Michael Smith – Nobel-díjas biokémikus, a helyhez kötött mutagenezis úttörője
Michael Smith — Nobel-díjas kanadai biokémikus, a helyhez kötött mutagenezis úttörője; tudományos áttörések és jótékonyság inspiráló élettörténete.
Michael Smith CC, OBC, FRS (1932. április 26. - 2000. október 4.) brit származású kanadai biokémikus. Az 1993-as kémiai Nobel-díjat (Kary Mullisszal közösen) a helyhez kötött mutagenezis kifejlesztésében végzett munkájáért kapta. A helyhez kötött mutagenezis (site-directed mutagenesis) olyan módszer, amellyel a kutatók célzottan, tervszerűen változtatni tudják a DNS egyes bázispárjait; ez forradalmasította a fehérjék szerkezetének és működésének vizsgálatát, továbbá alapvető eszköz lett a molekuláris biológia és a biotechnológia számos alkalmazásában.
Életpályája
Miután 1956-ban PhD fokozatot szerzett a Manchesteri Egyetemen, Dr. Har Gobind Khorana (maga is Nobel-díjas) mellett tanult a kanadai Vancouverben, a British Columbia Research Councilnál. Smith később Kanadában telepedett le, és pályafutása során professzorként és kutatóként dolgozott, elsősorban a DNS manipulációjának és a géntechnológiai módszerek fejlesztésének területén. Kutatásai és módszerei gyorsan elterjedtek a világ laboratóriumaiban, és számos későbbi tudományos eredmény alapját képezték.
Tudományos hozzájárulások és hatás
Smith legismertebb eredménye az oligonukleotidok irányította helyhez kötött mutagenezis kidolgozása volt. A módszer lehetővé tette, hogy egy adott gén egy vagy több nukleotidját pontosan megváltoztassák, így a kutatók tanulmányozni tudták egyes aminosavak szerepét a fehérjék aktív centrumaiban, szerkezetében és funkciójában. Ennek alkalmazásai kiterjednek:
- fehérjék funkciójának és szerkezetének feltérképezésére,
- táplálkozási és ipari enzimek javítására,
- gyógyszerek és bioterápiák fejlesztésére,
- alapkutatásra a génműködések és betegségek mechanizmusainak feltárásában.
A technika és annak továbbfejlesztett változatai nélkül ma sok modern molekuláris biológiai eljárás — például a fehérjék tervezése vagy a génfunkciók pontos vizsgálata — jóval lassabb és kevésbé hatékony lenne.
Díjak, elismerések és adományozás
Smith számos kitüntetésben részesült; a legkiemelkedőbb a 1993-as kémiai Nobel-díj. Ezen kívül tagja volt a Royal Society-nek és több rangos tudományos testületnek. Hírnevén túl nagylelkűségéről is ismert volt: a Nobel-díjjal járó pénz jelentős részét jótékony célokra fordította. A Nobel-díj összegének felét a skizofrénia genetikáján dolgozó kutatóknak adta. A másik felét a vancouveri BC Science Worldnek és a Tudományos és Technológiai Nők Kanadai Társaságának ajánlotta fel. 1999-ben elnyerte a Royal Bank díját, amelynek támogatását a BC Cancer Foundationnek adományozta.
Örökség
Michael Smith munkássága maradandó hatást gyakorolt a molekuláris biológiára és a biotechnológiára: a helyhez kötött mutagenezis máig alapmódszer a laboratóriumokban, és számos ipari, orvosi és kutatási alkalmazás alapja. Emellett adományai és tudományos közösség iránti elkötelezettsége is hozzájárult ahhoz, hogy a tudomány társadalmi haszna és a fiatal kutatók támogatása fokozott figyelmet kapjon. Smith emlékét szakmai körökben és a kanadai tudományos életben továbbra is nagy tisztelet övezi.
Helyspecifikus mutagenezis
1978-ban Smith egykori Fred Sanger kollégájával, Clyde A. Hutchison III-mal új technikát vezetett be a molekuláris biológiába. Ez az "oligonukleotid-irányított helyirányított mutagenezisnek" nevezett technika megmutatta, hogyan lehet egyetlen mutáns gén hatását megtalálni. Kifejlesztettek egy szintetikus DNS-t. Ezzel összehasonlították a különböző fehérjemolekulákat, hogy megmutassák, mit okozott a mutáció.
Az új technológia lehetővé tette a gének szándékos megváltoztatását, hogy megváltoztassák a szervezet jellemzőit. Ez segíti a genetikai betegségek új diagnosztikai stratégiáit és új kezeléseit. Még mesterséges életformák létrehozását is lehetővé teheti.
A csoport helyhez kötött mutagenezist leíró tanulmánya "Mutagenesis at a specific position at a DNA sequence" (Mutagenezis egy DNS-szekvencia meghatározott helyén) címmel jelent meg 1978 szeptemberében a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban. A csapat munkájáért Smith 1993-ban megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat Kary Mullisszal, a polimeráz láncreakció feltalálójával.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Michael Smith?
V: Michael Smith brit származású kanadai biokémikus volt.
K: Miért kapta Michael Smith a kémiai Nobel-díjat?
V: Michael Smith 1993-ban kapta meg a kémiai Nobel-díjat a helyhez kötött mutagenezis kifejlesztésében végzett munkájáért.
K: Kivel tanult Michael Smith a British Columbia Research Councilnál?
V: Michael Smith Dr. Har Gobind Khorana mellett tanult a British Columbia Research Councilban.
K: Mikor szerzett Michael Smith doktori fokozatot?
V: Michael Smith 1956-ban szerzett PhD fokozatot a Manchesteri Egyetemen.
K: Mit csinált Michael Smith a Nobel-díj felével?
V: Michael Smith a Nobel-díjjal járó pénzének felét a skizofrénia genetikáján dolgozó kutatóknak adta.
K: Mit csinált Michael Smith a Nobel-díjjal járó pénzének másik felével?
V: Michael Smith a Nobel-díjjal járó pénz másik felét a vancouveri BC Science Worldnek és a Society for Canadian Women in Science and Technologynak adta.
K: Milyen más díjat kapott Michael Smith, és mit csinált a támogatással?
V: Michael Smith 1999-ben megkapta a Royal Bank díját, és a támogatást a BC Cancer Foundationnek adományozta.
Keres