A 2018-as atlanti hurrikánszezon az átlagoshoz közeli viharok számát produkálta, ugyanakkor az energia és intenzitás szempontjából (ACE) átlagon felüli volt: összesen 15 nevesített vihar, közülük 8 hurrikán és 2 nagy (3-as vagy annál magasabb kategóriájú) hurrikán alakult ki az Atlanti-óceán medencéjében az északi féltekén. A hurrikánszezon hivatalosan minden évben június 1-jén kezdődik és november 30-án ér véget, de 2018-ban a szezon első vihara már május végén kialakult.

Általános jellemzők és terminológia

Az ACE (Accumulated Cyclone Energy) egy olyan mutató, amely a trópusi ciklonok összesített energetikai aktivitását méri az időtartam és a szélsebesség függvényében; a szezon ACE-értékének az átlag fölé kerülése azt jelzi, hogy a viharok összességében hosszabb ideig és/vagy nagyobb szélerővel voltak jelen. A 2018-as szezonban több olyan vihar is alakult, amely legalább átmenetileg szubtrópusi jelleget mutatott: a szubtrópusi viharok olyan rendszerek, amelyek mind a trópusi, mind a mérsékeltövi jellegzetességeket hordozhatják (pl. szélesebb szélerősség-eloszlás, kevésbé koncentrált szem).

Főbb viharok és időrend

A szezon első vihara a május 25-én kialakult Alberto volt, amely szubtrópusi jelleget mutatott; ez volt a negyedik egymást követő év, amikor a hivatalos szezon kezdete előtt alakult ki vihar. A Beryl július elején lett a szezon első hurrikánja. A Florence szeptember 5-én erősödött először nagy hurrikánná (3-as kategória vagy magasabb), és különösen súlyos következményekkel járt a keleti parton a heves, hosszan tartó esőzések és az elöntések miatt. A Michael október 9–10. körül érte el a legnagyobb intenzitását, majd 10-én partot ért a Florida Panhandle térségében: ennek során 5-ös kategóriájúvá vált, és ezzel a nyomás alapján az Egyesült Államok partját ért legintenzívebb viharok listáján a harmadik helyre került, a 1935-ös Labor Day hurrikán és az 1969-es Camille mögött. A szezon hivatalos vége előtt, október 31-én az Oscar volt az utolsó nevesített vihar.

Statisztika és érdekességek

  • Nevesített viharok száma: 15.
  • Hurrikánok száma: 8.
  • Nagy hurrikánok (kategória 3+): 2 (közülük a Florence és a Michael volt a legpusztítóbb).
  • Különleges jelenség: az év a feljegyzések szerint az első olyan szezon, amelyben hétszer fordult elő, hogy a vihar valamikor szubtrópusi fázison ment keresztül (Alberto, Beryl, Debby, Ernesto, Joyce, Leslie és Oscar).
  • A Michael kialakulásával 2018 volt a harmadik egymást követő év, amikor legalább egy 5-ös kategóriájú hurrikán alakult ki a medencében (2016: Matthew; 2017: Irma és Maria).

Hatások és következmények

A 2018-as szezon több vihara jelentős károkat és áldozatokat okozott. Különösen a Florence kapcsán voltak súlyos belvizesedések és mezőgazdasági károk a Carolinák térségében, mivel a lassú mozgású vihar hatalmas csapadékmennyiséget hozott. A Michael egyes térségekben komplett közösségeket pusztított el és súlyos infrastruktúra-károkat okozott a keleti Mexikói-öböl partvidékén, különösen a Florida Panhandle-ben, ahol a vihar partot ért.

Összegzés

Összességében a 2018-as atlanti hurrikánszezon nem emelkedett ki a nevesített viharok számát tekintve, mégis jelentősnek tekinthető az ACE és az intenzív, pusztító viharok miatt. A szezon rávilágított arra, hogy a korai és a magas intenzitású viharok komoly veszélyt jelentenek, és fontossá tette a felkészülést, a korai riasztást és az infrastruktúra ellenálló képességének növelését a veszélyeztetett térségekben.