Spektrométer
A spektrométer olyan optikai műszer, amelyet a fény tulajdonságainak mérésére használnak az elektromágneses spektrum egy meghatározott részén.
A független változó általában a fény hullámhossza. A mért változó leggyakrabban a fény intenzitása, de lehet például a polarizációs állapot is. A spektroszkópiában spektrométert használnak a színképvonalak előállítására, valamint hullámhosszuk és intenzitásuk mérésére. A spektrométer kifejezés olyan műszerekre vonatkozik, amelyek a gamma- és röntgensugárzástól a távoli infravörös tartományig igen széles hullámhossz-tartományban működnek.
Általánosságban elmondható, hogy egy adott műszer a spektrum különböző részeinek mérésére használt különböző technikák miatt a teljes tartomány egy kis részén fog működni. Az optikai frekvenciák alatt (vagyis a mikrohullámú, rádió- és hangfrekvenciákon) a spektrumanalizátor egy szorosan kapcsolódó elektronikus eszköz.
Különböző diffrakciós spektrométerek összehasonlítása: reflexiós optika, fénytörési optika, száloptika
Spektroszkópok
A spektrométereket a spektroszkópiai elemzés során az anyagok azonosítására használják. A spektroszkópokat gyakran használják a csillagászatban és a kémia egyes ágaiban. A korai spektroszkópok egyszerűen prizmák voltak, amelyeken a fény hullámhosszát jelölő fokozatok voltak. A modern spektroszkópok, például a monokromátorok, általában diffrakciós rácsot, mozgó rést és valamilyen fotodetektort használnak, mindezt automatizáltan, számítógép által vezérelve. A spektroszkópot Gustav Robert Georg Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen találta fel.
Referenciamunkák
- Hogyan dolgozzunk a spektroszkóppal : gyakorlati kézikönyv a mindenféle spektroszkópokkal való bánásmódról
1882; Browning, John (1835-1925) NOT_IN_COPYRIGHT - online teljes szöveges letöltés
Kapcsolódó oldalak
