Willendorfi vénusz
A Willendorfi Vénusz, más néven Willendorfi nő, egy 11,1 cm (4 3/8 hüvelyk) magas női szobor. Josef Szombathy régész fedezte fel 1908-ban egy Willendorf melletti paleolitikus lelőhelyen. Willendorf egy falu Alsó-Ausztriában, Krems városának közelében. A szobrocska egy olyan mészkőből készült, amely a környéken nem található. Vörös okkersárgával van színezve.
Egy 1990-ben készült tanulmány szerint az ábra Kr.e. 24.000 és 22.000 között készült. Nagyon keveset tudunk az eredetéről, arról, hogy hogyan készült, vagy hogy mit jelentett a készítői számára.
A Vénusz nem realista portré, hanem a női alak idealizálása. A szeméremtest, a mellek és a duzzadt has nagyon hangsúlyos. Ez a termékenységgel való erős kapcsolatra utal. Apró karjai a mellei fölött vannak összefektetve, és nincs látható arca. A fejét valamilyen fonat, szemek vagy valamiféle fejdísz fedik. Az arc hiánya arra késztetett néhány régészt és filozófust, hogy a Vénuszt "egyetemes anyának" tekintsék.
Mindezek mellett sok tudós úgy véli, hogy a vénusz hajának tekervényei a női menstruációs ciklusokat vagy az ovulációt hivatottak jelképezni.
A becenév, amely a meglehetősen elhízott figurát a "Vénusz" klasszikus képéhez hasonlítja, ellenállást vált ki néhány modern elemzésben. "Ezeknek a figuráknak az ironikus "Vénusz"-ként való azonosítása kellemesen kielégített bizonyos akkori feltételezéseket a primitívekről, a nőkről és az ízlésről" - jegyezte meg Christopher Witcombe [1]. Ugyanakkor szakmai vonakodás mutatkozik a paleolitikus Ó-Európa Földanya istennőjeként való azonosítása iránt. Egyesek szerint testessége egy vadászó-gyűjtögető társadalomban magas státuszt képviselhetett, és nyilvánvaló termékenysége mellett a biztonság és a siker jelképe lehetett.
A szobor lábai nem teszik lehetővé, hogy önállóan álljon. Emiatt azt feltételezik, hogy a szobrot nem csak nézegetni, hanem tartani is kellett.
Catherine McCoid és LeRoy McDermott szerint a figurákat a nők önarcképként készítették. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a fej profilból nézve, bár nincsenek határozott arcvonásai, úgy tűnik, mintha lefelé nézne. Az összes Vénusz-figura közös fizikai jellemzői: vékony felsőtest, nagymértékben eltúlzott mellek, nagy fenék és comb, nagy has (valószínűleg a terhesség miatt), és furcsán hajlított, rövid lábak, amelyek aránytalanul kicsi lábfejekben végződnek. Mégis, ha úgy nézzük, mintha egy nő nézne lefelé a testére, a fizikai jellemzők, perspektivikusan nézve, helyesnek tűnnek. A Willendorfi Vénusz és egy terhes nő között, felülről szemlélve, feltűnő hasonlóságok vannak.
A Willendorfi Vénusz a bécsi Naturhistorisches Museum gyűjteményének része[2].
A figura felfedezése és elnevezése óta számos hasonló szobrocskát és más műalkotást fedeztek fel. Ezeket együttesen Vénusz-figuráknak nevezik.
Willendorfi Vénusz
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a Willendorfi Vénusz?
V: A Willendorfi Vénusz, más néven Willendorfi nő, egy 11,1 cm (4,4 hüvelyk) magas női vagy nőszerű szobor, amelyet a történelem előtti időkben, talán 30 000 évvel ezelőtt faragtak.
K: Hol találták meg?
V: Az alsó-ausztriai Willendorf közelében találta Josef Szombathy régész 1908-ban.
K: Milyen anyagból készült?
V: A szobor oolitos mészkőből készült.
K: A tudósok szerint mikor készült?
V: Egy 1990-es tanulmány szerint a szobrot i. e. 24 000 és 22 000 között készítette valaki a Gravettian kultúrában, kovakőszerszámokkal.
K: Úgy néz ki, mint egy igazi nő?
V: Nem, az intim részei, a mellei és a nagy hasa sokkal nagyobbak a magasságához képest, mint amekkorák egy igazi nőnél lennének.
K: Mit sugall a kövérsége a jelentéséről? V: Egyes tudósok szerint kövérsége azt jelenti, hogy magas státuszú nő, mivel a vadászó-gyűjtögető társadalmakban csak a gazdag nők voltak kövérek; ez utalhat a biztonságra és a sikerre.
K: Miért nincs arca? V: Azért nincs arca, mert a régészek és filozófusok szerint a Vénusz egy "egyetemes anya" figurát hivatott ábrázolni; egyes modern elemzők szerint a "Vénusz" becenév emiatt nem megfelelő.
