Blokklánc
A blokklánc (vagy blokklánc) egy olyan módszer a bejegyzések listájának tárolására, amelyeket létrehozásuk után nem lehet könnyen megváltoztatni. Ez a listára is vonatkozik. Ehhez a kriptográfiából származó számos fogalmat használnak, többek között a digitális aláírást és a hash-függvényeket. Nagyon alapvetően a blokklánc a következő két elképzelést ötvözi:
- Adott adatok esetén könnyű kiszámítani egy ellenőrző összeget az adatokra. Ennek az ellenőrző összegnek a kiszámítására speciális hash-függvényeket lehet tervezni. Ezeket a függvényeket úgy lehet megtervezni, hogy mindig azonos hosszúságú értéket adjanak vissza, amely nem függ a bemenet hosszától. Ezt az értéket hash-értéknek vagy üzenet digestnek nevezzük. A függvényeknek van egy másik tulajdonságuk is: Ugyanazon bemenet esetén ugyanazt a kimenetet (hash-értéket/üzenetadagolást) kell visszaadniuk.
- A hash-értékeken kívül egy blokk általában időbélyeget és némi hasznos adatot is tartalmaz. Minden blokk digitális aláírást használ, amely lehetővé teszi az adatokban az aláírás elkészítése óta bekövetkezett bármilyen változás észlelését. Új adatblokkok létrehozásakor az újonnan létrehozott blokk is tartalmazza az előző blokk hash-értékét.
A legtöbb esetben a blokkláncot egy egyenrangú hálózat kezeli. Az összes peer egy közös protokollt használ, amely meghatározza, hogyan kommunikáljanak egymással, hogyan hozzanak létre és hitelesítsenek egy új blokkot. Ha egyszer rögzítették, az adott blokkban lévő adatokat már nem lehet könnyen megváltoztatni. A blokk megváltoztatása azt jelenti, hogy az azt követő összes blokkot is meg kell változtatni. A protokolltól függően ehhez a társak többségének, vagy akár az összes társnak az egyetértése szükséges.
A blokkláncok eleve biztonságosak. A blokklánc-technológiát ott használják, ahol fontos a helyes nyilvántartás vezetése. A felhasználási területek közé tartoznak az orvosi nyilvántartások, a személyazonosság-kezelés, az élelmiszerek nyomon követhetősége és a szavazás.
A blokkláncot Stuart Haber és Scott Stornetta találta fel 1991-ben, mint a digitális nyilvántartások integritásának biztosítását szolgáló eszközt. Haber és Stornetta 1995-ben indította el a világ első kereskedelmi blokkláncát, a Surety-t.
2008-ban Satoshi Nakamoto a Bitcoin: A Peer to Peer Electronic Cash System (Bitcoin: Egy egyenrangú elektronikus készpénzrendszer) 3. és 4. hivatkozásaként Haber és Stornetta két tanulmányát vette fel, amelyek a bitcoin kriptopénz nyilvános tranzakciós főkönyveként szolgálnak. A blokkláncnak köszönhetően a bitcoin lett az első olyan digitális valuta, amely megbízható hatóság vagy központi szerver nélkül oldotta meg a dupla költés problémáját. A bitcoin kialakítása más alkalmazásokat is inspirált.
A Block Chain fotója
Kérdések és válaszok
K: Mi az a blokklánc?
V: A blokklánc olyan bejegyzések listájának tárolására szolgáló módszer, amelyeket létrehozásuk után nem lehet könnyen megváltoztatni. A kriptográfiából származó fogalmakat, például digitális aláírásokat és hash-függvényeket használ az adatok integritásának biztosítására.
K: Hogyan működik egy blokklánc?
V: A blokklánc két ötletet ötvöz: bizonyos adatok esetén könnyen ki lehet számítani egy ellenőrző összeget az adatokra speciális hash-függvények segítségével, amelyek mindig azonos hosszúságú értéket adnak vissza; és azonos bemenet esetén ezeknek a függvényeknek azonos kimenetet (hash-értéket/üzenet digestet) kell visszaadniuk. Ezen túlmenően minden blokk jellemzően tartalmaz egy időbélyeget és valamilyen hasznos adatot is. Minden egyes blokk digitális aláírást használ, amely lehetővé teszi az adatokban a készítésük óta bekövetkezett bármilyen változás észlelését. Amikor új blokkok jönnek létre, azok az előző blokk hash-értékét tartalmazzák. A blokkláncokat peer-to-peer hálózatok kezelik, amelyek protokollokat használnak az egymással való kommunikációra, az új blokkok létrehozására és érvényesítésére. A rögzítés után egy adott blokkban lévő adatokat már nem lehet könnyen megváltoztatni, mivel az összes következő blokkot is módosítani kell.
K: Mi az a dupla költés?
V: A dupla költés azt jelenti, amikor valaki többször költ pénzt, vagy kétszer próbál pénzt költeni anélkül, hogy mindkét tranzakcióhoz elegendő pénzzel rendelkezne.
K: Ki találta fel a blokkláncot?
V: A blokkláncot Stuart Haber és Scott Stornetta találta fel 1991-ben, mint a digitális nyilvántartások integritásának biztosítását szolgáló eszközt.
K: Mire hivatkozott Satoshi Nakamoto 2008-ban?
V: 2008-ban Satoshi Nakamoto a "Bitcoin : A Peer To Peer Electronic Cash System" című tanulmányában Haber és Stornetta két tanulmányára hivatkozott (3. és 4. hivatkozás), amelyek a bitcoin kriptopénz nyilvános tranzakciós főkönyveként szolgáltak.
K: Milyen problémát oldott meg a Bitcoin a blokklánc technológiával?
V: A Bitcoin a blokklánc-technológiával megoldotta a kettős költés problémáját anélkül, hogy megbízható hatóságra vagy központi szerverre lett volna szükség.
K: Melyek a blokklánc technológia néhány gyakori felhasználási esete?
V: A blokklánc-technológia gyakori felhasználási területei közé tartozik az orvosi nyilvántartások kezelése, a személyazonosság-kezelés, az élelmiszerek nyomon követhetősége, a szerencsejátékok és a szavazási rendszerek.
