A 2011-es tucsoni lövöldözés tömeggyilkosság volt az arizonai Tucsonban.

A támadás 2011. január 8-án történt egy reggeli nyilvános találkozón. Tizenkilenc embert lőttek meg; közülük hatan meghaltak, és tizenhárom megsérült. A sebesültek között volt súlyos és életveszélyes sérülés is.

Gabrielle Giffords amerikai képviselőnő egy helyi, választókerületi találkozót tartott egy Safeway áruház parkolójában, amikor a támadó tüzet nyitott a résztvevőkre.

Giffordst nagyon rövid távolságból lőtték a fejébe; állapota közvetlenül a lövés után rendkívül súlyos volt, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, és hosszú rehabilitáción esett át. A hat meggyilkolt között volt John Roll, Arizona körzetének főbírója, továbbá meghalt Gabe Zimmerman, Giffords egyik munkatársa, és a kilencéves Christina-Taylor Green, aki különösen nagy felháborodást váltott ki a közvéleményben.

A tettes és az eljárás

A 22 éves, korábban pszichés problémákkal küzdő skizofrén Jared Lee Loughner-t a helyszínen letartóztatták. Az első vádemelések után mentális állapotára hivatkozva ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánították a tárgyalásra; később azonban pszichiátriai kezeléssel helyreállt a tárgyalásra való alkalmassága. A nyomozás és a jogi eljárás során több vádat is emeltek ellene (kezdetben többek között öt vádpont is szerepelt a vádiratban), végül Loughner 19 bűncselekményben vallotta magát bűnösnek. A támadás motívuma teljes körűen nem vált ismertté. Loughnert 2012 novemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Következmények és hatás

A tucsoni támadás erős nemzeti vitát indított el az Egyesült Államokban a politikai retorika, a közbiztonság és a fegyverbirtoklás szabályozása kapcsán. A helyi közösség és az ország szerte tömeges megemlékezésekkel, gyertyás felvonulásokkal reagált a tragédiára. Gabrielle Giffords hosszú rehabilitáció után részben visszatért a nyilvánosság elé, de 2012 januárjában lemondott képviselői posztjáról, hogy folytathassa felépülését. Később férjével, Mark Kellyvel folytatott munkája révén a fegyveres erőszak visszaszorítását célzó közéleti tevékenységekhez kapcsolódó kezdeményezések is erősödtek.

A lövöldözés hatása a helyi jogalkotásra és a politikai kultúrára hosszabb távon is érezhető maradt: a tragédia emlékére emlékművek, adománygyűjtések és közösségi programok jöttek létre a sérültek és az áldozatok családjainak támogatására, illetve a hasonló erőszakos cselekmények megelőzésére.