Valerij Iljics Rozsdesztvenszkij — szovjet kozmonauta (1939–2011)

Valerij I. Rozsdesztvenszkij (1939–2011) szovjet űrhajós, haditengerészi mérnök és Szojuz‑23 fedélzeti mérnök — életút, űrküldetés és szakmai pálya.

Szerző: Leandro Alegsa

Valerij Iljics Rozsdesztvenszkij (1939. február 13. - 2011. augusztus 31.) szovjet űrhajós.

Korai élet és tanulmányok

Rozsdesztvenszkij Leningrádban született. Tanulmányait a szovjet haditengerészethez kötődő, puszkinai felsőfokú katonai mérnöki iskolában folytatta, ahol mérnöknek tanult. A tengerészeti mérnöki képzés és a haditengerészeti szolgálat gyakorlati tapasztalata meghatározó szerepet játszott későbbi pályafutásában.

Haditengerészeti pálya

1961 és 1965 között a balti-tengeri hadiflotta mélytengeri búváregységének parancsnoka volt. A búvárszolgálat és a tengerészeti műszaki feladatok terén szerzett tapasztalatok jól illeszkedtek az űrhajózáshoz szükséges műszaki és fizikai felkészüléshez, ezért alkalmas jelöltnek tartották a kozmonauta-kiválasztásra.

Kozmonauta-kiválasztás és felkészülés

1965. október 23-án választották ki kozmonautának. A kiválasztást követően átfogó általános és speciális űrrepülési kiképzésen esett át: ez magában foglalta a Szojuz űrhajó rendszereinek tanulmányozását, földi és repülés előtti gyakorlatokat, fizikai és orvosi vizsgálatokat, valamint páros és legénységi manőverek gyakorlását.

A Szojuz 23 küldetés

1976-ban Rozsdesztvenszkij részt vett a Szojuz 23 küldetésen, a fedélzeten repülőgép‑mérnök szerepkörében. A küldetés célja a Szaljut–5 űrállomás felkeresése és dokkolás volt. A startot követően a repülés során a dokkolási manőverek nem sikerültek az automatikus rendszerek meghibásodása miatt, ezért a küldetést idő előtt le kellett zárni. A visszatérés nehéz körülmények között történt: a kapszula a Tengiz-tó jégtakaróval borított vizére szállt le, és a leszállóegységben tartózkodó kozmonautákat a mentőegységeknek különleges körülmények között kellett kimenteniük. A küldetés időtartama rövid volt, de fontos tapasztalatokat szolgáltatott a dokkolási eljárások és a vészhelyzeti mentési gyakorlatok továbbfejlesztéséhez.

Utóélet, szolgálat és nyugdíjazás

Az űrrepülés után Rozsdesztvenszkij a Jurij Gagarin Kozmonauta Kiképző Központban (GCTC) folytatta munkáját, ahol kiképzési, előkészítési és űrprogramhoz kapcsolódó feladatokat látott el. 1986. június 24-én vonult nyugdíjba. Nyugdíjazását követően a civil szférában is dolgozott: a Metropolis Industries vállalatnál kapott állást, ahol mérnöki és szervezési feladatokkal foglalkozott.

Halál és örökség

Rozsdesztvenszkij 2011. augusztus 31-én hunyt el. Pályafutása — a haditengerészeti szolgálattól az űrrepülésig — példaértékű volt a korszak szovjet űrprogramjában részt vevő szakemberek között. Tapasztalatai és részvétele a Szojuz 23 küldetésben hozzájárultak a későbbi dokkolási és mentési eljárások fejlesztéséhez és a kozmonauták kiképzésének finomhangolásához.

  • Született: 1939. február 13., Leningrád
  • Elhunyt: 2011. augusztus 31.
  • Kiválasztva kozmonautának: 1965. október 23.
  • Űrrepülés: Szojuz 23 (1976)
  • Nyugdíjazás: 1986. június 24.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3