Raynaud-szindróma (Raynaud-jelenség) – tünetek, okok, kezelés

Raynaud-szindróma: hideg, elszíneződött ujjak — tünetek, okok és hatékony, gyakorlati kezelések és megelőzési tippek a jobb keringésért.

Mi az a Raynaud-szindróma?

Raynaud-szindróma (vagy Raynaud-jelenség) a kis artériák átmeneti összehúzódása (vasospazmusa), amely következtében a bőr vérellátása csökken. Leggyakrabban az ujjakon és a lábujjakon jelentkezik, de előfordulhat az orron, a fülön vagy más testrészeken is. A panaszok tipikusan hideg vagy érzelmi stressz hatására lépnek fel.

Tünetek

• Az érintett végtagok színváltozása: gyakran először fehéres (vér hiánya), majd kékes (oxigénhiány), végül piros (visszatérő véráramlás) színűek lesznek.
• Hidegség-érzet és zsibbadás vagy bizsergés az ujjakban/lábujjakban.
• Égő vagy fájó érzés a véráramlás visszaállásakor.
• Súlyos esetben fekélyek vagy szövetkárosodás alakulhat ki (ritkább, főleg másodlagos Raynaud esetén).

Okok és típusok

Megkülönböztetünk két fő típust:

• Primer Raynaud (Raynaud-betegség): önálló állapot, nincs ismert alapbetegséghez kötve. Gyakrabban fordul elő nőknél és általában enyhébb lefolyású.
• Szekunder Raynaud (Raynaud-szindróma): valamilyen alapbetegség részeként jelentkezik, például szisztémás szklerózis (scleroderma), szisztémás lupus, reumás ízületi gyulladás vagy más autoimmun betegségek esetén. Ilyenkor a tünetek súlyosabbak lehetnek és nagyobb a szövetkárosodás kockázata.

Bizonyos foglalkozási ártalmak (vibration white finger = rezgés okozta) és egyes gyógyszerek is kiválthatnak vagy súlyosbíthatnak Raynaud-ot.

Kiket érint?

A Raynaud gyakrabban fordul elő nőknél, és gyakran fiatal felnőtt korban kezdődik. Régebbi megfigyelések szerint hajlamosabbak lehetnek a világos bőrű, festékhiányra hajlamos személyek, de a betegség bárkinél előfordulhat, függetlenül etnikumtól vagy családi háttértől.

Kiváltó tényezők

• Hideg expozíció (pl. jeges víz, hideg idő)
• Érzelmi stressz
• Dohányzás (érszűkítő hatás)
• Néhány gyógyszer (pl. bizonyos vérnyomáscsökkentők, migrénellenes ergotamin készítmények, béta-agonisták, bizonyos kemoterápiás szerek)
• Foglalkozási rezgések vagy mechanikai irritáció

Diagnózis

A diagnózis általában a kórtörténet és a tünetek alapján történik. Kiegészítő vizsgálatok segíthetnek elkülöníteni a primer és szekunder formát:

• Fizikális vizsgálat, a tünetek megfigyelése hideg provokáció után
• Kapilláris-mikroszkópia (pl. nailfold capillaroscopy) az ujjbegyek hajszálereinek vizsgálatára
• Vérvizsgálatok: ANA (antitestek) az autoimmun betegségek kizárására, általános labor (CBC, CRP/ESR)
• Szükség esetén vaszkuláris képalkotó vizsgálatok vagy érvizsgálatok

Kezelés

A kezelés célja a tünetek csökkentése, a rohamok ritkítása és a súlyos szövődmények megelőzése. A stratégia attól függ, primer vagy szekunder formáról van-e szó és mennyire súlyos a lefolyás.

Életmódbeli és egyszerű intézkedések

• Kerülje a hideget: réteges öltözködés, meleg kesztyűk, sapka, lábbelik.
• Gyors melegítés: meleg (nem forró) kéz- és lábáztatás.
• Dohányzás abbahagyása, koffein fogyasztás mérséklése.
• Stresszkezelés, lazító technikák (például biofeedback bizonyos esetekben hasznos lehet).

Gyógyszeres kezelés

• Első vonalbeli szerepek: kalciumcsatorna-blokkolók (például nifedipin) a rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére.
• Lokális nitrátok, ACE-gátlók, PDE5-gátlók (súlyos esetekben), iloproszt vagy más vasodilatátorok bizonyos helyzetekben.
• Szekunder Raynaud esetén az alapbetegség kezelése (például autoimmun terápiák) kulcsfontosságú.

Intervenciós és sebészeti lehetőségek

Súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekben szóba jöhet a lokális sympathectomia (érzéstelenítést, vagy idegblokkot követően végzett beavatkozás) vagy ritkábban műtéti megoldások. Ezeket csak tapasztalt centrumokban, gondos mérlegelés után végzik.

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

• Védje a kezét és a lábát hideg és nedvesség ellen (vízálló kesztyű, megfelelő cipő).
• Tartsa melegen a testet: sapka, réteges ruha, meleg párnák.
• Kerülje a dohányzást és a vasoconstrictort ható szereket, ha lehetséges.
• Gyakori mozgás, jó keringés elősegítése — testedzés, ha az orvos is javasolja.

Mikor forduljon orvoshoz?

• Ha a tünetek újonnan jelentkeznek, egyre gyakoribbak vagy súlyosbodnak.
• Ha fekélyek, sebek vagy elszíneződések jelennek meg az ujjakon/lábujjakon.
• Ha az életminőséget jelentősen rontják a rohamok (munka, mindennapi tevékenységek akadályozása).
• Ha egyéb reumás vagy autoimmun tünetek is jelentkeznek (bőrelváltozások, ízületi fájdalom, légzési panaszok), mert ez szekunder formára utalhat.

Szövődmények

Primer Raynaud esetén a súlyos szövődmények ritkák. Szekunder Raynaudban viszont nagyobb a kockázata a bőrszövet károsodásának, fekélyeknek és ritkán gangrénának.

Általában nincs ok túlzott aggodalomra, különösen ha a tünetek enyhék. Ugyanakkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a jelenség új, súlyos vagy romlik az idő múlásával — különösen, ha egyéb kísérőbetegségek is fennállnak.

Ha szükséges, beszéljen háziorvosával vagy reumatológussal a vizsgálatról és a megfelelő kezelésről.

Keresés betűvel