Empedoklész: görög preszókratikus filozófus és a négy elem elmélete
Empedoklész: agrigentumi preszókratikus filozófus, a négy elem elméletének és a Szerelem–Harag erőknek alakítója; versei, reinkarnációs nézetei és legendás halála.
Empedoklész (kb. i. e. 490 körül – kb. i. e. 430 körül) egy görög elő-szókratikus filozófus, politikus és költő volt, aki a szicíliai görög gyarmaton, Agrigentumban (Akragasz) élt. Pályafutása során a természetről, a kozmosz szerkezetéről és az élet eredetéről írt költői formában, és egyes források szerint gyógyítóként és papként is tevékenykedett.
Filozófiai alapgondolatok
Empedoklész legismertebb hozzájárulása a nyugati gondolkodáshoz a négy klasszikus elem (föld, víz, levegő, tűz) kozmogén elmélete. Szerinte ezek az elemek örökek és változatlanok; a változás nem az elemek pusztulása, hanem az elemek különböző arányú egyesülése és szétválása.
Változást és mozgást két alapvető erő magyarázza az ő rendszerében: a Szeretet (egyesítő erő) és a Viszály / Harag (szétválasztó erő). Ezek az erők – amelyek személyesített erőkként jelennek meg költészetében – határozzák meg, hogy az elemek mikor kapcsolódnak össze vagy válnak szét, és így születnek és bomlanak a világrendszerek.
Kozmológia és természettudomány
- Empedoklész ciklikus világképet vázolt: a kozmosz időként a Szeretet, időként a Viszály uralma alatt áll, és ezek váltakozása adja a világ keletkezésének, fejlődésének és pusztulásának ritmusát.
- Az elemek keveredéséből jönnek létre a különböző anyagok és élőlények; a létrejövő formák nem teremtődnek a semmiből, hanem az elemek újraegyesülésének eredményei.
- Biológiai vonatkozásban Empedoklésznél találhatók előfutárai a későbbi evolúciós gondolatoknak: felvetette, hogy különböző testrészek különféle kombinációk révén jönnek létre, és csak a jól illeszkedő, életképes kombinációk maradnak fenn.
- Percepcióelméletet is dolgozott ki: elképzelése szerint az érzékelésben szerepet játszanak az élőlényekből és a tárgyakból kiáramló finom anyagok (effluviák), melyek találkoznak a befogadó szervek által kilökött részecskékkel.
Művei és források
Empedoklész gondolatait költői formában rögzítette; hagyományosan két fő művet említenek:
- Peri Physeos (kb. „A természetről” / „A természet dolgairól”) – elsősorban kozmológiai és természettudományos spekulációkat tartalmazott.
- Peri Katharmon (kb. „Tisztítások” vagy „Megtisztulások”) – vallásos, rituális és erkölcsi témákat dolgozott fel, amelyben a lélekvándorlás és erkölcsi megtisztulás fogalmai is megjelennek.
Műveinek csak töredékei maradtak fenn; ezek leginkább más ókori szerzők idézéseiben és kommentárjaiban maradtak ránk (például Arisztotelész, Empedoklészre hivatkozó későbbi görög és római szerzők segítségével). Az ő verseiből származó töredékek több sorra és gondolatra adnak rálátást, ezért nála maradt fenn több szövegrészlet, mint sok más preszókratikusnál.
Pszicho-szellemi nézetek és életmód
Empedoklész a püthagoreusok hatását mutatta, különösen a lélekvándorlás (metempszüchózis) és a megtisztulás tanában. Írásai és a róla szóló hagyomány gyakran társítják hozzá az újrainkarnáció és az ennek megfelelő életmód – például a bizonyos források szerint követett vegetáriánus magatartás – gondolatát.
Hagyaték, hatás és mítoszok
Empedoklész jelentős hatást gyakorolt a későbbi görög filozófiára (például Arisztotelész és a görög természetfilozófusok munkáira), valamint a római költőkre és a reneszánsz természettudósokra is. A négy elem elmélete évszázadokon át meghatározó szerepet játszott az európai természettudomány és orvoslás elképzeléseiben.
Empedoklész halálát övezik a leghíresebb mítoszok: az egyik legismertebb változat szerint büszkeségében a tűzhányóba – Mount Etnába – ugrott, hogy isteni eredetét igazolja, és így „nyomtalanul eltűnjön”. Modern kutatók többsége azonban feltételezi, hogy ez a történet későbbi költői kitaláció, és valószínűbb, hogy természetszerű halált halt. Mindazonáltal a legenda irodalmi és művészeti feldolgozások számos formáját inspirálta.
Összefoglalva, Empedoklész fontos átmenetet jelent a mértékadó preszókratikus természettudomány és a későbbi filozófiai rendszerek között: költői formában rendszerezett természeti elméletei, a négy elem és a Szeretet–Viszály dualitása hosszú időn át meghatározó gondolati örökséget hagytak maguk után.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Empedoklész?
V: Empedoklész egy görög elő-szókratikus filozófus volt, aki a szicíliai görög gyarmaton, Agrigentumban élt.
K: Miről ismert leginkább Empedoklész filozófiája?
V: Empedoklész filozófiája leginkább arról ismert, hogy a négy klasszikus elem kozmogén elmélete a nyugati világból származik.
K: Milyen erőket javasolt Empedoklész?
V: Empedoklész a Szerelem és a Harc nevű erőket javasolta, amelyek erőként működtek az elemek keveredését és szétválását előidéző erőkként.
K: Mivel foglalkoztak Empedoklész fizikai spekulációi és a világegyetem története?
V: Empedoklész fizikai spekulációi a világegyetem történetének részét képezték, amely az élet eredetével és fejlődésével is foglalkozott.
K: Milyen tanítást támogatott Empedoklész?
V: Empedoklész támogatta a reinkarnáció tanát, amelyre a püthagoreusok voltak hatással.
K: Hogyan ábrázolják Empedoklész halálát az ókori írások?
V: Empedoklész halálát az ókori írók mitologizálták, és számos irodalmi feldolgozás tárgyát képezte.
K: Miért van Empedoklész néhány műve még ma is hozzáférhető?
V: Empedoklész műveinek egy része ma is hozzáférhető, jobban, mint bármely más preszókratikus filozófus esetében, mivel általában őt tartják az utolsó görög filozófusnak, aki versben rögzítette gondolatait.
Keres