Ludwig von Brenner (született Lipcse, 1833. szeptember 19. - meghalt 1902. február 9.) német karmester és zeneszerző.
A lipcsei konzervatóriumban tanult. Szentpétervárra ment, hogy a Szentpétervári Filharmonikus Zenekarban játsszon. 1872-ben visszatért Németországba, és a Berlini Szimfonikus Zenekar nevű zenekart vezényelte. Ezután Neue Berliner Symphoniekapelle néven zenekart alapított. 1882-ben egy új zenekar, a Berlini Filharmonikusok első karmestere lett, amely hamarosan a világ egyik legjobb zenekarává vált.
Élete és pályafutása
Von Brenner pályája a 19. századi közép-európai zenei élet fontos részévé vált. Lipcsei tanulmányai során alapos művészi alapokat szerzett, majd külföldön, Szentpéterváron szerzett gyakorlattal bővítette tapasztalatait. Visszatérése után Berlinben aktív szerepet vállalt a város zenei életének megszervezésében: karmesterként és zenekarvezetőként munkálkodott azon, hogy magas színvonalú, professzionális együtteseket hozzon létre és működtessen.
Zenei munkásság és hatás
Mint karmester, von Brenner a korabeli szimfonikus repertoárt és a korszak elvárásainak megfelelő interpretációt képviselte. Vezénylése és zenekari szervező munkája hozzájárult ahhoz, hogy a berlini zenekari élet rendszere és színvonala erősödjön. A Neue Berliner Symphoniekapelle és különösen a Berlini Filharmonikusok megalapításában és korai működésében játszott szerepe hosszabb távon is meghatározó volt: ezek az együttesek a professzionalizálódás és a koncertrendezési gyakorlat modernizálásának példáivá váltak.
Zeneszerzőként is tevékenykedett; munkássága ugyan elsősorban vezénylői és szervezői szerepéhez kötődik, de komponálása is része volt zenei életének. Karrierje során írásmódja és zenei érdeklődése a 19. század hagyományaihoz kapcsolódott, hozzájárulva a német zenei kultúra folyamatos fejlődéséhez.
Öröksége
Von Brenner halála után tevékenysége hatása tovább érezhető volt: a Berlini Filharmonikusokból és a Berlin-környéki zenekari hagyományokból kinőtt intézmények a 20. század során világhírre tettek szert. Ma is fontos történelmi szereplőként tartják számon, aki a 19. századi német karmesteri és zenekarszervezési gyakorlat fejlődésében jelentős szerepet játszott.