A 2012-es francia elnökválasztás elnökválasztás volt Franciaországban, amelyre 2012. április 22-én (az első forduló) és 2012. május 6-án (a második forduló – a külhoni időzónákban május 5-én) került sor. A hivatalban lévő elnök, Nicolas Sarkozy második ciklusra pályázott, de végül elveszítette a mandátumot.
Jelöltek és pártok
A hivatalos jelöltek közül a legnagyobb médiavisszhangot kapó személyek a következők voltak:
- Nicolas Sarkozy – az Unió a Népi Mozgalomért (UMP) jelöltje, az ország akkori elnöke;
- François Hollande – a Szocialista Párt jelöltje;
- Marine Le Pen – a Nemzeti Front (FN) vezetője;
- Jean-Luc Mélenchon – a Baloldali Front (Front de Gauche) vezéralakja;
- François Bayrou – a Demokratikus Mozgalom (Mouvement Démocrate) képviselője;
- Eva Joly – a Zöldek (Europe Écologie – Les Verts) jelöltje;
- Nicolas Dupont-Aignan – a Debout la France (korábban Rassemblement pour la France) vezetője;
- Philippe Poutou – az Új Antikapitalista Párt (NPA) jelöltje;
- Nathalie Arthaud – a Lutte Ouvrière (Munkás Harc) képviselője;
- Jacques Cheminade – a Szolidaritás és Haladás (Solidarité et Progrès) párt jelöltje.
Franciaországban az elnökválasztáson való jelöltséghez – a hivatalos jelöltlista összeállításához – a helyi vezetők (polgármesterek, önkormányzati képviselők, választott tisztségviselők) aláírásaira (aportációjára) volt szükség; 2012-ben tíz jelölt kapta meg a szükséges ajánlásokat.
Választási rendszer
A francia elnöki választás kétfordulós rendszerben zajlik: ha az első fordulóban egyik jelölt sem kap abszolút többséget, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább a második fordulóba, ahol a több szavazatot szerző válik elnökké. Így történt 2012-ben is: az első forduló után François Hollande és Nicolas Sarkozy jutott tovább.
Eredmények és részvétel
Az első fordulóban a főbb jelöltek körülbelüli eredményei:
- François Hollande – kb. 28–29%;
- Nicolas Sarkozy – kb. 27%;
- Marine Le Pen – kb. 18%;
- Jean-Luc Mélenchon – kb. 11%;
- François Bayrou – kb. 9%.
A második fordulóban François Hollande győzött, és az elnökséget megnyerte: a végső eredmény Hollandenek körülbelül 51,6%–át, Sarkozynek kb. 48,4%‑át mutatta (a hivatalos végeredmény Hollandenek 51,64%–Sarkozy 48,36% volt). A részvétel magas volt: a szavazók többsége részt vett mindkét fordulóban, a részvételi arány nagyjából a 70–80% közötti sávban alakult (a pontos, területi bontású adatok az állami választási kimutatásokban találhatók).
Fő témák és következmények
A kampány központi témái között szerepeltek:
- a gazdasági válság és a munkanélküliség (különösen a fiatalok körében);
- az állami megszorító intézkedések (austeritás) és a gazdasági növekedés ösztönzése;
- az európai adósságválság és Franciaország szerepe az EU fiskális politikájában;
- biztonság és bevándorlás – különösen a Nemzeti Front erősödése miatt;
- a társadalmi igazságosság és adópolitika (Hollande kampánya során többek között a magas jövedelműekre vonatkozó emelt adókat említette).
A választás jelentős politikai következményekkel járt: François Hollande lett Franciaország elnöke és a Szocialista Párt politikai sikere után baloldali irányváltásról beszéltek. Hollande 2012 és 2017 között töltötte be az elnöki tisztséget, programját erősen meghatározták a belpolitikai és európai gazdasági kihívások.
Összefoglalva: a 2012-es elnökválasztás a jobb- és baloldal közötti éles versenyt mutatta, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, és végül a baloldal jelöltje, François Hollande győzedelmeskedett, leváltva az addigi elnököt, Nicolas Sarkozy-t.
.svg.png)

.svg.png)