Tiberius Sempronius Gracchus — római néptribunus, a Lex Sempronia Agraria
Tiberius Sempronius Gracchus — római néptribunus, a Lex Sempronia Agraria előterjesztője; földreformja és erőszakos halála megrázta Rómát és elindította a politikai átalakulást.
Tiberius Sempronius Gracchus (Kr. e. 163/162 – Kr. e. 133) a római köztársaság egyik legismertebb politikusa és néptribunusa volt. Előkelő családból származott: anyja Cornelia Africana volt, a híres Scipio Africanus lánya, testvére pedig Gaius Gracchus, aki később szintén vezető szerepet játszott a reformmozgalomban. Fiatal korában katonai szolgálatot teljesített, többek között a numantiai háborúban Scipio Aemilianus alatt, és katonai tapasztalata nagy hatással volt politikai nézeteire: célja a kisbirtokos parasztság megmentése és a hadkötelesség fenntartása volt.
Lex Sempronia Agraria — a földreform lényege
Tiberius legismertebb javaslata a „Lex Sempronia Agraria” volt (Kr. e. 133). A törvény célja az volt, hogy az ager publicus (az állami, vagy közösségi birtok) nagymértékű, de formálisan törvénytelen magánbirtoklását korlátozza, és a földet részben a földnélkülieknek és katonai veteránoknak ossza ki. A reform fő elemei a következők voltak:
- Földhasználati korlát — a gazdagoknak érvényben lévő birtokukra határt szabtak; a források szerint a javaslat körülbelül 500 iugerum (nagyjából 125 hektár) alapvető birtokméretet engedélyezett személyenként, és további földet írt elő házasságból született gyerekek után (a pontos számok a forrásokban eltérően jelennek meg).
- Átadás a szegényeknek — a korlátozáson felüli földeket felosztották volna a földnélküli római polgárok között, hogy kisparcellákat kapjanak, amelyek megélhetést biztosíthattak nekik és lehetővé tették katonai szolgálatukat.
- Földbizottság — a törvény egy bizottság felállítását is javasolta az ingatlanok felmérésére és a kiosztás végrehajtására; a bizottság feladata lett volna a kompenzációk elbírálása is a jogos fejlesztésekért.
Politikai konfliktusok és a törvény elfogadása
A szenátus és a nagybirtokos osztály hevesen ellenezte Tiberius tervét, mivel jelentős gazdasági érdekeik sérültek volna. A törvényhozási küzdelem során Tiberius a plebeiusok gyűléséhez (Concilium Plebis) fordult, és ezzel megkerülte a szenátust — ez is hozzájárult a feszültségek kiéleződéséhez. A szenátusi ellenállás egyik eszköze az volt, hogy meggyőzték Marcus Octavius nevű néptribunust, hogy tegye meg a törvény megakadályozására szolgáló vétót. Tiberius azonban rendkívüli lépésre szánta el magát: a plebeius gyűlés hatáskörével Octaviust eltávolíttatta a tisztségéből, hogy törvényét elfogadtassa — ez a tett akkoriban rendkívül ellentmondásosnak és alkotmányellenesnek számított.
Erőszak és halál
A politikai helyzet 133-ban egyre robbanásveszélyesebbé vált. A hagyományos elit egy része úgy ítélte meg, hogy Tiberius veszélyt jelent a köztársaság hagyományos rendjére és hatalma megingatására, ezért ellenreakciót szerveztek. A szenátushoz közel álló csoportok — élükön olyan vezető családokkal — zavargást robbantottak ki, amelynek során Tiberius és több támogatója erőszak áldozata lett; halott teste(inek egy részét) a Tiberis folyóba dobták. Kortárs és későbbi források Tiberius meggyilkolását tekintik az első jelentős politikai erőszakos cselekménynek a római köztársaság belpolitikájában, amely végzetes precedenst teremtett.
Utóhatás és örökség
Tiberius halála után testvére, Gaius Gracchus folytatta a reformokat, és ő is hasonló módon elszenvedte a megtorlást néhány évvel később. A testvéreket összefoglalóan Gracchiéknak nevezik; politikájuk és tetteik súlyos hatással voltak Rómára:
- A Gracchusok nézetei előtérbe helyezték a populares (a nép pártja) és az optimates (a szenátori konzervatív elit) közti ellentétet, amely később ismétlődő politikai konfliktusokhoz és polgárháborúkhoz vezetett.
- Bár kezdetben a szenátus elutasította Tiberius törekvéseit, hosszabb távon néhány eleme — elsősorban a földkérdés rendezése és a kisbirtokos réteg megőrzése — beépült a későbbi szabályozásokba és reformokba.
- Tiberius tettei és az őt követő erőszak precedenst teremtettek a politikai kiiktatásra és a tömegek mozgósítására, ami végül hozzájárult a köztársaság hanyatlásához és a későbbi diktatúrák előfeltételeihez.
Tiberius Sempronius Gracchus személye és programja mind a korabeli, mind a későbbi forrásokban élénk vitákat váltott ki: egyesek népi hősként, mások a köztársaságot veszélyeztető demagógként ábrázolják. Mindenesetre reformkísérletei és tragikus halála alapvetően befolyásolták Róma politikai fejlődését.
Tiberius Gracchus egy római érmén
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Tiberius Sempronius Gracchus?
V: Tiberius Sempronius Gracchus a plebs fontos római tribunusa volt.
K: Mi volt a Tiberius Sempronius Gracchus által javasolt "Lex Sempronia Agraria" reform?
V: A Tiberius Sempronius Gracchus által javasolt "Lex Sempronia Agraria" reform célja a szegények és hajléktalanok számának csökkentése volt azáltal, hogy a gazdagok csak bizonyos mennyiségű földet birtokolhattak. A többi földet a római hadsereg hajléktalan veteránjai kapták volna.
K: Miért nem tetszett a római szenátusnak Tiberius Gracchus terve?
V: A római szenátusnak azért nem tetszett Tiberius Gracchus terve, mert csökkentette volna a gazdag földbirtokosok hatalmát és vagyonát.
K: Hogyan ellenezte a római szenátus Tiberius Gracchus tervét?
V: A római szenátus meggyőzött egy másik, Marcus Octavius nevű tribunust, hogy álljon Tiberius Gracchus ellen.
K: Mi történt végül Tiberius Gracchussal?
V: Elég feszültség alakult ki ahhoz, hogy a szenátorok közül néhányan székükkel agyonverték Tiberiust, és holttestét a Tiberisbe dobták.
K: Mi a jelentősége Tiberius halálának?
V: Tiberius halálát tekintik az első olyan halálesetnek, amelyet a római kormányzat politikai problémái okoztak.
K: Ki volt Gaius Gracchus, és mi történt vele?
V: Gaius Gracchus Tiberius Gracchus testvére volt, aki szintén megpróbálta megreformálni a római kormányt, de megölték.
Keres