Rupert Sheldrake – angol biokémikus és a morfikus rezonancia megalkotója
Rupert Sheldrake — angol biokémikus, a morfikus rezonancia elméletének megalkotója: életrajz, vitatott könyvei, TEDx-előadás és a tudományos vita összefoglalója.
Alfred Rupert Sheldrake (született 1942. június 28-án) angol író és kutató, aki biokémiai és sejtbiológiai végzettséggel rendelkezik. 1967-től 1973-ig a Cambridge-i Egyetemen kutatóként dolgozott biokémia és sejtbiológia területén; később, 1974 és 1978 között Indiában folytatott kutatásokat és tanulmányokat. Első nagyobb ismertséget hozó műve az 1981-ben megjelent A New Science of Life (magyarul: Az élet új tudománya), amelyben először fejti ki a később "morfikus rezonancia" néven ismertté vált elméletét.
Morfikus rezonancia és főbb elméletek
Sheldrake morfikus rezonancia elmélete azt a feltételezést veti fel, hogy a természetes rendszerek (például formák, viselkedések, biokémiai mintázatok) a hasonló múltbeli rendszerek "kollektív emlékezetéből" részesülnek, és ezen keresztül időben átörökíthető mintázatok alakulnak ki. Ezt az elképzelést néha "formáló okságnak" (formative causation) is nevezik. Az elmélet célja, hogy magyarázatot adjon az önszerveződésre és bizonyos tanulási jelenségekre anélkül, hogy csak genetikai vagy környezeti tényezőket vennénk figyelembe.
Könyvei és kísérletei
Sheldrake több könyvet és népszerű tudományos írást publikált, amelyekben kísérleteket és megfigyeléseket is ismertet. Írásai között szerepelnek többek között a A New Science of Life, valamint későbbi munkái, amelyekben empirikus vizsgálatokat javasol és ismertet (például állatok viselkedése, telepátia-vizsgálatok és hét kísérlet összefoglalása a Seven Experiments That Could Change the World jelleggel). Egyes vizsgálatai — például kutyák "első érzéke" vagy távérzékeléses kísérletek — népszerű érdeklődést keltettek, de metodológiai kritikát is váltottak ki.
Vita és kritika
Sheldrake elméletei erősen vitatottak a tudományos közösségben. Sok kutató és szakmai fórum a morfikus rezonanciát nem tartja tudományosan megalapozottnak, mert hiányzik a jól reprodukálható empirikus bizonyíték és a világosan tesztelhető predikciók rendszere. Kritikusai gyakran a hipotézis hiányos módszertanát, selektív bizonyíték-használatát és a fizikai mechanizmusok hiányát emelik ki.
Példaként Adam Rutherford, a Nature korábbi helyettes szerkesztője 2009-ben a Guardianben megjelent írásában élesen bírálta Sheldrake és A New Science of Life könyvét; Rutherford egyszerűsített idézetben arra figyelmeztette olvasóit, hogy "ne olvassa el ezt a könyvet, mert butább lesz tőle" — ez jól mutatja, hogy Sheldrake munkássága milyen erős megosztottságot vált ki.
2013-ban Sheldrake egy TEDx-előadást tartott a későbbi The Science Delusion (másik címén Science Set Free) című könyvéről; az előadást a TED hivatalosan nem fogadta el, és vita folyt arról, hogy a platformnak milyen tudományos követelményeket kell támasztania a meghívott előadók felé. Sheldrake maga a visszautasítást szólásszabadsági és cenzúra-ellenes példaként értelmezte, míg kritikusai a tudományos minőség ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozták.
Személyes élet és megítélés
Sheldrake vallási háttere anglikán, és személyes életéről ismert, hogy felesége Jill Purce. Munkássága és nézetei miatt Sheldrake mára ismert, de megosztó közéleti szereplő lett: támogatói kreatív, paradigmaváltó ötleteket látnak benne, míg a tudományos főáram kritikusan, gyakran szkeptikusan viszonyul elméleteihez.
Összegzésként: Rupert Sheldrake fontos és vitatott szereplő a tudományos és alternatív gondolkodás határmezsgyéjén. Elméletei újszerű gondolatokat kínálnak az önszerveződés és a tanulás magyarázatára, ugyanakkor széles körben vitatottak és a tudományos közösség többsége szerint nem bizonyítottak.
Keres