Toots Thielemans – belga jazz-szájharmonikás, fütyülő és gitáros (1922–2016)
Toots Thielemans (1922–2016) belga jazz-szájharmonikás, gitáros és fütyülő zseni; filmzenék, zenekarvezetés, 2009 NEA Jazz Master — a fütyülő dallamok ikonikus alakjának élete.
Jean-Baptiste Frédéric Isidor, Baron Thielemans (1922. április 29. – 2016. augusztus 22.), ismertebb nevén Toots Thielemans, belga jazz-zenész volt. Leginkább gitár‑ és szájharmonikajátékáról, valamint jellegzetes fütyüléséről ismert. Thielemans-t a 20. század egyik legjelentősebb szájharmonikásaként tartják számon; művészete hozzájárult a szájharmonika elfogadásához és elismeréséhez a jazz műfajában.
Életút
Brüsszelben született, korán kezdett zenélni: eredetileg gitáron tanult, majd a szájharmonika vált egyik fő hangszerré. Pályafutása során európai és amerikai környezetben egyaránt tevékenykedett, vezetett saját együttest, gyakran szerepelt kísérőként, és sok stúdió- illetve filmfelvételen működött közre. A belga állam később bárói ranggal tüntette ki, ezért neve hivatalosan is a cím birtokosaként szerepel.
Zenei stílus és jelentős munkák
- "Bluesette" (1962) – Thielemans legismertebb kompozíciója, könnyen felismerhető dallama és hangulata rövid időn belül jazzstandarddé vált; a darab egyik jellegzetessége a gitár és a fütyülés kombinálása.
- Játékstílusára a líraiság, meleg tónus és a szájharmonika innovatív, jazz‑szerű használata volt jellemző. Számos felvételén a fütyülés és a szájharmonika párosításával hozott létre egy egyedi, „énekhangszerű” megszólalást.
- Stúdiózenészként és kísérőként számtalan film- és tévészereplésben hallható – emellett pop- és jazzfelvételeken is közreműködött, így munkássága a műfaji határokat is átlépte.
Díjak, elismerések és hatás
- 2009-ben az Egyesült Államok legmagasabb jazzkitüntetését, a NEA Jazz Master címet kapta meg.
- Művészi munkásságáért több országban részesült elismerésben; világszerte elismert példakép lett a harmonikázó zenészek számára.
- Zenei öröksége abban is mérhető, hogy játékstílusa és kompozíciói ma is gyakran szerepelnek koncertműsorokban és lemezeken, tovább élve a jazz repertoárjában.
Kulturális jelenlét
Az amerikai közönség számára ismerős lehet az a film-, reklám- és televíziós munka révén: például az Old Spice kölni reklámjaiban hallható jellegzetes fütyülés is hozzá kapcsolódik. Emellett felvételei és dallamai gyakran jelennek meg különféle médiaprojektekben, ami hozzájárult szélesebb közönséghez való eljutásához.
Toots Thielemans munkássága példaértékűen mutatja, hogyan lehet egy viszonylag ritkábban használt hangszert – a szájharmonikát – a modern jazz egyik kifejezőeszközévé tenni. Zenéje továbbra is inspirálja a fiatal zenészeket és hallgatókat szerte a világon.
Karrier
Thielemans gitárosként kezdte pályafutását. 1949-ben csatlakozott egy párizsi jam sessionhöz Sidney Bechet, Charlie Parker, Miles Davis, Max Roach és mások társaságában. 1949-ben és 1950-ben európai turnékon vett részt Benny Goodmannel. Első lemezét Párizsban készítette zenekari társával, a tenorszaxofonos Zoot Simsszel. 1951-ben a Bobbejaan Schoepen zenekar tagja lett.
1952-ben költözött az Egyesült Államokba. Tagja volt a Charlie Parker's All-Stars együttesnek, és együtt dolgozott Miles Davisszel és Dinah Washingtonnal. Játszott és lemezfelvételeket készített Ella Fitzgeralddal, Jaco Pastoriusszal, Peggy Lee-vel, a George Shearing Quintettel, Quincy Jones-szal, Oscar Petersonnal, Bill Evansszel, Paul Simonnal, Billy Joellel, a Happeningsszel, Astrud Gilbertóval, Shirley Hornnal, Elis Reginával és másokkal.
Toots Thielemans egyik jazz standardja a "Bluesette", ahol a fütyülést és a gitárt egy időben használta. Toots először 1962-ben vette fel, Norman Gimbel szövegével kiegészítve a dalt, amely világszerte nagy sláger lett. Harmonikajátéka olyan filmekben is hallható, mint az Éjféli cowboy, Jean de Florette, Sugarland Express, A jakuza, Török gyönyör, A szökés, Francia csók, Dunderklumpen. Zenéje szerepelt televíziós műsorokban is, többek között a Szezám utca, a Witse című belga és a Baantjer című holland tévésorozatban. Ő készítette a zenét az 1974-es svéd Dunderklumpen! című filmhez. Pellegnillot animációs karakterének is ő adta a hangját.
Fütyülése és szájharmonikajátéka hallható az Old Spice rádió- és tévéreklámjaiban, amelyek az évek során készültek. Az 1980-as években a basszusgitáros és zeneszerző/zenekarvezető Jaco Pastoriusszal lépett fel. 1983-ban Billy Joel An Innocent Man című albumán szerepelt, és védjegyévé vált szájharmonikája hallható a "Leave a Tender Moment Alone" című számban. Egy évvel később Julian Lennon "Too Late For Goodbyes" című dalában szerepelt a Valotte című albumról. 1984-ben rögzítette Billy Eckstine utolsó albumát (I Am A Singer). 1998-ban francia stílusú albumot adott ki "Chez Toots" címmel. Ezen szerepelt a Les Moulins De Mon Coeur (The Mills of my Heart), melyen Johnny Mathis vendégénekes közreműködött.
Zenészként való népszerűsége mellett szerénysége és kedves viselkedése miatt is kedvelték. 2001-ben II. Albert belga király bárói címet adományozott neki.
Keres