A Sao a Neptunusz nem gömb alakú holdja. Matthew J. Holman és társai 2019. augusztus 14-én találták meg.

A Sao mintegy 22,4 millió km távolságban kering a Neptunusz körül, és átmérője körülbelül 44 km (0,04-es albedót feltételezve).

A Sao nagyon ferde és excentrikus pályán kering a Neptunusz más, nem szférikus holdjaihoz viszonyítva.

A Sao vagy Neptun XI, mint a Neptunusz számos további holdja, az egyik Nereidáról kapta a nevét; a Sao a vitorlázással volt kapcsolatban, és "A megmentő" vagy "Biztonság" néven emlegetik. Nevének 2007. február 3-i bejelentése (IAUC 8802) előtt a Sao ideiglenesen S/2002 N 2 néven volt ismert.

Felfedezés és megfigyelés

A Sao felfedezése a digitális égboltfelméréseknek és a nagy távcsövekkel végzett mélyképek összehasonlító elemzésének köszönhető. Mivel egyike a Neptunusz külső, kis és halvány holdjainak, megfigyelése nehéz: csak nagyobb távcsövekkel és hosszabb expozíciós időkkel detektálható. A felfedezést követően a pályaelemeket többszöri megfigyeléssel finomították.

Pálya és dinamikai besorolás

A Sao egy távoli, szabálytalan (irregular) hold, ami azt jelenti, hogy pályája jelentősen eltér a belső, nagyobb, közel körpályás holdakétól. Jellemzői:

  • nagy fél-nagytengely (távolság a Neptunusztól): ~22,4 millió km;
  • erősen ferde (magas inklináció) és excentrikus (nem kerek) pálya;
  • keringési ideje hosszú: mivel távol kering, keringési ideje több száz napos nagyságrendű;
  • dinamikailag valószínűleg megfogott objektum: sok ilyen szabálytalan hold eredete a Kuiper-öv vagy a külső Naprendszer más populációihoz köthető capture (befogási) folyamat.

Fizikai jellemzők

A Sao kisméretű és sötét: az átmérőre adott becslés (kb. 44 km) egy 0,04-es albedó feltételezésén alapul. Ez az albedó megfelel a sötétebb, karbonban gazdag, külső Naprendszerbeli kis testek jellemző visszaverő képességének. Mivel a Sao fénye nagyon gyenge, részletes spektrális vagy morfológiai adatok jelenleg korlátozottak vagy hiányoznak; emiatt pontos összetétele, felszíni jellemzői és forgási periódusa még bizonytalan.

Eredet és elnevezés

A szabálytalan pálya és a kis méret arra utal, hogy a Sao nem a Neptunusz rendszerének őshonos, keletkezéskor kialakult holdja, hanem később megközelítőleg befogott test lehetett. Több ilyen hold esetében felmerül a lehetőség, hogy korábbi ütközések vagy részekre szakadás hozta létre a jelenlegi populációt.

A névhasználatban a Sao a görög mitológiából származó Nereida nevére utal; a Nereidák a tenger nimfái, így a Neptunusz holdjainak elnevezési konvenciójába illeszkedik. A Sao neve a vitorlázáshoz és a biztonsághoz kötődik, magyarul nagyjából „a megmentő” vagy „biztonság”.

Megfigyelés és további kutatások

A Sao-ról több adatgyűjtésre van szükség ahhoz, hogy pontosabban meghatározhassuk forgási periódusát, alakját, felszíni fényességváltozásait és spektrumát. Nagy teljesítményű optikai távcsövek és jövőbeli űrszondák segíthetnek ezekben a mérésekben. A további pontosítások fontosak a Neptunusz rendszerének kialakulásáról és a külső Naprendszer dinamikájáról alkotott modellek számára.

Összehasonlítás más Neptunuszi holdakkal

A Sao nem hasonlítható a nagy, belső és szabályos holdakhoz (mint a Triton vagy Proteusz): kisebb, halványabb és pályája rendezetlenebb. A Neptunusz körül számos hasonló méretű, szabálytalan hold kering, ezek együtt segítenek megérteni a bolygó körüli dinamikai történetet és a külső holdcsoportok kialakulását.

Összefoglalva: a Sao egy halvány, távoli és szabálytalan Neptunusz-hold, amelynek pontos fizikai és dinamikai tulajdonságainak feltárása további megfigyeléseket és elemzéseket igényel.