egy erős, 7,1-es erősségű földrengés volt, amely 2010. szeptember 4-én, helyi idő szerint 4:35-kor (szeptember 3., 16:35 UTC) csapott le Új-Zéland déli szigetére. A középpontja Christchurchtől 40 km-re nyugatra, Darfield város közelében volt, körülbelül 10 km-es mélységben. A rengést erős, több hullámban érkező utórengések követték, köztük 5,3-as magnitúdójúak is. A fő rengést a Déli-szigeten széles körben érzékelték, és az Északi-szigeten egészen északra, New Plymouthig is.
Geológiai háttér és a rengés jellemzői
A rengésért egy addig kevésbé ismert, a felszínen is feltárt törés, a később Greendale néven ismertté vált vető felelt. A vető jellegében elsősorban oldalirányú (strike-slip) mozgást mutatott, és a felszíni törés több tíz kilométer hosszan is megfigyelhető volt. A sekély fókusz miatt a rengés hatása a felszínen jelentős volt: szerkezetekben bekövetkező gyors deformációk, talajfolyósodás (liquefaction) és felszíni kitörések fordultak elő.
Károk és következmények Christchurchben és környékén
A rengés nagy károkat okozott, különösen Christchurch városában és környékén: megszűnt az áram- és vízellátás, sok épület megsérült, és jelentős infrastruktúra-károk keletkeztek. A rengés miatt több lakó- és ipari területen talajfolyósodás figyelhető meg, különösen a város keleti elővárosaiban, ahol földből iszap és homok tört elő, elöntve garázsokat, udvarokat és utak egyes szakaszait. Lytteltonban történelmi épületek sérültek meg, köztük egy templom és egy szálloda egyes részei.
Az üzletek a rengés napján általában bezártak, és a belvárosban forgalomkorlátozásokat, zárásokat és kordonsávokat vezettek be a biztonsági vizsgálatok és mentési munkák miatt. A rengés közvetlen halálesetet nem okozott; két embert súlyosan megsérültként jelentettek. A károk összköltségéről szóló kezdeti becslések szerint a gazdasági és anyagi veszteség elérhette a körülbelül 2 milliárd új-zélandi dollárt, de a végső kárjelentések és biztosítási számok ennél is magasabbak lehettek, ahogy a helyreállítási munka előrehaladt.
Sürgősségi intézkedések és helyreállítás
A polgári védelem rendkívüli állapotot hirdetett Christchurch és a Selwyn körzetben. A helyi hatóságok, a polgári védelem, a tűzoltóság, a rendőrség és az Új-Zélandi Védelmi Erők gyorsan reagáltak: elsősegélynyújtás, épület- és közműellenőrzések, mentési és eltakarítási munkák indultak. Több ezer épületet ellenőriztek szerkezeti biztonság szempontjából, és a legsúlyosabban sérült épületeket kiürítették vagy lezárták.
A helyreállítási feladatok között szerepelt a közművek helyreállítása, utak és hidak javítása, a talajfolyósodásból eredő iszapszennyezés eltakarítása, valamint a lakóházak és üzleti épületek javítása vagy lebontása. A mentés és az újjáépítés hónapokig, sőt éveken át tartó munkát jelentett a közösség számára.
Utórengések, tanulságok és hosszabb távú hatás
A rengést követően hetekig-hónapokig sok utórengés következett, amelyek további károkat és bizonytalanságot okoztak. A 2010-es esemény fontos volt abból a szempontból is, hogy rávilágított a régió szenzitivitására és arra, hogy a térségben rejtett, korábban kevésbé ismert vetők is veszélyforrást jelenthetnek. A tapasztalatok hozzájárultak az épületbiztonsági szabványok, a várostervezés és a veszélyre való felkészülés felülvizsgálatához.
Fontos megemlíteni, hogy a canterburyi szeizmikus aktivitásnak a következő, 2011-es christchurchi utórengés (2011. február 22.) lett a tragikusabb folytatása, amely sokkal súlyosabb következményekkel járt. A 2010. szeptemberi rengés azonban önmagában is jelentős esemény volt, és alapvetően befolyásolta a helyi közösség későbbi felkészülését és helyreállítási munkáit.
Összefoglalás
- Dátum és erősség: 2010. szeptember 4., 7,1-es magnitúdó.
- Helyszín: Darfield közelében, mintegy 40 km-re nyugatra Christchurchtől, 10 km-es mélységben.
- Károk: jelentős épületsérülés, talajfolyósodás, áram- és vízellátás megszakadása, súlyosabb sérülések előfordultak.
- Válaszintézkedések: rendkívüli állapot kihirdetése, mentési és helyreállítási munkák, épületellenőrzések.
- Jelentőség: megerősítette a térség földrengés-veszélyességét, és hatással volt a későbbi kockázatkezelési intézkedésekre.
Geológiai háttér
Új-Zéland az ausztrál és a csendes-óceáni lemezek közötti határon fekszik. A Déli-szigeten ezek a lemezek főként vízszintesen csúsznak el egymás mellett, ami földrengéseket okoz az olyan törésvonalak mentén, mint például az Alpine törés. A 2010-es földrengés középpontja a szigeten áthaladó lemezhatártól mintegy 80-90 km-re délkeletre volt, valószínűleg a fő törésekhez kapcsolódó kisebb törések egyikén, amelyek magát a lemezhatárt jelzik.
Kérdések és válaszok
K: Mikor történt a 2010-es canterburyi földrengés?
V: A földrengés 2010. szeptember 4-én, helyi idő szerint 4:35-kor történt.
K: Hol történt a földrengés?
V: A földrengés Új-Zéland déli szigetén, Christchurchtől 40 km-re nyugatra, Darfield város közelében történt.
K: Mekkora volt a földrengés erőssége?
V: A földrengés erőssége 7,1 volt.
K: Jelentettek utórengéseket?
V: Igen, erős utórengéseket jelentettek, köztük 5,3 erősségűt is.
K: Milyen erősségű volt a földrengés?
V: A földrengés széles körben érezhető volt a Déli-szigeten és az Északi-szigeten egészen északra, New Plymouthig.
K: Milyen károkat okozott a földrengés?
V: A földrengés sok kárt okozott, például főként Christchurch városában megszűnt az áram- és vízellátás. Lytteltonban történelmi épületek is megrongálódtak, és két ember súlyosan megsérült.
K: A földrengés után szükségállapotot hirdettek?
V: Igen, a polgári védelem szükségállapotot hirdetett Christchurch és a Selwyn kerület számára.
Keres