Roger Wolcott Sperry
Roger Wolcott Sperry (1913. augusztus 20. - 1994. április 17.) amerikai neurobiológus, Nobel-díjas kutató.
1981-ben David Hubellel és Torsten Wiesellel megosztva kapta meg az élettani vagy orvosi Nobel-díjat. Sperry 1989-ben megkapta a National Medal of Science kitüntetést is.
Sperry kísérletei előtt egyes kutatási eredmények arra utaltak, hogy az agykéreg területei nagyrészt felcserélhetők. Korai kísérleteiben Sperry kimutatta, hogy ennek az ellenkezője igaz: a korai fejlődés után az agyi áramkörök nagyrészt keményen be vannak drótozva. Vagyis egy adott funkcióval vannak beállítva.
Sperry munkája az "osztott agy" kutatására irányult. Nobel-díjas munkája során Sperry tíz olyan beteget vizsgált, akiket 1940-ben William Van Wagenen, egy rochesteri idegsebész által kifejlesztett műtéten vetettek alá.
A műtét, amelyet a grand mal rohamokban szenvedő epilepsziások kezelésére terveztek, elvágta (elvágta) a corpus callosumot, az agynak azt a területét, amely a jobb és bal agyfélteke közötti jelátvitelre szolgál.
Sperry és munkatársai olyan feladatokkal tesztelték ezeket a betegeket, amelyekről ismert volt, hogy az agy egyes féltekéitől függenek, és kimutatták, hogy az agy két fele egyaránt tartalmazhat tudatot. Az ő szavaival élve, mindkét félteke
valóban egy önálló tudatos rendszer, amely érzékel, gondolkodik, emlékszik, érvel, akar, és érzelmeket táplál, mindezt a jellegzetesen emberi szinten, és ... a bal és a jobb félteke egyszerre lehet tudatos különböző, akár egymásnak ellentmondó mentális tapasztalatokban, amelyek párhuzamosan zajlanak.
- Roger Wolcott Sperry, 1974
Ez a kutatás nagyban hozzájárult az egyes agyféltekék működésének megértéséhez.
Egyes tevékenységek, mint például a tárgyak megnevezése vagy a kockák meghatározott módon történő összerakása, csak az agy egyik vagy másik felének használatával végezhetők. Úgy tűnik, hogy a bal agyfélteke általában a nyelvi folyamatokra specializálódik, a jobb pedig a vizuális-konstrukciós feladatokban dominál.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Roger Wolcott Sperry?
V: Roger Wolcott Sperry amerikai neurobiológus és Nobel-díjas kutató volt.
K: Mire utaltak a kutatási bizonyítékok Sperry kísérletei előtt?
V: Sperry kísérletei előtt néhány kutatási bizonyíték arra látszott utalni, hogy az agykéreg területei nagyrészt felcserélhetők.
K: Mit mutatott ki Sperry a korai kísérleteiben?
V: Korai kísérleteiben Sperry kimutatta, hogy a korai fejlődés után az agyi áramkörök nagyrészt keményen be vannak drótozva. Vagyis egy adott funkcióval vannak beállítva.
K: Milyen típusú műtétet fejlesztett ki William Van Wagenen 1940-ben?
V: A William Van Wagenen által 1940-ben kifejlesztett műtétet a grand mal rohamban szenvedő epilepsziások kezelésére tervezték, és elvágta (átvágta) a corpus callosumot, az agynak azt a területét, amely a jobb és bal agyfélteke közötti jelátvitelre szolgál.
K: Hogyan bizonyította Sperry, hogy mindkét félteke tartalmazhat tudatot?
V: Annak bizonyítására, hogy minden egyes agyfélteke tartalmazhat tudatot, Sperry tíz olyan beteget tesztelt, akiket ezen a műtéten átesett, olyan feladatokkal, amelyekről ismert volt, hogy az agy bizonyos agyféltekéitől függenek.
K: Milyen tevékenységeket lehet csak akkor végezni, ha az egyik vagy a másik agyféltekét használjuk?
V: Egyes tevékenységek, mint például a tárgyak megnevezése vagy a blokkok meghatározott módon történő összerakása, csak az egyik vagy a másik agyfélteke használatával végezhetők. Úgy tűnik, hogy a bal félteke általában a nyelvi folyamatokra specializálódott, a jobb pedig a vizuális-konstrukciós feladatokban dominál.
