Agaricomycetes — a kalapos gombák és polipórák osztálya

Agaricomycetes: a kalapos gombák és polipórák sokfélesége — óriásfajok, bomlók, ektomikorrhiza-szimbionták és érdekességek az Armillaria óriás micéliumtól a mikroszkopikus csészékig.

Az agaricomycetes a gombák egyik osztálya. Az agaricomycetes 17 rendet, 100 családot, 1147 nemzetséget és 20951 fajt foglal magában. Ez a csoport a Bazidiomycota törzs legnagyobb és ökológiailag talán legfontosabb osztályai közé tartozik, változatos életformákkal és külalakokkal.

Külső morfológia és termőtestek

Ennek az osztálynak minden tagja termel bazídiumkagylót (basidiumot), és ezek mérete a néhány milliméter átmérőjű apró csészéktől a több méteres átmérőjű és akár 500 kilogramm súlyú óriás polipórákig (Fomitiporia ellipsoidea) terjed. A termőtestek formája rendkívül változatos:

• agaricoid (kalapos, lemezes) gombák — a legismertebbek közé tartoznak;
• boletoid (pórusokkal rendelkező kalapos) formák;
• polyporoid (korhasztó, fás korongok, "paklik") és bracket (tönk nélküli pereszkék);
• coralloid és clavarioid (ágazó, korallszerű) alakok;
• corticioid (házszerű, kérgszerű) és apró csésze alakú gombák.

A bazídiumokon általában sterigmákon ülnek a baszídiospórák, amelyek gyakran négyesével képződnek és sok faj ballisztospóriás mechanizmussal, „kilövés” segítségével terjeszti őket.

Élettan és szaporodás

A gombák vegetatív része a micélium, amely gyakran dikariotikus (kétmagvú) sejtekből áll a többségében ismert életciklus során. Sok taxa rendelkezik clamp connection-nek (kapocsösszeköttetés) nevezett mikroszkopikus képlettel, amely a dikariózis fenntartásában játszik szerepet. A spórák csírázását követően létrejön a micélium, amely a tápanyagfelvétel és a környezethez való alkalmazkodás alapja; kedvező körülmények között alakulnak ki a látható termőtestek.

Ökológiai szerep

Az osztályba tartozó szinte valamennyi faj szárazföldi (bár néhány vízi). Többnyire bomlástermelőként működnek, különösen a fában: fontos lebontói a holt fa anyagainak, és így alapvető szerepük van a szén- és tápanyagkörforgásban. Két fő faforrasztási típus jellemző:

• fehérrothadás — a lignin és a cellulóz egyaránt lebomlik (sok polipor és ganoderma-szerű gomba);
• barna rothadás — főként a cellulóz bomlik le, a lignin visszamaradva morzsalékos szerkezetet hagy (néhány boletus-szerű és más fajok).

Néhány faj azonban patogén vagy parazita, mások pedig szimbiózisban élnek. Az Agaricomycetes közé tartoznak az erdei fák fontos ektomikorrhiza-szimbiontái is, amelyek a gyökerekkel létesített kölcsönösen előnyös kapcsolaton keresztül segítik a tápanyag- és vízfelvételt.

Fontosság az emberek számára

Sok tagjuk közvetlenül is fontos a gazdaságnak és a kultúrának: vannak ehető, nagyra becsült fogyasztott fajok (pl. termesztett csiperkék, vargányák, tinóruk), de több veszélyes mérgező faj is megtalálható (pl. halálos galóca). Néhány polipor és ganoderma-típus gyógyászati célokra használt kivonatokat ad, illetve kutatások folynak gyógyszer- és biotechnológiai alkalmazásaikról (enzimek, anti-oxidánsok, immunszabályozók).

Az agaricomycetes gombákat iparilag is használják: komposztálásban, faanyag-előkészítésben, bioremediációban (szennyezők lebontására alkalmas enzimek), valamint egyes fajok termesztése élelmiszerként fontos mezőgazdasági ágazat.

Példák és különlegességek

A csoportba tartozó példák közül kiemelkednek a jól ismert kalapos gombák (Agaricus, Amanita, Russula), a boletes (Boletus), a poliporusok és ganodermák (Ganoderma), valamint az erőteljes talajparaziták, például az Armillaria nemzetség több faja. Ezek közül a Földön található, vitathatatlanul legnagyobb és legöregebb egyedi organizmusok is: az Armillaria gallica micéliuma a becslések szerint 150 000 négyzetméteren terül el, tömege 10 000 kg, kora pedig 1500 év. Az ilyen óriási micéliumok rávilágítanak arra, hogy a látható termőtestek csak töredékét képezik a gomba valós biomasszájának.

Rendszertan és kutatás

A modern rendszertanban az agaricomycetes monofiletikus csoportnak tekinthető, amelyet molekuláris filogenetikai vizsgálatok támasztanak alá. A pontos belső felosztás és a fajok közötti kapcsolatok folyamatos vizsgálat tárgyát képezik; új molekuláris adatok és taksonómiai revíziók időről időre módosítják a rendek és családok elrendezését.

Összefoglalva: az Agaricomycetes rendkívül sokrétű és ökológiailag meghatározó gombacsoport, amely a természetben lebontóként, szimbiontaként és egyes esetekben kórokozóként is fontos szerepet játszik, miközben számos faj gazdasági és kulturális jelentőséggel bír.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az Agaricomycetes?

K: Hány rend, család, nemzetség és faj tartozik az Agaricomycetesbe?

K: Mit termel az Agaricomycetes osztály minden tagja?

K: Milyen nagyságrendű bazídiumkarpokat termelnek az Agaricomycetes osztályba tartozók?

K: Melyik élőlényt tartják a Föld legnagyobb és legöregebb önálló élőlényének?

K: Mi a funkciója az Agaricomycetes osztályba tartozó szinte valamennyi fajnak?

K: Mely élőlények tartoznak az Agaricomycetes szimbióziscsoportba?

Keresés betűvel