Báthory Erzsébet (1560–1614) — a vérgrófnő: legenda és történelmi tények

Báthory Erzsébet (1560–1614) grófnő volt a befolyásos Báthory családból. Családja erős politikai és egyházi kapcsolatokkal rendelkezett Erdélyben, és jelentős birtokai voltak a korszakban, amikor a térség a Magyar Királyság része volt. A Báthory névhez királyok, bíborosok, lovagok és bírák sora fűződött; a család politikai befolyása miatt sokszor könnyebben érvényesültek az ügyeik. Erzsébet férjhez ment, férje halála után nagy birtokok kezelőjeként tevékenykedett, és uradalmai igazgatásában is aktív szerepet vállalt.

Életkörülmények és társadalmi helyzet

Erzsébet arisztokrata nevelést kapott, kortársai szép és gazdag asszonyként írták le. A család és a házasság révén gyakorlatilag érinthetetlen pozícióból irányította birtokait; ez is hozzájárult ahhoz, hogy a későbbi vádak és a vizsgálat különös figyelmet kapott. A birtokok intézésében, a jobbágyok és alkalmazottak feletti jogkörök gyakorlásában a kor szokásai és a helyi viszonyok fontos szerepet játszottak.

Vádak és a per

Hivatkozások szerint Erzsébet egyes vádak szerint egy kegyetlen női sorozatgyilkos volt. A történetben összefonódik a tény és a kitaláció, ezért nehéz szétválasztani, mi bizonyítható és mi későbbi rágalom vagy túlzás. A hagyományos változat szerint több tucat — egyes legendákban több mint 650 — szolgálólányt kínzott és ölt meg; a legismertebb, legtovább élő eleme a történetnek pedig az, hogy emberi vérben fürdött.

A helyi panaszok és a pletykák után hatósági vizsgálat indult; a nyomozást a király megbízottjai folytatták, és végül Erzsébetet és szolgáit bíróság elé állították. A nemesség jogállásának sajátosságai miatt Erzsébet hivatalos, formális tárgyalása szokatlan módon zajlott: személyesen nem állt a hagyományos értelemben vett nyilvános ítélkezés elé, hanem fogságba helyezték. Szolgáit — akiket részben tanúk és vádlottak szerepében hallgattak meg — elítélték és kivégezték; Erzsébetet a csejtei várban egy szobába zárták, amelyet „elzártak” tőle: csak rések voltak a levegőnek és az élelemnek. Hivatalos források szerint három és fél évvel később, 1614-ben holtan találták.

Legenda és történelmi viták

A Báthory-ügyről szóló történet hamarosan a legendája a és a folklór részévé vált. Számos korabeli és későbbi beszámoló, krónika, majd irodalmi feldolgozás erősítette meg a legrémisztőbb részleteket, így az ún. „vérfürdő”-motívumot. Ez a képszerű elem tette Báthory Erzsébetet a modern közfelfogásban a „vérgrófnő” megnevezéssé és vezette el ahhoz a párhuzamhoz, amely miatt sok műben és népszerű történetben gyakran hasonlítják őt egy másik tőle fiktívként emlegetett figurához, kitalált karakterhez, Drakula grófhoz.

Az utókor kutatói között jelentős vita alakult ki arról, mennyi a bizonyítható tény, és mennyi az indulatból, politikai érdekből vagy előítéletből származó rágalom. Egyes történészek ma már azt állítják, hogy Báthory nem feltétlenül volt tömeggyilkos, hanem inkább politikai árulás áldozata lehetett: a vádak, a tanúk meghallgatása és a bizonyítási eljárások körülményei arra utalnak, hogy a vizsgálat részben a birtokok megszerzését és a helyi hatalmi viszonyok átrendeződését szolgálta.

Visszhang a kultúrában

• Sok könyv, színdarab és film tette Báthory Erzsébetet a cselekmény középpontjává; a történet gyakran megjelenik a rémtörténetek és a gótikus irodalom témái között. (A szöveg korábbi részében is említett film szó szerint itt is megjelenik: a szereplőként való feltűnés ismétlődik a kultúrtörténetben.)
• A modern filmfeldolgozások közül 2008-ban készült egy nagyobb költségvetésű alkotás Bathory címmel, amelyben Anna Friel játszotta a címszerepet. A film és más újabb feldolgozások gyakran újraértelmezik a történetet, és megkérdőjelezik a legismertebb vádakat: például azt sugallták, hogy Erzsébet nem a emberi vérben fürdött, és hogy sok elemet a hatalmi játszmák és a pletykát terjesztők felnagyítottak a vagyon megszerzése céljából.

Összegzés

Báthory Erzsébet élete és öröksége ma is vitatott. Az eset egyszerre példa a korabeli jogi és társadalmi viszonyokra, egy szenzációs legenda kialakulására és a hatalommal való visszaélés lehetőségére. A történetben található túlzó vádak és a későbbi mítoszok miatt fontos, hogy egyaránt figyelembe vegyük a kortárs forrásokat, a bírósági iratokat és a modern történészi elemzéseket, mielőtt végleges ítéletet hoznánk.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Báthory Erzsébet?

K: Milyen családból származott?

K: Hogyan tanult?

K: Vonzó volt?

K: Mennyire volt gazdag?

K: Hatalmas volt a társadalmi státusza miatt?

Keresés betűvel