A quokka, Setonix brachyurus, egy kis erszényes, körülbelül egy nagymacska méretű. A makropodák családjába tartozó más állatokhoz, például a kengurukhoz és a wallabikhoz hasonlóan a quokka is fűvel és apró növényekkel táplálkozik, és főként éjszakai életmódot folytat. Nyugat-Ausztrália partjainál néhány kisebb szigeten él, főként a Perth melletti Rottnest-szigeten és az Albany melletti Bald-szigeten. Kis számban a szárazföldön is él a Two Peoples Bay védett területén, amelyet a Gilbert's Potoroo-val osztoznak meg. A quokka a Setonix nemzetség egyetlen tagja.

A quokka tömött testű, rövid orrú és kerek fülekkel. Testhossza általában nagyjából 40–54 cm között mozog, a farok hossza körülbelül 25–33 cm, testsúlya pedig jellemzően 2,5–5 kg. Bundája barna-szürkés, sűrű és durva tapintású, ami jól védi a változó időjárási viszonyok ellen.

Élőhely és elterjedés: a quokák eredetileg a délnyugat-ausztráliai partvidék és környező szigetek bokros, cserjés élőhelyein éltek. A szárazföldi populációk a gyep- és bozótterületeken találhatók, míg a szigetek (különösen a Rottnest-sziget) fontos menedéket nyújtanak a ragadozók hiánya miatt. A szigeti populációk általában stabilabbak, mert ott nincsenek bevezetett ragadozók, mint a vörös róka.

Viselkedés és táplálkozás: a quokka elsősorban éjszakai és szürkületi állat, nappal sűrű növényzetben vagy üregekben pihen. Növényevő: fűféléket, leveleket, hajtásokat, gyümölcsöket és néha kéregdarabokat fogyaszt. A táplálék nagy része víztartalmú növényi részekből áll, ezért jól alkalmazkodott az időszakos vízhiányhoz.

Szaporodás: a quokák viszonylag gyorsan szaporodnak; a vemhesség rövid (nagyjából 27 nap), majd az utód (joey) hosszabb ideig marad az erszényben — általában körülbelül 6 hónapig. A fiatal egyedek ezt követően még egy ideig a közelben maradnak, mielőtt teljesen önállóvá válnának. A nőstények képesek az úgynevezett embryonalis diapauzára (megállított fejlődésre), ami lehetővé teszi számukra, hogy a környezeti feltételekhez igazítva időzítsék a szaporodást. A nemi érettség elérése nagyjából 1–2 éves korban történik.

Veszélyek és védelem: a quokka populációja az elmúlt évszázadokban csökkent, elsősorban az élőhelyek elvesztése, az újragenerált tüzek, valamint a behurcolt ragadozók (rókák, házimacskák) miatt. Emellett a klímaváltozás, betegségek és az emberi zavarás is hozzájárul a problémákhoz. Az IUCN jelenleg a quokkát sebezhető (Vulnerable) fajként tartja nyilván, és Ausztrália törvényei szerint több területen védett fajnak számít. Védelmi intézkedések közé tartozik a ragadozókontroll, élőhely-rekonstrukció, valamint védett területek kijelölése és a helyi transzlokációs programok.

Kapcsolat az emberekkel: a Rottnest-szigeten élő quokkák híresek arról, hogy viszonylag bizalmasak az emberekkel szemben, ami a turisták körében népszerűvé tette őket — különösen az úgynevezett “quokka selfie” jelenség miatt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a quokkák etetése és kézből való etetése káros lehet számukra, könnyen okozhat egészségügyi problémákat, és sok helyen tilos. Ne etesse senki a quokkákat, ne zaklassa őket, és tartsa tiszteletben természetes élőhelyüket. A közelükben való helytelen viselkedés és a fotózás zavarhatja az állatokat és hosszú távon kárt tehet a populációkban.

Érdekességek: a quokka gyakran “a világ legboldogabb állataként” jelenik meg a médiában a jellegzetes, látszólag mosolygó arckifejezése miatt. Bár ez a jelenség vonzó, fontos szem előtt tartani, hogy az állatnak természetes viselkedését tiszteletben kell tartani, és a figyelem nem helyettesítheti a hatékony védelmi intézkedéseket.

  • Gyors tények:
  • Testhossz: kb. 40–54 cm; farok: 25–33 cm; testsúly: kb. 2,5–5 kg.
  • Életmód: főként éjszakai, növényevő.
  • Elterjedés: Nyugat-Ausztrália partvidéke és néhány közeli sziget (pl. Rottnest, Bald Island).
  • Veszélyeztetettség: IUCN – Vulnerable; védett faj Ausztráliában.

A quokka megőrzése: a faj megóvása érdekében fontos a természetes élőhelyek védelme, a behurcolt ragadozók elleni védekezés és a látogatók tudatos tájékoztatása. Ha valaki Rottnest-szigetre vagy más quokka-élőhelyre látogat, tartsa be a helyi szabályokat, ne etesse az állatokat, és fényképezkedésnél is figyeljen rájuk, hogy ne zavarja azokat.