Szinkronműugrás (szinkronugrás) — definíció, szabályok és pontozás

Szinkronműugrás: definíció, szabályok és pontozás egy helyen — technikai és szinkronbírók, fordulók, ugrástípusok és olimpiai háttér.

Szerző: Leandro Alegsa

Szinkronműugrás (szinkronugrás) olyan műugrásforma, amelyben két ugró egyszerre, párosban hajt végre ugrásokat háromméteres ugródeszkáról vagy tízméteres platformról. Ez a sportág a műugrás egyik specialitása, és 2000 óta, a sydneyi olimpiai játékok bevezetésétől része az olimpiai programnak. A versenyek formátuma és a pontozás a versenyszinttől (pl. országos, világkupa, olimpia) függően változhat, de a nemzetközi szabályokban általában az alábbi elvek érvényesülnek.

Alapvető szabályok

  • Versenyzők: kétfős párok (azonos nemű párosok a legtöbb hivatalos versenyen; egyes sorozatokban létezik mixed, azaz vegyes páros kategória).
  • Eszközök: versenyszám szerint ugródeszka (3 m) vagy platform (10 m).
  • Fordulók száma: általában öt fordulóból áll a döntő (versenyenként eltérhet; egyes korosztályi vagy rendezvényeken hat forduló is előfordulhat).
  • Ugrástípusok: a versenyszámokban rendszerint két kötelező (korlátozott nehézségű) ugrást és három szabad (korlátlan nehézségű) ugrást kell bemutatni. A kötelező ugrásokra meghatározott maximális nehézségi fok (például DD = 2.0) vonatkozhat.

Pontozás és bírói rendszer

A pontozás célja két részt egyszerre értékelni: az egyéni végrehajtást (mindkét ugró technikája) és a páros szinkronitást (ütem, testhelyzetekazonossága, belépés egy időben). A nemzetközi gyakorlatban a bírói testület felépítése és a pontszámítás a következő alapelveken nyugszik:

  • Bírók feladatai:
    • Technikai/egyéni bírók: az egyes ugrók végrehajtását, testtartását, fordulatok és csavarok technikai helyességét értékelik.
    • Szinkronbírók: a páros szinkronitását – az indulás/odapattanás időzítését, a levegőben mutatott szimmetriát, a közös belépést és a vízbeérés egyidejűségét – vizsgálják.
  • Pontozási mechanizmus (nemzetközi szabályok szerint):
    • A szinkronversenyekben jellemzően több bíró dolgozik: a páros mindkét tagjának végrehajtását külön bírák, valamint külön szinkronbírók is pontozzák. (Nemzetközi szabályok például 11 bíró alkalmazását írhatják elő – különböző csoportokban.)
    • Minden egyes bíró 0–10 pontig ad pontszámot, fél pontonkénti osztásokkal.
    • A pontozás során bizonyos szélsőértékeket elvetnek (magas és alacsony pontszámok kiszűrése), majd a kiválasztott pontszámokat összesítik.
    • Az így kapott összpontszámot megszorozzák egy korrekciós tényezővel (a gyakorlatban 3/5 = 0,6 gyakran használatos a kiválasztott pontszámok átalakításához), majd megszorozzák a merülés nehézségi fokával (Degree of Difficulty, DD). Az eredmény adja az adott ugrás végső pontszámát.
  • Példa (egyszerűsített): A bírók által kiválasztott öt pontszám összege × 0,6 × DD = az ugrás pontszáma. (A tényleges eljárás részletei és a bírói számok a szabályzat függvényében pontosan meghatározottak.)

Értékelési szempontok

  • Kiugrás és ritmus: azonos időzítésű, egyforma elrugaszkodás a deszkáról/platformról.
  • Levegőben végrehajtott mozdulatok: testtartás, forgások és csavarok egyezősége, testvonalak tisztasága.
  • Magasság és távolság: a bemutatott ugrás magassága és a belépés távolsága a deszkától/platformtól (optimális, biztonságos távolság növeli a pontszámot).
  • Vízzé érkezés: egyenes, minimális fröccsenéssel történő belépés súlyozottan számít.
  • Szinkronitás: az indulás, a mozdulatok végrehajtása és a belépés időbeli egyezése a párosnál.
  • Technikai hibák: például eltérés a forgásszámban, laza testtartás, kényszerű korrekció a levegőben vagy szabálytalanság a felugrásnál büntetést vonhat maga után.

