Önkéntes egyesület (definíció) — létrehozás és jogi követelmények

Gyors és érthető útmutató az önkéntes egyesület létrehozásához: alapítási feltételek, jogi kötelezettségek, regisztrációs lépések és gyakorlati tippek.

Az önkéntes egyesület vagy szövetség olyan személyek csoportja, akik önkéntesen kötnek megállapodást egy testület (vagy szervezet) létrehozására, hogy együtt dolgozzanak egy közös cél eléréséért. Az egyesület tipikusan tagokból áll, belső szabályok (alapszabály vagy alapszerződés) szerint működik, és tevékenysége lehet kulturális, sport-, szociális, környezetvédelmi, oktatási, karitatív stb.

Az esetek többségében nincs szükség túlzott formalitásokra egy egyesület létrehozásához. Egyes jogrendszerekben azonban van egy minimális létszám, amely az egyesületet alapító személyek számát határozza meg; máshol pedig az egyesületnek be kell jelentkeznie a rendőrségen vagy más hivatalos szervnél, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az egyesület létezéséről. Ez nem feltétlenül a politikai ellenőrzés eszköze, hanem sokkal inkább a gazdaság csalástól való védelmét szolgálja.

Létrehozás alaplépései

• Alapító tagok összegyűjtése: sok jogrendszerben szükséges legalább egy minimális számú alapító (például 2–10 fő), de ez országonként eltér.
• Alapszabály/Alapító okirat megfogalmazása: tartalmazza az egyesület nevét, célját, székhelyét, tagsági feltételeket, szerveket (közgyűlés, elnökség, ügyintézők), döntéshozatali szabályokat és a vagyon kezelésének elveit.
• Alapító közgyűlés: az alapítók összeülnek, elfogadják az alapszabályt, megválasztják az első vezetőket és felvételről hoznak döntést; erről jegyzőkönyv készül.
• Bejelentés/Bejegyzés: ha a helyi jog előírja, az egyesületet be kell jelenteni vagy be kell jegyezni a megfelelő hatóságnál (pl. bíróság, cégbíróság, hatósági nyilvántartás vagy ritkábban rendőrség).
• Bankszámla nyitása és adószám: ha az egyesület gazdasági műveleteket folytat vagy támogatásokat kezel, célszerű külön bankszámlát nyitni és szükség esetén adószámot igényelni.

Mi szerepeljen az alapszabályban (ajánlott tartalom)

• Az egyesület neve és székhelye
• A célok és tevékenységi területek pontos meghatározása
• Tagság felvétele, megszűnése és kizárás szabályai
• A szervek összetétele, hatásköre és választásuk módja (közgyűlés, vezetőség, ellenőrző szerv)
• Döntéshozatali mechanizmusok (határozatképesség, szavazati arányok)
• Vagyon kezelése, számlázás, könyvelés és éves beszámoló
• Az egyesület megszűnésének és a vagyon sorsának rendezése

Jogok, kötelezettségek és felelősség

• Tagok jogai: részt venni a közgyűlésen, szavazni, tisztségre jelölni magukat, tájékoztatást kapni.
• Tagok kötelezettségei: alapszabály betartása, tagdíj fizetése, egyesület érdekeinek előmozdítása (ha erre vonatkozó szabály van).
• Felelősség: általában az egyesület jogi személyisége (ha bejegyzett) viseli a kötelezettségeket; a tagok személyes felelőssége korlátozott, kivéve ha jogellenes magatartás, szerződéses vállalás vagy biztosított garancia esetén külön vállalták a felelősséget, illetve ha visszaélés vagy csalás történik.

Pénzügyek, könyvelés és átláthatóság

Még a kisebb önkéntes egyesületek esetén is fontos a kettősségesség elkerülése: külön bankszámla, átlátható nyilvántartás és egyszerű pénzügyi beszámolók. Ha az egyesület támogatásokat, pályázati pénzeket fogad, vagy alkalmazottakat foglalkoztat, a pontos könyvelés és a vonatkozó adókötelezettségek teljesítése elengedhetetlen.

Nyilvántartás és bejelentési kötelezettségek

Sok helyen léteznek olyan nyilvántartások, amelyekbe az egyesületeket be kell jelenteni, részben az átláthatóság, részben a visszaélések megelőzése miatt. A bejelentés tartalma és a bejelentés helye jogrendszerenként változik; előfordulhat, hogy a bejegyzés kötelező, másutt csak a pénzügyi tevékenységek miatt szükséges adószám bejelentése.

Mikor érdemes bejegyeztetni az egyesületet?

• Ha jogi személyiséget szeretnének (szerződések, vagyonkezelés, bankszámla, támogatások felvétele miatt).
• Ha alkalmazottat kívánnak foglalkoztatni vagy rendszeres gazdasági tevékenységet folytatnak.
• Ha pályázatokon szeretnének indulni, amelyek bejegyzett státuszt írnak elő.

Megelőzés a visszaélések ellen

Az egyesületek átlátható működése, rendszeres beszámolók és jó belső ellenőrzés csökkentik a visszaélések kockázatát. A nyilvános elérhetőség (székhely, kapcsolattartó) és a tagság demokratikus, dokumentált döntései segítik a bizalmat.

Megszűnés és vagyon rendezése

Az alapszabályban ajánlott rögzíteni, hogyan történik az egyesület megszűnése és a fennmaradó vagyon sorsa (például átadás hasonló célú más szervezetnek). Jogszabályi előírások esetén a megszűnés módját és a vagyon elszámolását is be kell tartani.

Gyakorlati tippek az alapítóknak

• Fogalmazzák meg tisztán a célt és a célcsoportot — ez megkönnyíti a működést és a pályázati források megszerzését.
• Készítsenek egyszerű, érthető alapszabályt, és vezessenek alapító jegyzőkönyvet.
• Rendszeresen tartsanak közgyűlést és dokumentálják a döntéseket.
• Tartsák elkülönítetten a személyes és egyesületi pénzeket, és vezessenek legalább egyszerű könyvelést.
• Ha kétségek merülnek fel jogi vagy adózási kérdésekben, kérjenek szakértői (jogi, könyvelői) tanácsot.

Megjegyzés: A pontos szabályok és követelmények jelentősen eltérhetnek országonként és jogrendszerenként. A fenti leírás általános tájékoztatás; konkrét ügyben érdemes a helyi jogszabályokat tanulmányozni vagy jogi tanácsot kérni.

Keresés betűvel