Stratégia és felkészülés

A párosoknak a technikai tökéletesség mellett a szinkronizációra kell hangsúlyt fektetniük: azonos ritmusú edzések, közös gyakorlatok a kiugrás és belépés időzítésének finomítására, valamint célzott munkák a közös testtartások és fordulatok egységes megvalósítására. A nemzetközi sikerhez fontos a magas DD-vel rendelkező szabad ugrások és a megbízható, tiszta végrehajtás kombinációja.

Összefoglalva: a szinkronműugrás egyszerre követel technikát, erőt, bátorságot és páros összhangot. A bírák egyszerre értékelik az egyéni végrehajtást és a kettő közötti szinkront; a végső eredményt pedig az egyes ugrások pontszámainak összege alapján hirdetik ki.

A szinkronizált búvárkodás története

A szinkronugrás az 1995-ös FINA világbajnokságon mutatkozott be nemzetközileg. 1999-ben a NOB végrehajtó bizottságának Lausanne-ban tartott ülésén négy szinkronugró versenyszámot vettek fel az olimpiai programba. Ezután a 2000-es sydneyi játékokon debütált olimpiai sportággá vált a háromméteres ugródeszka és a tízméteres pódium versenyszámokkal a férfiak és a nők számára.



Merülések típusa

Merülés csoportok

A merüléseknek hat csoportja van. Az első négy mutatja a búvár forgási irányát.

1. Előre csoport: A búvár a deszka elejével szemben áll, és a víz felé ugrik.

2. Visszafelé csoport: A hátrafelé merülés a deszka végén kezdődik, a búvárok háttal a víznek.

3. Fordított csoport: A fordított merülés úgy kezdődik, hogy a búvár a deszka elejével szemben áll, majd a deszka felé fordul.

4. Befelé irányuló csoport: ezek a merülések a deszka végén kezdődnek, a búvárok háttal a víznek, de aztán a deszka felé fordulnak.

5. Csavart csoport: Bármilyen csavart használó merülés, kivéve a karlendítést.

6. Karfatartó csoport: A merülések a merülés előtt a platform végén lévő kézenállással kezdődnek.

Testhelyzetek

A merülést a következő négy pozíció egyikével lehet végrehajtani.

Pike: A karok elhelyezése az egyes búvárok merüléseinek megfelelően eltérő lehet.

Tuck: A test derékban és térdben behajlítva, a combok a mellkashoz húzódnak.  A sarkakat a fenékhez közel tartjuk, és a lábakat együtt kell tartani.

Egyenes: derékban vagy térdben való hajlítás nélkül. A karok elhelyezése a búvár választása szerint változhat, vagy a végrehajtott merülés határozza meg.

Szabad: a fenti három pozíció bármelyikének használata, vagy azok kombinációja, amikor csavarodó merülést hajt végre.



Pontozás és bírálat

Pontozás

Míg az egyéni versenyszámok pontozásához hét bíró szükséges, addig a szinkronugrásnál 11 bíró pontoz. Egy szinkronúszó verseny során három bíró értékeli A búvár teljesítményének befejezését, míg három másik bíró B búvár teljesítményének befejezését. A fennmaradó öt bíró két búvár szinkronúszását pontozza. Minden bíró 0 és 10 pont között, félpontos lépésekben értékeli a merülést.

10: Kiváló

8,5-9,5: Nagyon jó

7-8: Jó

5-6.5: Elégséges

2.5-4.5: Hiányos

0,5-2: Nem kielégítő

0: Teljesen sikertelen

Bírálat

A bírók a merülés következő részeit értékelik az összpontszám meghatározásához:

Megközelítés: néhány lépés előre a deszka végéig a felszállás előtt. Simán, de erőteljesen, jó formával.

Felszállás: A búvár leugrik a deszkáról a merülés végrehajtása előtt. fontos a kontroll és az egyensúly megmutatása, a megfelelő szög és távolság a deszkától.

Emelkedés: A nagyobb ugrás lehetővé teszi a búvárok számára, hogy pontosan és egyenletes mozgással merüljenek.

Végrehajtás: megfelelő mechanikai teljesítmény, készségek, forma és kecsesség.

Bejegyzés: A vízbe lépés azért fontos, mert ez az utolsó pillanat, amit a bíró megfigyel. Függőlegesnek kell lennie, minimális fröccsenéssel.





Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3